home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Krisztus utolsó hét szava a keresztfán
Dr. Csermák Zoltán
2022.10.31.
LXXVII. évf. 43. szám
Krisztus utolsó hét szava a keresztfán

A mű keletkezésének története

Az őszi hanglemezpiac igazi különlegessége Haydn Krisztus utolsó hét szava a keresztfán című műve. A Hungaroton ezúttal a fortepianóra írt változatot tette közzé Tóth-Vajna Zsombor tolmácsolásában.

A darab a bécsi klasszicizmus doyenjének egyik legkülönlegesebb opusa, így – halottak napjához közeledve – témájánál fogva különösen érdekes lehet a zeneértők számára.

José Sáenz de Santa Maria, a cadizi Szent Barlang templom kanonokja templomának zenei életét is szívén viselte, s a nagyheti szertartásokra neves szerzőktől rendelt műveket. Haydn ekkor már ismert volt Európa-szerte, így az 1783-as szertartáshoz őt kérték fel a kísérőzene komponálására.

Cadizban magam is megfordultam, a város Spanyolhon egyik ékköve. Zádori János magyar utazó 1868-ban járta be Spanyolországot, s cadizi élményeire így emlékezik: „A tisztaság csakugyan vetélkedik a példabeszéddé vált holland tisztasággal, Cadiz olyan tiszta, hogy utcáiról asztalkendővel lehet enni.”

Térjünk vissza a Szent Barlang templomhoz! A Rosario utcában álló kétszintes Isten háza neoklasszicista stílusban épült, s híres festők, köztük Goya alkotásai díszítik. Haydn így írja le a ceremóniát: „A templom falait, ablakait és oszlopait fekete szövettel vonták be. A püspök elmondta a hét szent szó egyikét, majd elmélkedést fűzött hozzá. Amint azt befejezte, lelépett a szószékről, és térdre borult az oltár előtt. Ezt a szünetet töltötte ki a muzsika.” Egy anekdota is fűződik a szerzeményhez. A bécsi mester sokáig várt a honoráriumra. Végre megérkezett egy kis csomag, ami egy tortát rejtett. A szerző egy kicsit elszontyolodott, de amikor felvágta a süteményt, csengő aranyak gurultak ki a tányérra.

A hét szó tulajdonképpen a haldokló Jézus utolsó mondatai, amit az evangéliumok őriztek meg. Sorrendben:

1. „Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek”  (Lk 23,34)

2. „Még ma velem leszel a paradicsomban” (Lk 23,43)

3. „Asszony, íme, a te Fiad”; „Íme a te anyád!” (Jn 19,26-27)

4. „'Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?” (Mt 27,46; Mk 16,34)

5. „Szomjazom” (Jn 19,28)

6. „Beteljesedett” (Jn 19,30)

7, Atyám, kezedbe ajánlom lelkemet!” (Lk 23,46)

A művet 1787-ben mutatták be Bécsben, majd a szerzemény gondozója, az Artaria kiadó – az eredeti zenekari darab mellett – a vonósnégyes változatot, valamint a zongoraváltozatot is megjelentette. Az énekkari-zenekari feldolgozásnak külön története van. Haydn Passauban járván meglepetéssel tapasztalta, hogy az ottani udvari karmester művéhez énekszólamot is komponált. Mosolyogva jegyezte meg: „Azt hiszem az énekszólamot én jobban csináltam volna”. Később Haydn valóban maga látott hozzá a mű vokális változatához.

 

Gondolatok Tóth-Vajna Zsombor lemezét hallgatva

Haydn Krisztus utolsó hét szava a keresztfán című műve változatainak kiadása a Hungaroton egyik sikertörténete. A mindig gondosan kiválasztott előadói gárda pontosan tudta interpretálni a Megváltó szavait, s Haydn zenei megoldásait.

A sort 1979-ben a vonósnégyes-változat nyitotta, s a legendás Tátrai-vonósnégyes adta elő. Az opus a zenekari szólam átirata, s eredeti címlapján ez állt: „Hangszeres zene a keresztre feszített Megváltó hét utolsó szavára – avagy Hét szonáta Bevezetéssel és a végén Földrengéssel – írta és két hegedű, mélyhegedű, csellónégyesére alkalmazta Joseph Haydn, az Esterházy herceg karmestere.”

Az akkori idők legjobb magyar kvartettjének előadása, s a felvétel fogadtatása a kiadó kedvét is meghozta a téma folytatására: 1980-ban Ferencsik János a kiváló karmester, a bécsi zene szakavatott ismerője az oratorikus változatot rögzítette lemezre. A Magyar Állami Hangversenyzenekarnak köszönhetjük az igényes zenekari előadást, az énekszólamokat pedig olyan legendás énekesekre bízták, mint Kincses Veronika, Takács Klára, Gregor József és Korondy György. Az akkori bakelitlemez bel- és külföldön egyaránt nagy sikert aratott, így a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat vezetői nem sokkal később Haydn eredeti zenekari remekművét is felvették; ismét az ÁHZ-nak és Ferencsik Jánosnak szavazva bizalmat.

Ebben az évben az első cikkben már említett zongoraváltozatra vállalkozott a kiadó. Ezúttal az 1805-ben készült fortepiano másolatán Tóth-Vajna Zsombor előadását élvezhetjük. A művész korunk igazi polihisztora: orvosi diplomával a zsebében orientálódott a zene felé, s a sportban is szép eredményeket ért el. A zongorázás mellett karmesteri babérokra is tör.

Nem egyszerű játszani a bécsi Mester darabját, a szonáták brillírozásra nem adnak lehetőséget: ne feledjük a Szent Barlang templom sötét magányára íródott, s meditációra szolgált, miután a helyi püspök elmondta gondolatait. A mű egyébként – az utolsó, földrengést megjelenítő tételt kivéve – nem törekszik a tragédia zenei ábrázolására, sokszor akár kedves vidéki dallamot, pásztoridill-muzsikát élvezhetünk.

A hét adagio tétel – ahogy változatos megkomponálásuk Haydnt is szokatlan feladat elé állította –, az előadóművész dolgát sem könnyítette meg. Tóth-Vajna pedig hallhatóan hűen követi a szerző szándékát. Halkan jegyzem meg, hogy a zongoraátiratok a romantika korában teljesednek ki, Liszt, vagy Karl Tausig parafrázisai gyakran háttérbe szorították az eredeti művet. Haydn darabjának zenekari és a zongora változatát egymás után hallgatva, az utóbbi halványabbnak tűnik.

A művész előadása így is figyelemreméltó. A Bevezetőben már érzékelteti a drámát, a második tétel szaggatottsága a szenvedő embert vetíti elénk, a hangszer ennek kifejezésére igencsak alkalmas. A latornak szánt vigasztaló szavakban még megmarad a szaggatottság, de a feltámadás paradicsomi hangulata is előtérbe kerül. Az Éli, Éli tétel – jóllehet számos zeneszerző sikoltásként ábrázolja – itt inkább sóhajtásként hat, s ezt a zongorista tökéletesen érzékelteti. A művész a befejező Földrengés tételben oroszlánkörmeit is megmutathatta.

Az előadó ízlésvilága, visszafogottsága viszi sikerre az ismert mű kevésbé ismert feldolgozását. Pedig fortepianón játszani ugyan korhű előadást sugall, de ugyanakkor újabb próbatétel a művésznek, hiszen a hangszer hangzásvilága a magasabb és mélyebb regiszterekben nem mindig egységes, itt is helyenként éles. Kíváncsi lennék, hogy a darab miként szólalna meg egy lágy Bösendorferen.

Lezárva gondolataimat, igazi élmény volt hallgatni az új lemezt. Nincs törés, e hangfelvétel méltán folytatja a bevezetőben említett sikertörténetet.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..