Könyvelő tudna lenni

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Könyvelő tudna lenni

Kevesen foglalkoztak behatóan Székely Tibor művével, eredményeivel, vívmányaival. Kevés ilyen írást, kiadványt tudunk felsorolni, de még kevesebbet azok közül a munkák közül, amelyek hiteles dokumentumok elemzése alapján készültek. Természetesen nem azért, mert Székelynek nincsenek eredményei. Élete...

Kevesen foglalkoztak behatóan Székely Tibor művével, eredményeivel, vívmányaival. Kevés ilyen írást, kiadványt tudunk felsorolni, de még kevesebbet azok közül a munkák közül, amelyek hiteles dokumentumok elemzése alapján készültek. Természetesen nem azért, mert Székelynek nincsenek eredményei. Élete során nagyon sok területen ért el kimagasló eredményeket, de azok - az ő szavaival élve - ,,hét tenger között'1 vannak szétszórva, s ez a magyarázata annak, hogy a kutató nem kis akadályok előtt találja magát. De hogy is állunk a dokumentumokkal? Érdekesmód - a sok-sok területtel ellentétben, melyeken Székely bizonyított - valójában az életéről igen kevés eredeti dokumentumot ismerünk. A Szabadkán májusban megtartott, a Székely Tibor életének és művének szentelt találkozó azonban előrelépést jelent e téren is, hiszen sok értékes, eredeti dokumentum került a nyilvánosság elé, melyek bizonyítják életművét.
E dokumentumok révén be tudunk kukkantani Székely életének eddig ismeretlen részleteibe, azokba, amelyekről ő sohasem beszélt és a műveiben sem tesz róluk említést. Egyébként a magánéletét nem szívesen tárta fel, nagyon ritkán tette, s valóban csak néhány barátjának vallott róla. Műveiben nem egy helyen találhatunk utalásokat életének egyes részleteire, de vannak mozzanatai, amelyekről sosem írt... Például a katonaéveiről. Az életéről legterjedelmesebben a Mondo de traviva5oj (Élmények világa) című könyvének első fejezetében beszél - a kötet először szerbhorvát nyelven jelent meg, Na tragu doživljaja címen, Szarajevóban, s ennek alapján készült, Zalai Edvin fordításában, a magyar változat, melyet Budapesten adtak ki, Éjfélkor dőlnek a pálmák címmel. Szóval: még ennek a könyvnek első fejezetében, az Önéletrajzi vázlatokban sem találunk életének erről a részéről adatot.
Székely Tibor fiától, a New Yorkban élő Daniel Bernsteintól kapott dokumentumok másolatai közt van néhány, amely a Székelyről mint katonáról fest képet. Ezekből a dokumentumokból, katonakönyvekből értesülünk arról, hogy Székelynek volt tiszti rangja is, tartalékos intendáns alhadnagy volt az akkori Jugoszláv Királyság hadseregében. Valamikor a múlt század harmincas éveiben szolgálta le katonaidejét. A dokumentumok szerint (a pontosság kedvéért: szkennelt másolatok, melyeket Daniel villanypostán küldött el) katonaideje 14 hónapig tartott, s mivel a katonakönyvét - a beírt jellemzéssel - 1935. július 15-én zárták, valamikor 1934. májusában-júniusában kellett bevonulnia.
Talán ezzel magyarázható, hogy a zágrábi egyetem bölcsészettudományi karán - ahova a jogi karon szerzett oklevele után iratkozott be - csak egy szemesztert hallgatott végig, az 1933/1934. iskolaév nyári szemeszterét. Ez derül ki leckekönyvéből (1934. március 13-án adták ki), melyből arról is értesülhetünk, hogy Székely etnológiát is tanult.(Majdnem negyven évvel később, azt rótták fel neki, hogy az etnológiáról semmit sem tud.) Iskolai és egyetemi éveire még visszatérünk, hiszen a fiától kapott anyag, illetve a szabadkai Történelmi Levéltár igazgatójának, Stevan Mačkovićnak köszönhetően a kikindai levéltárból érkezett dokumentumok alapján erről az időszakról is már többet tudunk.
A Jugoszláv Királyság hadserege Székelyt a pljevljei katonai körzetbe sorozta be, hiszen abban az időben ő a nikšići gimnáziumba járt. Később - amint azt az 1938. szeptember 28-án kiadott katonakönyvéből látjuk - a zágrábi katonai körzetben volt bejegyezve, mivel 1929 és 1939 között (mielőtt Argentínába emigrált) Zágrábban lakott.
A katonakönyvek elmaradhatatlan része a jellemzés, amely nemcsak a katonáról vall, hanem az adott időszaknak a társadalmi viszonyaiba is bepillantást nyújt. Székely jellemzését, melyet a katonakönyv a hadsereg a maga kifinomult nyelvén az ,,upotrebljivost, vladanje i kazne' (hasznavehetőség, magatartás és büntetések) szavakkal írja le, parancsnokának helyettese, bizonyos Vladimir Černić alhadnagy látta el kézjegyével. Innen tudjuk, hogy Székely letette az alhadnagyi vizsgát, katonaideje alatt szakaszvezető volt.
A ,,hasznavehetőség'-ből megtudjuk, hogy magatartása és viselkedése példás volt, a szolgálatot nagyon jól teljesítette. Továbbá: erős és kitartó jellemű. Csendes, nyugodt és tartózkodó.
Az ilyen jellemzés után ki várná a következő ismertetőt? Mely szerint Székely urunk ötnapos börtönbüntetést (is) kapott! Nincs magyarázat arra vonatkozólag, hogy miért. Aki ismerte, tudja, hogy Székelynek volt egy csintalan vonala is. Ennek az iskolai dokumentumokban is maradt nyoma (de erről majd később). Tartalmaz a jellemzés még egy meglepetést. ,,Sposoban za knjigovođu' - mondja, ami annyit tesz: alkalmas a könyvelői munkára. Azaz: könyvelő tudna lenni! El tudja valaki képzelni Székely Tibort, amint karvédőkkel (vagy már ahogy hívták azokat a fekete vászonból készült valamiket, amelyeket annak idején az alkarjukra húztak a tisztviselők) naponta nyolc órán át az asztalnál gubbasztva rendezgeti a számokat, számlákat? Ki tudja, talán azon az intendáns tiszti tanfolyamon látott valaki benne könyvelőt...
Néhány kis érdekességük is van ezeknek a katonai dokumentumoknak. Az egyikben saját maga írta be a nevét, és észre lehet venni, hogy a cirill betűket ritkán használta. De miért is írt cirill betűkkel, ha már a katonakönyv minden magyarázata latin írással is megvan? Cirillül is írta alá, s ez az egyik ritka - nincs több talán háromnál - ilyen aláírása.
Érdekes, hogy az állampolgársági bizonyítványát - amelyet 1935. december 23-án adtak ki, és csak szerbül (cirill betűkkel) meg franciául szólt - Székely latin betűs aláírása ékesíti.
1 Székely Tibor verse, Mi vizitas mian farmon, magyar fordításban (Avar Pál, Budapest, 1987.) Utam a világban
Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Könyvelő tudna lenni
Riport
  • ÜRMÖS Attila
  • 2013.12.24.
  • LXVIII. évfolyam 52. szám
Könyvelő tudna lenni
Körkép
  • 2012.07.26.
  • LXVII. évfolyam 30. szám
Facebook

Támogatóink