home 2024. április 17., Rudolf napja
Online előfizetés
Környezetvizsgálati módszerek az archeológiában
Dömötör Ruben
2023.01.11.
LXXVIII. évf. 1. szám
Környezetvizsgálati módszerek az archeológiában

Ha megkérdeznénk az embereket, szerintük mit csinál egy archeológus, néhányan biztosan azt felelnék, hogy ostorral a kezében, kalapban futkos, és keresi az ereklyéket, mint Indiana Jones. A valóság azonban egészen más. Annak, amit Indiana Jones művel a filmekben, semmi köze az archeológiához, és nem más, mint fosztogatás.

Az archeológia a történettudomány társtudománya, mely tudományos eszközökkel próbálja feltárni és feldolgozni a földben található emlékeket. Emlékeken nem csupán tárgyak értendőek, hanem az akkori környezeti, klimatikus viszonyok, életmódok, flóra, fauna stb. Feltáráskor nagyon fontos minél több olyan adatot begyűjteni, amely segíthet a lelőhely környezetének, illetve a lelőhelyet létrehozó közösség életmódjának legteljesebb rekonstruálásában. A környezeti viszonyoknak, illetve egy-egy időszak éghajlatának a megismeréséhez az archeológia több módszert is használ. Ilyenek például a radioaktív bomláson alapuló izotópvizsgálatok, a fás szárú növényeket vizsgáló dendrokronológia vagy akár az állati maradványokat elemző archeozoológia. A radioaktív bomláson alapuló izotópvizsgálatok közé tartoznak a radiokarbonos, a termolumineszcens és a kálium-argon kormeghatározási módszerek.


Képek forrása:unsplash.com

Radiokarbonos kormeghatározás

A radiokarbonos vizsgálati módszer a C14 szénizotóp meglétét kutatja az ősmaradványokban. Ez a szénizotóp egy korszak atmoszférájában és az akkor élt szervezetekben, tehát növényekben, állatokban és emberekben állandó, s csak nagyon lassan bomlik. A légkörben a szén nem radioaktív C12 és radioaktív C14 izotópjának aránya idővel változik. Az élőlények pusztulásakor a C14 utánpótlása megszűnik, így radioaktív bomlás következtében mennyisége a maradványokban fokozatosan csökken. Ennek ismeretében a két izotóp pillanatnyi légköri aránya határozza meg az élőlény pusztulásának korát.

 

Termolumineszcens kormeghatározás

A termolumineszcens kormeghatározásnál nem a kibocsátott, hanem az elnyelt sugárzást mérik, illetve ennél a módszernél szerves maradvány nem szükséges, hanem a kormeghatározásra elegendő egy kerámiaedény is. Ezt a módszert főleg kerámiából készült tárgyak esetében használjak. Azt a jelenséget veszi alapul, hogy az anyagok sugárzást nyelnek el életük során, melyet felhevítésükkor fény formájában le tudnak adni. A módszer valójában azt fogja megmutatni, hogy a kerámiatárgy mikor volt legutóbb felhevítve. Ha nem főzésre használták az edényt, a keletkezési idejét kapjuk meg.

 

Kálium-argon kormeghatározási módszer

A kálium-argon kormeghatározási módszer a K40 radioaktív izotóp 1,3 milliárd éves felezési idejét veszi alapul, és főleg a kőzetek kormeghatározására alkalmas. A felezési idő azt az időtartamot mutatja, amely alatt egy radioaktív anyag radioaktivitása a felére csökken. A K40 izotóp ennyi év alatt részben argonná, részben kalciummá bomlik. A képződött argonmennyiség határozza meg a kőzetek keletkezési korát. A történelmi időszakok környezetének rekonstruálására nemcsak a radioaktívbomlás-alapú módszerek, hanem akár a fás szárú növények évgyűrűinek vizsgálata vagy a különböző pollenanalízisek is alkalmasak.

 

Dendrokronológia

Az évgyűrűs vagy dendrokronológiai vizsgálatok lényege, hogy az évszakos klímában élő fás szárú növények szállítószövet-nyalábjai évgyűrűkbe rendeződnek. Egy évgyűrűt egy tenyészidőszak alatt képződött világos színű tavaszi és sötét színű őszi rész épít fel, így ezek még szabad szemmel is nagyon könnyen elkülöníthetőek és megszámolhatóak. Az évgyűrűk vastagsága függ az évi csapadéktól és a hőmérsékleti viszonyoktól, így különböző faminták összeillesztésével következtetések vonhatóak le az egykori időjárásról.

 

Pollenanalitika

Mivel minden növény sajátos alakú és mintázatú pollent termel, a pollenanalízis kiváló módszer a történelmi időszakok flórájának megállapítására. A talajba zárt pollenrészecskék oxigénhiányos környezetben jól konzerválódnak, így azonosításukkal jól meghatározható az üledék keletkezése idején uralkodó növényzet. Egyes növényfajok és társulások csak megfelelő éghajlati körülményekben találhatóak meg, így meglétükkel az akkori klímaviszonyokra is utalhatnak.

 

Archeozoológiai vizsgálatok

Az archeozoológiai módszer állatok maradványainak vizsgálatán alapszik. Lényege, hogy a régészek állati eredetű maradványok segítségével próbálnak információkat szerezni a lelőhelyek környezetéről, az egykori gazdálkodási módszerekről, illetve táplálkozási szokásokról.

*

Az idő múlásával populációk, települések, sőt, akár teljes kultúrák is eltűnnek. Ezekről csak a régészeti kutatások által szerezhető információ, így bizonyos korok történetét ma nem a történészek, hanem a régészek írják.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..