Február 24-én este színültig megtelt a bácsfeketehegyi színházterem. Egy kétéves hungarikumprogram zárult le a Konyhakincs című kiadvány bemutatásával, az Ízőrző hétvége fotókiállítással és a népi ételek kiállításával. Korábban már beszámoltunk olvasóinknak arról, hogy a Bácsfeketehegy Magyar Művelődési és Helytörténeti Egyesület megnyert egy pályázatot a magyarországi Agrárminisztérium hungarikumpályázatán. Így történhetett, hogy néprajzi kutatással összegyűjtötték, felelevenítették, és felkeresve a nyolcvan év fölötti helyi asszonyokat, az Ízőrző Hétvégéken a visszatanítás-program keretében az idősek megismertethették a fiatalabb nemzedékkel a régi hagyományos recepteket, fortélyokat.

Terülj, terülj, asztalkám!

Az ünnepség házigazdája Vajda Noa Pálma volt, aki miután köszöntötte az egybegyűlteket, átadta a színpadot a bácsfeketehegyi népi énekeseknek és tamburásoknak, akik Török Noémi felkészítésével bácsfeketehegyi népdalokat adtak elő. A folytatásban Resócki Vázsonyi Csilla, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet szakmunkatársa, a Vajdasági Magyar Értéktár Bizottság egyik koordinátora elmondta, a Magyar Országgyűlés 2012-ben fogadta el a hungarikumokról és a nemzeti értékekről szóló törvényt, melynek az a célja, hogy a magyar kulturális értékeket egységes rendszerbe gyűjtse, gondozza, népszerűsítse és továbbörökítse. 2013-ban indult meg a törekvés, hogy a külhoni régiók számára kialakítsanak egy közös értéktárat, 2015-ben pedig lehetőség nyílt arra, hogy a települések elkezdjék összegyűjteni a saját értékeiket. Azóta körülbelül húsz településen van jelen ez a mozgalom. A néprajzi szakember elmondta, a két évig tartó bácsfeketehegyi hungarikumprogramnak számos pozitív hozadéka van, például a különböző generációk összekötése, az emberek bevonása a közösségi életbe. Kiemelte annak fontosságát, hogy ebben az esetben a kutatás és a visszatanítás, vagyis a gyakorlat kéz a kézben járt, a Konyhakincsben pedig megörökítették az utókor számára a hagyományos helyi ételek receptjeit, így megtörtént az átörökítés.

Beszélgetés a Konyhakincsről

A 2021-ben megnyert pályázati program magában foglalta a település hagyományos ételeinek felgyűjtését, írott anyag elkészítését, gyakorlati visszatanítást, kisfilmek és fotók készítését, vizuális élményt, az ízélmény megteremtését. A 2021 nyarán elkezdődő munkafolyamatba hatvanan kapcsolódtak be, az adatgyűjtők huszonegy interjúalanyt szólaltattak meg. A kiadvány elkészítésében öt bácsfeketehegyi nő vett részt, akiket Gondi Martina kommunikációs szakember kérdezett az est során.

Hajvert Lódi Andrea drámapedagógus, kulturális mediátor szerkesztőként tevékenykedett a könyv elkészítésében. Elmondta, úgy érzi, hogy a közösség olyan, mint egy erdő, melyet az erős gyökerek tesznek hosszú életűvé, és nemcsak a nyelv, a hit, a gondolkodásmód alkotják a gyökereket, hanem a szokások is. Véleménye szerint kapaszkodnunk kell a gyökereinkbe, és nem szabad veszni hagyni dédanyáink, nagyanyáink tudását. Hangsúlyozta, nem recepteskönyvet szerettek volna összeállítani, és nem is tudtak volna, hiszen számtalan interjúban elhangzott, hogy régebben nem mérték ki az alapanyagot, hanem szemmérték alapján főztek a háziasszonyok, ezt pedig kizárólag a gyakorlatban lehet elsajátítani. Az Ízőrző Hétvégéken készült ételek receptjein kívül a többi finomság elkészítése tájékoztató jelleggel van leírva a könyvben. Lódi Csilla történész, az Eötvös Loránd Tudományegyetem történelemtudományi doktori iskola hallgatója kifejtette, Resócki Vázsonyi Csillával állították össze a kérdőívet, mely egy biztos támpontot adott az interjúztatás során. Dr. Tóth Anita magyartanár, nyelvész lektorként vett részt a munkafolyamatban, Pál Anikó médiamenedzser grafikustervező a könyv műszaki szerkesztője, és Simonyi Zsófia matematikatanár, fotográfus, a kiadvány illusztrátora is egyetértett abban, hogy kihívás volt számukra a Konyhakincs elkészítése, de egy rendkívül pozitív közös alkotói folyamaton vannak túl. Az illusztrátor elmondta, igyekezett olyan eszközöket felhasználni a fotózás során, amelyek megidézik az 1945-öt megelőző évtizedek korát.

Akik átadták a tudásukat az olvasóknak

A kötet bemutatása után Szentpéteriné Lévai Mária vette át a szót, aki Kunhegyesről érkezett a záróprogramra. Mivel a bácsfeketehegyiek Kunhegyesről jöttek ebbe a régióba, ezért Szentpéteriné a származási település gasztroprogramjával tartott összehasonlítást. Az Ízőrző Hétvégéken készült videófelvételekből összeválogatott kisfilm megtekintése után mindenki átvonult a Kultúrotthonba, ahol a helyi és a kunhegyesi református lelkészek mondtak beszédet, majd Simonyi Zsófia fotókiállításának megtekintése közben élő zene kíséretében a bácsfeketehegyi hagyományos ételeket kóstolhatták meg a jelenlevők. Természetesen a híres meggypálinka sem hiányozhatott a menüből, illetve a gyönyörű kiadványból is kaphattak az érdeklődők.

Aki a hagyományos ételeink elkészítésének a módját látni is szeretné, az megteheti az egyesület YouTube-csatornájára kattintva, az Ízőrző Hétvégéken készült oktatóvideók ugyanis bemutatják, hogyan varázsoljunk az asztalra például kútbakelt kiflit vagy kötött-tészta-levest.

Arra buzdítom a kedves olvasókat, hogy szerezzék be a hiánypótló Konyhakincs című könyvet, mert olyan értékeket hordoz magában, amelyektől jóllakik a has és a szív is.

A bácsfeketehegyi népdalok sem hiányozhattak az ünnepségről