Az ideinek — melyet a csantavéri Gebi takarmánygyár is támogatott — negyven részvevője volt. Helyszínt a nyugat-bácskai falu helyi közösségének épülete biztosított, a Magyarittabéról, Tamásfalváról, Csonoplyáról, Bezdánból és Zomborból érkezett tizenöt vendéggyerek pedig családoknál kapott szálláshelyet — értesültünk Nagy Margitnak, a VMPE elnök asszonyának szakmai bejegyzéséből.
Az alábbi, a http://nagymargitblogja.blogspot.com/2013/07/kincses-tarisznya.html oldalon is megtekinthető fotókat, illetve az ugyancsak e linken olvasható jegyzetek szerkesztett változatát szerzői engedéllyel adjuk közre. Köszönet a lehetőségért!

A tábor a száz éve született Weöres Sándorra való emlékezéssel kezdődött. Verseit a diákok nemcsak elmondták, hanem illusztrálták is. Részt vehettek továbbá a falu történetéről szóló előadáson, falujátékon, stafétajátékban, kézműves-foglalkozáson, nyelvi játékokban, sőt kirándulhattak Zomborba, és megnézték a városházát meg a színházat is. A részvevők ellátogattak a nemesmiliticsi tájházba és a mesterséges halastóhoz, ahol papírhajó-versenyt rendeztek, megtekintették a falu pékjeinek a munkáját, sportjátékokon vettek részt, gyógynövényeket gyűjtöttek. A tábor második napján elmentek a szentkúti búcsúra, melyet a Sarlós Boldogasszony tiszteletére 1893 óta rendeznek meg a csonoplyaiak és a militicsiek. Abban az évben hatalmas jégverés sújtotta Csonoplyát, majd a két falu összefogott, és kápolnát épített a szentkútnál. A tábor főszervezője Szabó Márta nemesmiliticsi tanítónő volt, akinek kolléganői, Krizsán Valéria és a csonoplyai Szuhomeli Judit segítettek a munkában. Mindhárman anyanyelv-ápolási oktatók is. Az előadók és a játékokat vezetők között volt még Szabó Gábor biológiatanár, Pfeffer Attila történelemtanár, Litvai Karolina, a Németh László Kultúregyesület elnöke, Egyedi Antal helybeli plébános, továbbá a fiatalok: Krizsán Adrián, Gardil Verona, Zelić Željko, valamint két önkéntes diáklány: Bajusz Anikó és Halpert Csilla. A táborba látogatott a militicsi Kanyó Mónika és a csonoplyai Varga Dominik is, akik tizenegy évvel ezelőtt, a 2002-ben megrendezett anyanyelvápoló-táborban ismerkedtek meg, és akik felnőttként egy párt alkotnak. Németországban dolgoznak, de a szívük hazahúzza őket.
A rendezvénynek több támogatója is akadt. A helybeli szülők süteménnyel, uzsonnával kedveskedtek, Kocsis Márta hatalmas dobostortája pedig olyan nagy volt, hogy maradt is belőle. A tábor Ki mit tud?-dal zárult. A gyerekek tarisznyája az idén is megtelt kincsekkel: nyelvünk, hagyományaink, történelmünk értékeivel.

Összeállította: MARTINEK Imre