
Az Észak-bácskai Magyar Pedagógusok Egyesülete háromnapos tanulmányutat szervezett, amely a Köznevelési együttműködés a digitális módszerek és eszközök használatának támogatására Magyarországon és a szomszédos országokban című Erasmus+ projekten belül valósult meg, négy ország (Magyarország, Románia, Szlovákia, Szerbia) pedagógusai, szakértői részvételével.
A szabadkai és zentai helyszínek után január 7- én Bácskertesen/Kupuszinán, a helyi József Attila Általános Iskolában tartottak szakmai napot.
De Negri Ibolya, az Észak-bácskai Pedagógusok Egyesületének elnöke, a projekt szerbiai koordinátora a szakmai tanulmányút kapcsán az alábbiakat nyilatkozta:
–Három éves projektről van szó és ezen belül online és offline események zajlanak. Így mivel a fő projekt vezető Magyarország Oktatási Hivatala, ott tartottak egy nyitókonferenciát és azóta pedig folyamatos a workshopok, munkacsoportok alakultak ki. Három munkacsoportban történik a tevékenység. Az egyik, amelyben minden érintett országra vonatkozóan bemutatják, milyen az oktatáspolitika helyzete. A másik a diákokkal való foglalkozást látja elő, ebben a versenyek és a tehetséggondozás dominál. A harmadik a közösségépítésről szól, a hálózatok kialakulásáról a régiók között. A három év alatt, a sok program keretén belül a negyven fős csoport (a projekt magvát minden országból 10 fő képezi) tevékenykedik. Három éven át együtt dolgoznak, megismerik egymást a kollégák. Ezáltal nagyon sok információhoz, új ismerethez, tapasztalathoz jutnak, amely majd gazdagítja a saját munkájukat, de mindezt tovább is adják a környezetükben, oktatási intézményükben.
Tanulmányutak is vannak a program keretén belül. Az első út Szlovákiában, a második Romániában volt, most pedig itt vagyunk Szerbiában. Háromnapos, negyven fős rendezvénysorozat a jelenlegi. Ennek része az oktatási intézmények megismerése, így a zentai Thurzó Lajos Általános Iskola, ahol a kollégák beleláthattak az intézmény működésébe, továbbá volt digitális műhelyfoglalkozás, a mesterséges intelligencia témájában, feladatokkal fűszerezve.
Itt, Kupuszinán, a projektben szintén nagy szerepet kapó hagyományőrzés és tehetséggondozás nyert megmutatkozási teret. A nyugat-bácskai szórványban kis létszámmal működnek az oktatási intézmények, de nagyon sok rendezvényen, versenyen vesznek részt. Mindez nagyon dicséretes, van mit megmutatni Kupuszinán is.
Szabadkán közoktatási konferencia zajlott, amely a mesterséges intelligencia témájára épült, ugyanakkor a szerbiai oktatásban résztvevő vezető személyek tartottak előadást.
Minden településen bemutatjuk a helyi értékeket, akár szakrális, akár épített örökségről legyen szó. Közben a kollégák barátkoznak, így kialakulnak kapcsolati hálók. A továbbiakban szintén megvalósulnak képzések, tanulmányutak és konferenciák, az eddigiekhez hasonló tematikával – hallottuk De Negri Ibolyától.
Kiss Dávid, az Oktatási Hivatal elnöki kabinetjének főosztályvezetője, az Erasmus + projekt szakmai vezetője a széleskörű program lényegéről, hatékonyságáról az alábbiakat mondta:
–A projektben résztvevő oktatási szervezetek évek óta szorosan együttműködnek. Korábban már megvalósítottunk így együtt is egy másik Európai Uniós támogatottságú projektet. Ez annyiban más, hogy a most bekapcsolódó pedagógus szervezetek teljes jogú partnerként vesznek részt, amíg korábban kedvezményezettként számukra szerveztük a programokat. Így most egy különös helyzet állt elő, hiszen társszervezőként lépnek fel. A budapesti nyitókonferencián nem csak a projekt alapvető indulási programjaira került sor, hanem Magyarország oktatási rendszerével is megismerkedhettek a résztvevők. Ezután megindultunk a tanulmányutakra.
Nagy örömmel látom, hogy a szervezet vezetői azon túl, hogy szorosan együttműködnek, sűrűn találkoztak, a pedagógus szervezetek tagjai, illetve az oktatási hivatal más munkatársai, szakértői is barátságokat kötöttek és szakmai együttműködésre léptek egymással, valóban közösség formálódik. Ez is a cél, hiszen ez a projekt nem elsősorban nagy fejlesztésekről, nem fizikailag megfogható eredményekről, beruházásokról szól, hanem szervezetfejlesztésről, illetve szakértői tudáscseréről, jó (digitalizációs) gyakorlatok bemutatásáról, elsajátításáról és arról, hogy megismerjük egymás működését, gondolkodásmódját és azokat a körülményeket, amelyek a különböző országokban meghatározzák a magyar nyelvű oktatás közegét.
A kupuszinai szakmai napon Csíkos Sándor iskolaigazgató a Nyugat-bácskai közoktatás helyzetéről, az intézményről tartott bemutatót, a digitális eszközök alkalmazása és a tehetséggondozás témáját is érintve, különös tekintettel arra, hogy az eseménynek helyet adó intézmény Nyugat-Bácska egyetlen, Akkreditált Kiváló Tehetségpontja.
A kupuszinai szakmai nap keretében Bagi Szabolcs tanár az iskola digitalizációs, informatikai vívmányaival ismertette meg a vendégeket.
Az iskola tanulói, Guzsvány Anna, Marásek Emília, Csorba Nándor, Szilágyev Zalán tartottak népviselet, illetve falutörténeti bemutatót, szavaltak Janovics Anna, Turkál Marianna felkészítésében, illetve közreműködött még Szilágyev-Pilin Andrea, továbbá Toldi István Mesefa népmesét mondott. Dr. Silling István és Silling N. Mária a kupuszinai néprajzi gyűjteményt mutatták be. Ft. Kurin István a helyi Szent Anna templomban kalauzolta a tanulmányút résztvevőit, akik megtekintették a helyi Petőfi-mellszobrot és a Turul- szobrot is.
Szöveg és fotók forrása: Nyugat-Bácska Portál