Tőkés László megkongatta a vészharangot

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke szerint a nacionálkommunizmus idejére emlékeztető zsigeri magyarellenesség többé vagy kevésbé az egész román politikai osztálynak a sajátja. Az erdélyi magyarság Európa veszélyeztetett népcsoportjai közé került, további fogyatkozását pedig csak közösségi jogainak kivívásával kerülheti el — hangoztatta közleményében Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke. A Magyar Távirati Irodához eljuttatott dokumentumban az EMNT elnöke megállapította: az erdélyi magyarság száz év alatt a felére apadt, fogyatkozása az utóbbi három évtizedben felgyorsult, ezért szembe kell néznie azzal, hogy — a többi, határon túli nemzetrészhez hasonlóan — veszélyeztetett népcsoporttá vált. „De félnünk, megijednünk sem szabad, mert az önfeladáshoz és biztos kudarchoz vezetne.  Rendeznünk kell sorainkat, és szervezkednünk kell a munkára, építésre. Egyetlen válasz Trianonra, jelenlegi elesett állapotunkra: közösségi jogaink kivívása, az autonómia. Az 1989-es romániai forradalom még mindig adósunk a kisebbségi rendszerváltozással — erről nem mondhatunk le” — írta Tőkés László, kiemelve, hogy 2024 választási év Romániában.

Tőkés László sajtóirodájának felvétele

A NATO továbbra is támogatja Ukrajnát

Mivel Oroszország nem mutatja a békére törekvés jeleit, a szövetségesek további pénzügyi segítségről, több légvédelmi eszközről és lőszerről, valamint egy kiképző központról gondoskodnak az ukrán pilóták számára — közölte a NATO. A NATO—Ukrajna Tanács nagyköveti szintű, brüsszeli ülésén a felek egyetértettek, hogy a jelenlegi helyzetben még fontosabb, hogy a szövetségesek támogassák Ukrajna szabadságharcát és az önvédelemhez való jogát — olvasható a testület által kiadott sajtóközleményben. E szerint az elmúlt évben Ukrajna jelentős előrelépést tett a harctéren, visszaszerezte az Oroszország által elfoglalt terület 50 százalékát.

Új múzeum a Colosseum régészeti parkjában

Száz év után csodálhatja meg ismét a közönség az ókori Forma Urbis Romae néven ismert térképet, mely a Colosseum szomszédságában nyitott új múzeumban látható január közepétől. A magyarra Róma város alakjaként fordított térképet hatalmas márványlapokra vésték fel 203 és 211 között, Septimius Severus császár uralkodása idején. Az örök város legritkább és legjelentősebb ábrázolásai között tartják számon, eredetileg 150 márványlap alkotta, és 18 méterszer 13 méteres felületet fedett le. A békéről elnevezett császári fórum egyik aulájának a falát díszítette, mely később a Forum Romanumon emelt Santissimi Costa e Damiano-templom részévé vált. A térképet 1562-ben fedezték fel, de azóta több darabja elveszett. Az eredeti ábrázolás egytizede maradt fenn.