Kijárat a bezártságból
2020.04.19.
LXXV. évf. 16. szám
Kijárat a bezártságból

Hogy mi a jó a bezártságban? Valljuk be, nem olyan sok minden. Az utóbbi néhány hétben egyre vonzóbb a séta a tavaszi napsütésben, a játszóterezés, melyet egyébként igyekszünk megúszni, és még a hétvégi telekre is örömmel mennénk naphosszat gazolni, dolgozni. De nem tehetjük. Cserébe viszont kapunk egy kis időt valamire, amiről a nagy többségünk szinte le is szokott a rohanó mindennapokban. Az olvasásra. 

Ha nem gyűr maga alá bennünket az új életünk, a home office, a gyerekek online oktatása, és marad akár csak fél órácskánk a feltöltődésre, vegyünk le egy könyvet a polcról, és általa meneküljünk ki a bezártságból. Tegyük ezt meg azért is, mert az olvasás nemcsak a testi és a mentális egészségünkre van bizonyítottan pozitív hatással, hanem olyan készségeket is fejleszt, amelyekre az elkövetkezendő időszakban nagy szükségünk lesz. Hogy melyek ezek, azt gyűjtöttük egy csokorba.

 

Tizenkét magyar kiadó 15 000 könyvét tették online elérhetővé a Szaktárs adatbázisban (www.szaktars.hu) április 23-áig. Éljünk a lehetőséggel, és olvassunk!

 

#1 Erősíti az agyban található áramköröket

Számos vizsgálat kimutatta, hogy olvasás közben egy komplex hálózat lép működésbe az agyunkban. Egy 2013-beli kutatásban például fMRI-felvételeket készítettek a tudósok, hogy mérni tudják az olvasás kérgi hatását. A résztvevők kilenc napon keresztül minden este elolvasták a Pompeii című regény egykilenced részét, majd másnap reggel agyi képalkotó eljárások segítségével vizsgálták őket. Azt az eredményt kapták, hogy a könyvbeli feszültség kibontakozásával párhuzamosan egyre több agyi terület lépett működésbe, illetve hosszú távon is növekedett az idegi hálózatok összehuzalozottsága, főként a parietális (fali) lebenyben található szenzomotoros kéregben. Ez az a kortikális terület, amely a többi közt a fizikai érzékletekre (például a hőre, a tapintásra, a fájdalomra), valamint a test mozgásaira reagál. Olvasás közben tehát éppúgy aktív, mint a fizikai világban zajló események során.    


Illusztráció (Pixabay.com)

 

#2 Időskorban is segít megőrizni a kognitív fittséget

A nagyszülőkre, dédszülőkre nézve nemcsak a koronavírus veszélyes napjainkban, hanem a kényszerű otthonléttel járó elszigeteltség, magány is, hiszen nem tudnak találkozni a családtagjaikkal, a barátaikkal, a szomszédjaikkal. Ebben a helyzetben különösen fontos, hogy legyenek olyan tevékenységek az életükben, amelyek folyamatos kognitív ingerlést nyújtanak. Egy tanulmány szerint például kisebb valószínűséggel fejlődnek ki a demenciára jellemző agyi elváltozások (plakkok, érelmeszesedés) azoknál, akik mentálisan aktívak maradnak. Egy másik kutatásból az derült ki, hogy azok, akik naponta olvasnak, jobban megőrzik a kognitív funkcióikat, memóriájukat. Egy vizsgálat pedig arra is fényt derített, hogy a fiatal felnőtt koruktól kezdve rendszeresen olvasó emberek kisebb mértékben vannak kitéve az Alzheimer veszélyének, mint azok, akik más típusú hobbikat űznek.

 

#3 Fejleszti az empátiát és a mentalizációt

Ehhez az új helyzethez mindannyian másként és más gyorsasággal alkalmazkodunk. Ahhoz, hogy a hibáztatás, ellenségeskedés helyett a bajban is a szolidaritást tudjuk erősíteni, rengeteg türelemre, empátiára lesz szükségünk. Jó hír, hogy a kutatások szerint az irodalom ebben is a segítségünkre lehet: miközben olvasunk, bepillanthatunk a karakterek belső életébe, így egyre jártasabbak lehetünk abban, hogy átlássuk, megértsük mások érzéseit, hiedelmeit, indítékait.

A szakemberek azt a képességet nevezik mentalizációnak, amely révén mentális állapotot tudunk tulajdonítani a többi embernek. Ha valaki például felénk közelít, különféle jelzések (például mimika, testtartás, hangszín) alapján sejtjük, hogy nagyjából milyen szándékkal teszi azt, mi járhat a fejében. Mindez segít abban, hogy könnyebben eligazodhassunk a társas világban. Persze ahhoz, hogy az olvasás empátiára, mentalizációra gyakorolt pozitív hatását megtapasztalhassuk, idő és rendszeresség kell.

 

#4 Csökkenti a stresszt és a szorongást

A járványügyi helyzet hatalmas és hosszan tartó stresszforrás az életünkben: aggódunk a saját és a szeretteink egészségéért, folyamatosan ki vagyunk téve a COVID—19-megbetegedésekről érkező híreknek, félhetünk a munkahelyünk elvesztésétől, a krízis hatására kialakulóban levő gazdasági, társadalmi változásoktól. Szervezetünk állandó készenléti állapotban van, a felgyülemlett feszültség pedig kimerültséghez, konfliktusokhoz, testi-lelki tünetek fellépéséhez vezethet. Ezek megelőzése érdekében is fontos, hogy a mostani helyzetben használni tudjuk a stresszcsökkentés könnyen kivitelezhető módjait: azokat a technikákat, amelyek nem igényelnek túl sok pénzt, teret, időt vagy társakat. 

Az olvasás tipikusan ilyen tevékenység. Amerikai kutatók 2009-ben azt vizsgálták, hogy az egyetemi hallgatók stressz-szintjére miként hat az irodalom. Arra jutottak, hogy már napi 30 percnyi olvasás csökkentette a vérnyomást, illetve a szubjektíven megélt distressz (negatív stressz) mértékét. Az olvasás egyébként éppen annyira volt hatásos, mint a jóga vagy a humor. Egy másik tanulmány viszont azt állítja, hogy az olvasás a zenehallgatásnál, a sétánál vagy a teázásnál is hatékonyabb eszköz önmagunk megnyugtatására. A jótékony hatások nagyon hamar, már hat perc után is mérhető módon megjelennek. A lényeg persze nem az, hogy melyik stresszoldó módszer jobb a másiknál, hiszen minél többfélét használunk, annál több eszközünk lesz a sikeres érzelmi megküzdéshez. 

 

#5 Segít az elalvásban

Mindig hasznos, ha van egy jól bejáratott rituálénk az elalváshoz. Ennek egyik eleme lehet az esti könyvolvasás. Érdemes papíralapú kötetekben gondolkodni, mert a készülékeink által kibocsátott kék fény csökkenti az álmosságot okozó melatonin hormon szintjét. Ráadásul ilyenkor annak is megvan a veszélye, hogy visszaterelődünk a híroldalakra, közösségi médiára, s tovább „habzsoljuk” a vírussal kapcsolatos híreket, melyekre elalvás előtt nagyon nincs szükségünk.

 

#6 Tovább élhetünk

Egy longitudinális, 2017-ben véget ért vizsgálatba 3635 személyt vontak be, akit tizenkét évig követtek nyomon. A kutatók meglepő eredményre jutottak: átlagban két évvel éltek tovább azok a résztvevők, akik nemcsak magazinokat vagy újságokat, hanem könyveket is olvastak. Ez az összefüggés az után is fennmaradt, hogy számításba vették az életkor, a nem, a bőrszín, az iskolázottság, a diagnosztizált betegségek, a gazdasági helyzet és a családi állapot hatását, valamint azt, hogy a személyek milyen jellemzéseket adtak a saját egészségi állapotukról, illetve voltak-e depresszióra jellemző tüneteik. További izgalmas adat, hogy azoknak az embereknek az esetében, akik heti minimum 3,5 (azaz napi fél) órát olvastak, 20 százalékkal csökkent annak az esélye, hogy meg fognak halni a következő tizenkét évben.

 

Mit olvassunk?

A válasz egyszerű: igazából bármit, ami érdekel bennünket. Ha az ad biztonságot, hogy „bekuckózunk” egy könyvbe, akkor nagyregényt válasszunk. Ha időnként szorongunk, vagy mentálisan fáradékonyabbnak érezzük magunkat, akkor inkább rövidebb szövegeket, verseket, novellákat olvassunk, melyek nem veszik hosszan igénybe a figyelmünket, vagy olyan műveket, amelyeket már ismerünk, szeretünk. Ha pedig valóban csak minimális időnk van, jó választás lehet a vers, a tárca, mert ezek „tömény” műfajok, melyek gyakran egész napra elegendő gondolkodnivalót nyújtanak.


(Forrás: Divany.hu)

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Egészség rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!
E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Részletek mutatása" gombra olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..