Május közepéig tekinthető meg Nagybecskereken, a Városi Múzeumban a Kismiskáról, vagyis a bánáti kisvasútról szóló kiállítás. A keskenyvágányú vasutat 1898-ban adták át, és egészen 1968-ig működött. Kezdetben Zsombolyától Nagybecskerekig közlekedtek rajta a vonatok, majd az országhatárok változása miatt rövidült a pályája.
A kiállítás anyagát Szilágyi Mária és Anica Tufegdžić, az Újvidéki Egyetem Műszaki Tudományok Karának műemlékvédelmi szakmérnökei készítették. A tárlat többéves kutatómunkájuk eredménye, és értelmezhető a Csekonics család örökségét feldolgozó kiállítás és monográfia folytatásaként is. Az anyag feldolgozása során nyomon követték a kisvasút 40 kilométeres szakaszát, mely keresztülhaladt a Csekonicsok uradalmán.
Szilágyi Mária elmondta, több mint egy évig foglalkoztak a Kismiska útvonalával. Az eredeti tervrajzokat keresve a legtöbb adatra a MÁV levéltárában bukkantak, de az Országos Széchényi Könyvtárban is vizsgálódtak, a Zemplényi Múzeumban pedig régi képeslapokat találtak. A kisvasút „maradványai” közül néhány tárgyat sikerült megmenteniük, néhány házban megmaradt ugyanis egy-egy síndarab. A talpfák darabjai szintén az összeállítás anyagát gazdagítják. Fellelték a lórénak, a lóvontatású gazdasági vasútnak az egyik részét is, továbbá egy utcai és két vasúti lámpa is a korabeli időkre emlékezteti a látogatókat.
A megnyitón jelen lévők közül sokan nosztalgiázva emlékeztek a Kismiskára. Elhangzott például, hogy a Magyarcsernye és Nagybecskerek közötti utat három és fél órán át tette meg a kisvonat. Azt is megemlítették, hogy a városba érkezve, az első állomáson kiürült az utastér, hiszen gyalogosan sokkal gyorsabban eljuthattak a céljukhoz. Kismiskát, noha lassú volt, mégis szerették az emberek! Megszűnése után talán leginkább az áruforgalomban volt érezhető a hiánya.
Turistacsalogatóként bizonyára manapság sem volna hiábavaló egy ilyen kisvasutat üzemeltetni. Đurić Anna nyugalmazott földrajztanárnő fel is idézte, hogy egykor végigutazta a régi Jugoszlávia kisvasútjainak útvonalát. Népszerű és olcsó volt ez a közlekedési eszköz, aprópénzért az egész akkori országot be lehetett járni.
Szilágyi Mária arra is felhívta az érdeklődők figyelmét, hogy a kutatást folytatják, a terveik között egy monográfia megjelentetése szerepel, melyben feldolgoznák a kisvasút történetét, illetve a falvak életében betöltött szerepét és jelentőségét.
