— A szülőföldön való megmaradáshoz és boldoguláshoz hozzájárulva fogalmaztak meg és hajtottak végre intézkedéseket, s elsőként Vajdaságban, majd Erdélyben, azt követően pedig a Felvidéken valósultak meg a gazdaságfejlesztési program célkitűzései — vezette fel a közös munkáról szóló beszélgetést Hajnal Virág moderátor, a Nemzetpolitikai Államtitkárság főosztályvezetője. Az Innováció és együttműködés a nemzetpolitikában című beszélgetésen Juhász Bálint, a Prosperitati Alapítvány ügyvezetője vett részt Vajdaságból, a tematikus kerekasztal-beszélgetés résztvevője volt még Jónás László, a Design Terminal ügyvezetője, a Nemzetpolitikai Államtitkárság vállalkozói programjainak szakmai partnere, Kozma Mónika, az erdélyi Pro Economica Alapítvány ügyvezetője, Iván Tamás, a Szlovákiai Magyar Vállalkozók Szövetsége elnöke és a Baross Gábor Alapítvány ügyvezetője, valamint Csite András, a HÉTFA Kutatóintézet igazgatója.

Erős gazdasági teret hoztak létre a Kárpát-medencében

– Nemcsak az adott régiókon belül alakultak ki közösségek, hanem a régiókat is összehozta egymással a gazdaságfejlesztési program – hangsúlyozta Jónás László. — Nem elegendő egy térségben csak gazdasági értelemben gondolkodni, támogatásokat nyújtani a vállalkozóknak, hanem elengedhetetlen, hogy azokat a vállalkozásokat egy olyan közösségi lánccá fűzzük össze, egy olyan teret alakítsunk ki, ahol nem csak gazdasági együttműködést fogunk együtt létrehozni.

— Óriási szerencse az, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárság felületet biztosít ezeknek az alapítványoknak arra, hogy a Kárpát-medencei térségben ezt az erős gazdasági teret létre tudtuk hozni — fogalmazott Kozma Mónika, és hozzátette, a munka most kezd beérni, az eredményekből látható, hogy jó az irány.

— 2010 óta kegyelmi állapot tart a határon túlra való figyelés, a helyi igények szemmel tartása, az összetartozásra alapozó együttműködés miatt. A gazdaságfejlesztés nemzetpolitikai szempontból történik, ám a pályázatok által mentőövet lehetett dobni családoknak, személyeknek, akiknek a megmaradásért is küzdeniük kellett — emelte ki Juhász Bálint, és elmondta, a tudástranszfer, a közösségépítés számít a legfontosabb feladatnak.

— Egy vállalkozás esetében ahhoz, hogy jól tudjon működni, három dolognak kell teljesülnie: a vállalkozásnak legyen anyagi tőkéje, szakmai tudása és kapcsolati tőkéje. Az anyaországi támogatással megvalósuló gazdaságfejlesztés mindhármat biztosította az érintett régióknak — mutatott rá Iván Tamás.

— A kapitalizmusnak nem a verseny az igazi szervező elve, hanem a kölcsönösen előnyös együttműködés: a vállalkozások létrehoznak egymás között kapcsolatokat, és ezek akkor stabilak, ha az kölcsönösen előnyös mindkét fél számára — világított rá Csite András.

A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a magyar kormány támogatásával megvalósuló gazdaságfejlesztési program az első pillanattól kezdve abban különbözött a többitől, hogy mindig a résztvevőket tartotta a középpontban, azaz mindig az volt a kérdés, hogy hogyan tud az anyaország egy-egy közösségnek segíteni, s a Nemzetpolitikai Államtitkárság mindig arra reflektált, amit a közösség szeretett volna.