Elüldözi őket a nepotizmus és a korrupció

A Szerbiai Doktoranduszok Szövetsége által készített felmérés szerint a szerb PhD-hallgatók nyolcvan százaléka úgy véli, hogy semmilyen jövőképük sincs az országban. Az egyetemisták harminc százaléka tanulmányai befejezése után azonnal elhagyná Szerbiát. A fiatalok elsősorban nem az anyagi gondok miatt tervezik külföldön az életüket, hanem a Szerbiában uralkodó közállapotok miatt. A felmérésben a távozás első számú okaként a nepotizmust, a korrupciót, a kontraszelekciót és a munkából való kiszorítást jelölték meg.     (Tanjug) 

Megkezdődött a per

A múlt héten kezdődött meg a Slavko Ćuruvija meggyilkolását tárgyaló bűnvádi eljárás. A Dnevni telegraf napilap tulajdonosának meggyilkolásával az állambiztonsági szolgálat (DB) egykori főnökét, Radomir Markovićot, a DB belgrádi központjának egykori vezetőjét, Milan Radonjićot, továbbá a szolgálat két egykori munkatársát, Ratko Romićot és a szökésben lévő Mirsolav Kurakot vádolják. A jelen lévő vádlottak tagadták a terhükre rótt cselekményeket. Marković úgy fogalmazott, hogy a tárgyalásnak egyetlenegy célja van, mégpedig az, hogy a miloševići időszakkal kapcsolatos minden rosszat az állambiztonságra kenjenek.     (Beta, Tanjug)

Szerbia Amerika felé fordul?

A Tanjug hírügynökség a Süddeutsche Zeitung egyik cikkét átvéve arról ad hírt, hogy Joseph Biden, az Amerikai Egyesült Államok alelnöke arról kívánja meggyőzni Aleksandar Vučić szerb kormányfőt, hogy országa hagyjon fel az oroszbarátsággal, és helyette forduljon az USA felé. Az amerikai fél is főként Szerbia energiafüggőségére játszik rá, s nem mulasztja el megemlíteni, hogy míg Magyarország ezer köbméter gázért 260 dollárt, addig Szerbia 340 dollárt fizet. Az amerikaiak a Transz-adriai Gázvezeték — mely Azerbajdzsánból Törökország érintésével szállítaná a stratégiai energiahordozót Európába — Szerbián keresztül való kiépítésével szeretnék megnyerni a szerb kormányfőt. Erre vélhetőleg még várni kell, Biden fiának halála miatt ugyanis a politikus minden programját lemondta. Ettől függetlenül néhány nappal később a Blic napilap is erről a témáról cikkezett, és a többi közt arra emlékeztetett, hogy ha Szerbia a Nyugat felé fordulás mellett döntene, akkor az USA és az EU részéről jelentős gazdasági segítségre, a különféle pénzügyi alapokhoz való hozzáférésre, illetve hadseregének modernizálására is számíthatna.     (Tanjug, Blic)

2017-ben fogadják el az új alkotmányt

A Danas napilap értesülése szerint 2015 utolsó három hónapjában a parlamenti képviselők egyharmada kezdeményezni fogja az alkotmánymódosítást. A napilap birtokába jutott forgatókönyv szerint az ezzel kapcsolatos vitát 2016 szeptemberéig kell majd befejezni. Ha minden a tervek szerint alakul majd, 2017-ben népszavazás fogja megerősíteni a tervezetet. Ennek költségeire 560 543 eurót különítenek el. A népszavazás után végül az országgyűlés fogja kimondani a végső szót az új alkotmányról.     (Danas)

Šešelj állapota rosszabbra fordult

A múlt héten több hír is tudósított a Szerb Radikális Párt elnökének egészségi állapotáról. A Blic azt is kiderítette, hogy maga a párt is súlyos anyagi nehézségekkel küzd, mivel a tagság nem fizeti a kötelező tagdíjat. Šešelj mindezt úgy kommentálta, hogy a népnek nincs pénze, s a párton belül emiatt senkit sem érhet retorzió. Milovan Bojić, a Šešelj egészségügyi állapotát felügyelő orvosi konzílium vezetője megerősítette a radikális pártvezér egészségügyi állapotáról szárnyra kelt híreket: Šešelj testhőmérséklete 39,5 fok körül van, a rákos áttételek továbbterjedtek, naponta kap infúziót.(Blic)

A Galenika esete Soros Györggyel

Soros György elállt a belgrádi Galenika gyógyszergyár megvásárlásától, mert a szerb kormány egyszerűen ignorálta, válaszra sem méltatta a magyar származású milliárdos üzleti ajánlatát. Soros még 2014 októberében 60-70 millió eurós vételáron tett ajánlatot a Galenika megvásárlására. A gazdasági minisztérium a Blic megkeresésére azt válaszolta, hogy a Soros által tett ajánlatot azért nem lehet elfogadni, mert annak értelmében a gyógyszergyár által felhalmozott mintegy 200 millió eurós veszteséget a szerb államnak kellene állnia.     (Blic)