Nyárinapforduló-ünnepélyt szerveztek az aracsi pusztatemplomnál. Az év leghosszabb napján megtartott rendezvényt a törökbecsei Aracs 95 Polgárok Társulása a Magyar Turán Délvidékkel karöltve hívta életre. A téli napfordulóval egyetemben a nyári napforduló a kereszténység felvétele előtti magyarság egyik legfontosabb ünnepe volt, melyet a hagyományőrzők többsége mindmáig tovább éltet.
Ősi magyar viseletek megjelenítése, lovaglás, íjászat, harci és fegyverbemutató, szertűz, virrasztás. Ez jellemezte az eseményt, melynek keretében a jelenlévők történelmi utazáson vehettek részt. A Határtalanul programnak köszönhetően a bánáti rónaságból kimagasló romtemplomhoz ez alkalommal magyarországi középiskolások is kilátogattak.
A nyári napforduló ünnepének középpontja mindenképp az alkonyatkor meggyújtott szertűz, melyet körbeállnak, táltosdob- és énekhanggal tesznek varázslatosabbá, sőt virrasztanak is, hiszen a fény teljességének ünnepe által az ősi hiedelem szerint a lélek szakralitása is megerősödik, és közelebb kerül a Teremtőhöz.
Az aracsi pusztatemplomhoz a többi közt Törökbecséről, Óbecséről, Péterrévéről, Temerinből, Bajsáról, Adáról, Zentáról, Magyarkanizsáról, Völgyesről, Sándoregyházáról, valamint Keveváráról érkeztek hagyományőrzők, akik a magyarság egyik legkultikusabb emlékhelyén megcsodálhatták a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz bolygósorát is. A különleges égi jelenségre legutóbb 947-ben volt példa, és legközelebb 2492 áprilisában lesz majd újra lehetőség a megfigyelésére.
Fényképezte: Zséli Ágnes
