Krónikus a jogászhiány

Krónikus a jogászhiány

A Vajdasági Magyar Jogász Egylet vezetője fogalmazott így, amikor arról kérdeztem, mennyire súlyos a vajdasági magyar jogászok hiánya.

Folyamatosan arról lehet hallani, hogy óriási igény van a friss diplomásokra, aztán a beszélgetés közben az is kiderült, a már tevékenykedő jogászok sem szakvizsgáznak, ami további hiányokat szül. A jogi kar körüli bírósági hercehurca sem teszi vonzóvá a szakmát, és a többnyire igencsak döcögős szerbnyelv-tudás is sokakat visszatart. A Magyar Nemzeti Tanácsban azt ígérik, mindent megtesznek, hogy az érdeklődőket felkészítsék és támogassák, a VaMaDiSz elnöke pedig azt mondja, vannak a jogi pálya iránt elhivatott fiatalok — kérdés viszont, hogy elrettenti-e őket az újvidéki egyetem jogi karának nem éppen kisebbségbarát híre.

Katarina Kornja éppen az ellenkezőjét állítja. Csókáról került Újvidékre, harmadéves joghallgató, az Európa Kollégium lakója, s nem tapasztalja, hogy hátrányosan megkülönböztetnék. Sőt, azt mondja, a tanárok segítőkészek. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ő jól tud szerbül — kétnyelvű családban nőtt fel. Magyar középiskolába járt, mégsem jutott eszébe, hogy magyarul felvételizzen.

— Jogot csak szerbül lehet tanulni Szerbiában, így szerintem az csak hátrány, ha magyarul készülök fel a felvételi tételekből, aztán meg szerbül kell tanulni. Minden szak nehéz a maga módján, a jog sem más. Ha az ember idejében elkezd tanulni, és érdekli a tananyag, akkor semmi sem nehéz. Az első félévben voltak beilleszkedési nehézségeim, főleg azért, mert magyarul végeztem a középiskolát, de nem néztek ki a többiek az esetleges akcentusom vagy a szerényebb szókincsem miatt, és mást sem. A tanárok is segítőkészek velünk, ami az „ügy” hatására sem változott. Ezért csak bátorítani tudok mindenkit! Vannak tanáraink, akik beszélnek magyarul, és a kollégiumban sokat segítenek abban, hogy a magyar szaknyelvet is elsajátítsuk.

Katarina gyermekkori álma a jog. Nem származik jogászcsaládból (édesapja rendőr), a mamájával együtt nézett sorozatok inspirálták.   

— Másként nem is tudom magamat elképzelni, csak magabiztos, segítőkész, okos, elegáns ügyvédként. A büntetőjog érdekel, de a polgári jog is tetszik.

Sokat tanul, ám magánéletre is marad ideje: szeret zenét hallgatni, társaságban lenni, és imádja a kutyáját, egy yorkshire terriert. Három éve hét kortársával együtt vágott neki a jognak, mára négyen maradtak: ketten kiiratkoztak, egyikük éppen a szerb nyelv miatt, a harmadik fiatal pedig évet ismétel.


Katarina Kornja, Jerasz Anikó, Nyilas Mihály és Sóti Attila

Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke hangsúlyozza, nem kell megijedni a felvételitől, hiszen az MNT a felsőoktatási programja keretében nagyon nagy hangsúlyt helyez a jogászképzésre, az érettségiző diákokat minden évben arra ösztönzi, hogy kapcsolódjanak be a felvételi felkészítő programjába, mely célirányosan a jogi pályára vágyókat is megszólítja.

— Az MNT számára fontos, hogy minél több fiatal döntsön a jogi tanulmányok mellett, hiszen nagy hiány van jogászokban Vajdaság-szerte. A felvételiig vezető úton segítjük a diákokat, felkészítjük őket mindkét tantárgyból, történelemből, illetve alkotmány- és állampolgári jogokból, és ha felvették őket, a szerb nyelvi felzárkóztatásban is a segítségükre leszünk, az ösztöndíjunkkal pedig fedezzük tanulmányaik költségeit — mondja bátorítóan. — Nem teszünk különbséget a felvételi felkészítő során az állami intézménybe vagy magánkarra készülők között. Jelenleg 19 állami karon tanuló joghallgató ösztöndíjasunk van, 4-en magánkaron tanulnak. A felvételi felkészítőre január 31-éig lehet regisztrálni a breki.mnt.org.rs honlapon. Tanáraink nagy tapasztalattal bírnak, évek óta követik, hogy milyen feladatsorokat kell megoldaniuk a fiataloknak a felvételin. Eleinte online, majd márciustól tantermi felkészítőt tartunk, április végére pedig tervezünk egy tábort Újvidéken, a résztvevőket az Európa Kollégiumban szállásoljuk el, az előadásokat pedig a József Attila Általános Iskolában tartjuk meg. A fiataloknak közben alkalmuk lesz szétnézni az egyetemi városban, megtekinteni a kiszemelt kart — nem először, hiszen harmadikosként már részt vehettek egy tanulmányi úton. Azokat, akik nyelvi nehézségekkel küzdenek, arra szeretnénk ösztönözni, hogy kapcsolódjanak be a szeptemberben induló intenzív szerb nyelvi felzárkóztató programunkba. Ezt azoknak is javasoljuk, akik jól beszélik a nyelvet, hiszen az a célunk, hogy a meglevő tudásukat tegyük jobbá, csiszoljuk. Intenzív tanfolyamon idegen nyelvként tanítjuk nekik a szerb nyelvet, a tankönyvet ajándékba kapják.

Nyilas Mihály, a Vajdasági Magyar Jogász Egylet elnöke kifejtette, hogy a krónikus jogászhiánynak több dimenziója van: nemcsak a fiatalok hiányoznak, hanem a különféle szakvizsgákkal bíró jogászokból is egyre kevesebb van. 

— Amellett, hogy fiatalokból sincs elég, azt látjuk, hogy a működő jogászok sem igazán szánják rá magukat, hogy letegyék a szakvizsgákat. Szabadkán például — hosszú évek után — most sikerült magyar közjegyzőt találni, ez fontos eredmény. (Februárban nyitja meg irodáját Letsch Erich, aki Újvidékről költözik Szabadkára.) Arra van szükség, hogy egyre több fiatal válassza ezt a pályát, illetve arra is, hogy az okleveles jogászok ne álljanak meg a képzéssel, teljesítsék a szakvizsgákat, mert a karrierépítésben ez jelentős előrelépést hozhat, különösen most, amikor a részarányos foglalkoztatás eredményeként nő az igény. Motiválni szeretnék a középiskolásokat, sőt, már akár a nyolcadikosokat is. Többet kellene tudniuk a jogról, hogy lássanak fantáziát ebben a szép szakmában.

— Az a baj, hogy az oktatási rendszer nem sokat mutat ebből, még a gimnáziumokban sem esik sok szó a jogról, pedig rengeteg érvényesülési utat nyit meg, akár az újságírás vagy a politika területén, továbbá egyre több cég is alkalmaz jogászt, a közszférában pedig különösen érezhető a hiány. A jogászdiploma olyan eszközt ad az ember kezébe, amellyel váltani is lehet gyorsan, erre pedig nagy szükség lehet a rohanó világunkban — teszi hozzá.

Nyilatkozataikkal, tanácskozásaikkal az egylet tagjai igyekeznek bátorítani a fiatalokat, tavaly megjelentették a Milyen jogon? — Jogász-ABC fiataloknak című könyvet, melyet három gyakorló jogász — Dudás Attila, Letsch Endre, Molnár Ferenc — írt meg, és mely a jog három nagy területét, a polgári jogot, az alkotmányjogot és a büntetőjogot öleli fel — mondja, és rögtön hozzáteszi, nem igaz, hogy nehéz a jog, ez csak egy fáma, előítélet. 

— Ami pedig a már tevékenykedő jogászok szakvizsgáit illeti, februárban szombatonként indítunk egy átfogó képzést a hét tantárgyból álló igazságügyi vizsgára készülőknek. Vajdasági magyar gyakorló jogászok lesznek az előadók, azaz bírók, egyetemi tanárok, ügyvédek. Nagy az érdeklődés, több mint húszan jelentkeztek. A Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi — Nemzeti Közösségi Titkárságon azt látjuk — hiszen mi szervezzük a vizsgáztatást —, hogy elvétve akadt magyar jelölt a sok jelentkező között.

Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke arról számolt be, hogy tájékoztató körútjuk során nagy örömmel tapasztalták, hogy vannak jogi karra készülő végzősök. 

— Mintegy tízen jelezték, hogy jogi pályára készülnek. Sok kérdést kaptunk, érezhető a rossz hírek hatása, egyfajta félelem, hogy milyen fogadtatásban részesülnek, milyen lesz a megítélésük, helyzetük, ha bekerülnek az állami karra. Mi mindenkit arra buzdítunk, hogy mindennek ellenére jelentkezzen az állami jogi karra, hiszen jó felkészítők vannak. Azt vettük észre, hogy az érdeklődők körében a jogi pálya iránti elköteleződés szilárd, bár a feltett kérdésekből az látható, hogy többen talán mégis inkább Magyarországot választják, a magánkarokon való tanulás pedig az anyagiak és a megítélés miatt szinte kizárható opció.

A VaMaDiSz kontra jogi kar ügy kapcsán elmondta, folyamatban van a másodfokú eljárás, hiszen miután 2018-ban a felvételi pályázat keretében bevezették a szerbnyelv-tudásnak az ellenőrzését, a VaMaDiSz ismét jogi útra terelte az ügyet, az elsőfokú többé-kevésbé kedvező ítélet ellen viszont a jogi kar képviselői fellebbeztek, valamint a diákszervezet is, mert pozitívabb döntést szeretne. Kora tavaszra születhet meg a másodfokú ítélet. Emellett egy alkotmányossági felülvizsgálat is folyamatban van, ez a tavalyi felvételi pályázat tartalmára, szövegére vonatkozik. Abban bíznak, hogy ez rövid időn belül rá fog mutatni arra, hogy diszkriminatív hozzáállás a jogi kar részéről, hogy a felvételi vizsgán B2-es szintű szerbnyelv-tudást kér, minden konkrét kritérium nélkül. Pozitív zárásként hozzáteszi: a korábbi bírósági ítéletnek köszönhetően biztos, hogy aki akar, az magyarul felvételizhet.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Krónikus a jogászhiány
Riport
Krónikus a jogászhiány
Riport
Facebook

Támogatóink