1956-ra emlékeztek • Brüsszelben is — nemcsak szűk körben • Corvin-közi Hős kitüntetés Pokorni Zoltánnak és Kocsis Máténak • Békemenet Budapesten • Nosztalgia-villamosok jártak Budán
1956-ra emlékeztek
Semjén Zsolt: A nemzet közjogi egyesítése a magyar megmaradás parancsa
A nemzet közjogi egyesítését, az állampolgárság kiterjesztését nevezte a magyar megmaradás mai parancsának Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes a sepsiszentgyörgyi 1956-os emlékpark avatóünnepségén mondott beszédében. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes úgy véli, akkor maradhat meg a magyarság, ha minden magyar nemzetrész megmarad. Ez pedig csak akkor lehetséges, ha Magyarország a közjog kötelékével, az állampolgársággal egyesíti a világ magyarságát. Semjén Zsolt hozzátette: a magyar állampolgársághoz az útlevél és a szavazati jog is hozzátartozik, az Országgyűlés 2014-től kezdve minden magyar politikai akaratát kifejezi, és az egyetemes magyarság Országgyűlése lesz.
Brüsszelben is — nemcsak szűk körben
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 56. évfordulójára emlékeztek Brüsszelben. A megemlékezést az Európai Néppárt magyar képviselői és a Magyar Hullám közéleti és kulturális társaság szervezte a Brüsszel belvárosában található egykori vásárcsarnokban, a Halles Saint-Géry épületében, ahol a Csík zenekar is fellépett. Gyürk András, a Fidesz—KDNP európai parlamenti delegációjának vezetője a megemlékezésen elmondta, most már hagyomány, hogy az 1956-os forradalom évfordulójára nem csupán szűk körben emlékeznek. Mivel, mint fogalmazott, október 23. nemcsak a magyarság ünnepe, hanem minden szabadságszerető emberé, ezért ilyenkor mindig igyekeznek olyan gondolatokat, a forradalom olyan szereplőit bemutatni, amelyek/akik egyetemes értéket képviselnek. Az idei ünnepséget a 120 éve született Mindszenty Józsefnek szentelték, aki 1944-ben püspökké történő kinevezésekor azt választotta jelmondatául, hogy „Devictus vincit”, vagyis magyarul: legyőzetve győz — emlékeztetett Gyürk András. A megemlékezésen felszólat Schmidt Mária is, a budapesti Terror Háza múzeum főigazgatója. A történész szerint 1956-ban a magyar nép világtörténelmet írt, fellázadt a zsarnokság ellen, szembeszállt az idegen megszállókkal egy független, szabad Magyarországért.
Corvin-közi Hős kitüntetés Pokorni Zoltánnak és Kocsis Máténak
Az 1956-os Magyarok Világszövetsége, a Corvin-közi Bajtársi Közösség és az 1956-os Pesti Srác Alapítvány a forradalom és szabadságharc 56. évfordulója alkalmából Corvin-közi Hős (polgári tagozati) díjjal tüntette ki Kocsis Mátét (Fidesz—KDNP), a Józsefváros, és Pokorni Zoltánt (Fidesz—KDNP), a Hegyvidék polgármesterét. A megemlékezésen kiosztották a Pesti Srác díjat is. Ebben az elismerésben Lezsák Sándort, az Országgyűlés alelnökét és Gyarmati Dezső háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázót részesítették. A három szervezet Pongrátz Gergely-díját pedig az idén Takaró Mihály irodalomtörténész vehette át.
Békemenet Budapesten
Újra békemenetet szerveztek Budapesten. A Széna térről indult és a Margit körúton, majd a Margit hídon át a Nyugati pályaudvart érintve, a Bajcsy-Zsilinszky úton az Alkotmány utcán ért át a Kossuth térre. A Kossuth téri rendezvényen a békemenet szervezői azt üzenték a világnak és a pénzhatalmaknak: a magyar nép nem tűri az adósrabszolgaságot, ahogy korábban sem tűrte. Csizmadia László, a Civil Összefogás Fórum (CÖF) alapítója és szóvivője közölte, a menet csendes és kulturált volt, pártpolitikus vendégeket nem vártak, és politikai beszéd sem hangzott el. Mint mondta, csupán emlékezni és tisztelegni kívántak az 1956-os szabadságharcosok előtt, akik vérüket ontották, és ha rövid időre is, de kivívták a magyar nép szabadságát. A békemenet többek között azt is demonstrálta, hogy továbbra is megvédik Orbán Viktor miniszterelnököt, és kiállnak mellette. Az IMF-nek pedig azt üzenték, ne folytasson pártpolitikát.
Nosztalgia-villamosok jártak Budán
Október 23-án nosztalgia-villamosokat indított a Budapesti Közlekedési Központ és a BKV. A járatok a Széll Kálmán térről indultak 56-os számjelzéssel, a korábbi 56-os villamos vonalán. A nosztalgia-vonatok ötletét a 56-os Magyarok Világszövetsége vetette fel. Levélben keresték meg Tarlós István főpolgármestert, hogy október 23-án, a korábban 56-os számjelzéssel közlekedő hűvösvölgyi villamos kapja vissza az 56-os számjelzést. A különjáratokra a Széll Kálmán téren a korábbi 56-os villamos megállóhelyén, valamint a 61-es villamos érintett megállóhelyein lehetett felszállni.