A Stata ügynökség legfrissebb adatai szerint a jelenlegi kormánykoalíció támogatottsága 44 százalékon áll, míg azoknak a pártoknak az együttes támogatottsága, amelyek a Szerbia az erőszak ellen nevű tüntetéseket szervezték, 38 százalékon. Ez nem tűnik legyőzhetetlen különbségnek, és akár az ellenzék optimizmusát is növelhetné. Tisztában kell azonban lennünk azzal, hogy az ellenzéki összefogás egyáltalán nem garantált, hiszen azok a pártok is „szakítottak” már egymással, amelyek a 2022-beli választáson együtt indultak. Ez az adat ezért nem annyira sokatmondó, mint amilyennek tűnik.

Sokkal jelentősebb az az információ, hogy a Szerb Haladó Pártra a válaszadók 36,3 százaléka adná a voksát, míg a többi pártnál ez csupán egy számjegyű. A Szabadság és Igazságosság Pártját a válaszadók 9,8 százaléka támogatná, a Szerbiai Szocialista Pártot a 7,3 százaléka, a Szerbiai Népi Mozgalmat pedig az 5,5 százaléka. A Zdravko Ponoš vezette Szerbia Központ nevű mozgalomra a válaszadók 4,4 százaléka voksolna, a Zöld-Baloldali Frontra a 4 százaléka, a Fogadalomtevők Szerbiai Pártjára a 3,4 százaléka, az Ökológiai Felkelésre a 3,1 százaléka, míg az Új Szerbiai Demokrata Pártra a 3 százaléka. Mivel a parlamenti küszöb 3 százalékos, a felmérés szerint a Dveri (2,6 százalék), a Demokrata Párt (1,2 százalék), az Együtt koalíció (0,6 százalék) és a Néppárt (0,6 százalék) önállóan nem jutna be a köztársasági törvényhozásba.

A választási kedv a válaszok alapján 76 százalékos. A közvéleménykutatást szeptember 8-a és 13-a között 1580 résztvevő közreműködésével végezték el.

De mikor lehetnek a választások?

Nyilván nem március 4-én, ahogyan azt Aleksandar Vučić köztársasági elnök bejelentette, erre már más is rámutatott. Ennek több oka van. Egyrészt március 4-e hétfő, a voksolást pedig munkaszüneti napon kell megtartani. Másrészt ha december 31-éig kiírja az előre hozott parlamenti választást, azt a törvény értelmében legfeljebb 60 napon belül kell megtartani. A február végi voksolás elképzelhető, akkorra ugyanis az ország túl lesz a karácsonyi és az újévi ünneplésen, senki nem megy már hosszúhétvégézni, mint az a Valentin-nap vagy az államiság napja alkalmából szokás, és még nem is közelednek a május 1-jei ünnepek. Szóval, minden adott. Ha az államfő valóban kiírja a választásokat még az idén, akkor az előzetes számítások szerint várhatóan február 25-én vonulhatunk az urnák elé. És ha valóban minden előzetes várakozás megvalósul, akkor nemcsak a parlamenti, hanem a tartományi, valamint az önkormányzati képviselőkről is szavazhatunk.

Kampány

Szerbiában folyamatos kampány van, így nem lehet arról beszélni, mikor kezdik meg a pártok a szimpatizánsok toborzását. Azt viszont már látni lehet, hogy az ígéretek ezúttal is Koszovó megtartására és a gazdasági helyzet javítására vonatkoznak majd. Ez utóbbira utal, hogy a kormány több tucat élelmiszer árát csökkentette, hogy a lakosság ezeket könnyebben tudja megvásárolni, és jobb legyen a közérzete. Ugyanezt a célt szolgálják az anyáknak és a nyugdíjasoknak járó egyszeri támogatások is. Ezekkel természetesen az ellenzék nem tud versenybe szállni. De nyilván nem is akar. Megszokhattuk, hogy az ellenzéki pártoknak nincs valódi programjuk, az utóbbi évtizedben egyetlen szlogent fogalmaztak újra és újra: meneszteni akarják Aleksandar Vučićot. Ahogyan azonban az elnök egyik nyilatkozatában mondta: a kormányzás nem való mindenkinek. Azoknak meg főként nem, akiknek semmilyen tervük sincs azon kívül, hogy az államfőnek mennie kell.