SZOMBAT ESTI DÍSZÜLÉS. Június 3-án, szombaton este tartotta meg díszülését a montenegrói parlament a függetlenségi deklaráció elfogadására. Az ünnepi kitűzőt viselő parlamenti tagok határozatával immár formálisan is kihirdették Montenegró államiságának visszaállítását. A deklaráció kihirdetésén jelen volt Filip Vujanović montenegrói elnök, Milo Ðukanović kormányfő, Svetozar Marović, az államközösség, azaz Szerbiai és Montenegró első, egyben utolsó elnöke (vasárnap jelentette be távozását a megszűnt tisztségről), valamint Jelko Kacin, az Európai Parlament tagja. Szerbiából senki sem vett részt az ünnepségen, s nem voltak ott a parlamentben azoknak a pártoknak a képviselői sem, amelyek az államközösség fennmaradásáért szálltak síkra. Az utóbbiak még mindig a ,,népszavazás során tapasztalt szabálytalanságok' miatt haragszanak, s nem hajlandók elismerni a referendum hivatalos végeredményét.
A népszavazás végleges és hivatalos eredményét a múlt szerdán, május 31-én tette közzé a montenegrói referendum-bizottság. A hivatalos adatok szerint a referendumon 419 240 szavazópolgár vett részt, ebből 230 661 (55,5%) a függetlenségre voksolt, 185 002 (44,5%) pedig a Szerbiával közös államra. Az érvénytelen szavazólapok száma 3577, a bekarikázatlanul urnába dobott szavazólapoké pedig 66 040. Az eredmények közzététele után a szerbiai kormány bejelentette: tudomásul veszi a döntést, s megteszi a megfelelő lépéseket, hogy Szerbia átvegye az államközösség jogutódlását. A szerbiai parlament ülését hétfőre hívták össze. Lapzárta miatt nem tudhatjuk, milyen hangulatban zajlik majd valójában a Szerbia függetlenségéről határozni kénytelen testület ülése, de hogy ünnepség nem lesz, az biztos. A szerbiai kormányfő, Vojislav Koštunica ugyanis még gratulálni sem hajlandó Montenegrónak.
ÖSSZEVONT SZEMÖLDÖKKEL. Pénteken Belgrádban járt Javier Solana, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, s mosolyogva hozta az üzenetet: ,,Szerbiának Európa nagy családjában, az unióban a helye!' Vojislav Koštunica kormányfő összevont szemöldökkel fogadta a vendéget, és a fejére olvasta: a népszavazás szabálytalan volt, mivel az unió megakadályozta, hogy a referendumon a Szerbiában élő montenegróiak is szavazhassanak. Az EU által felajánlott segítséget -- Szerbia és Montenegró különválási folyamatában kínált fel segítséget az unió -- a morcos kormányfő visszautasította, mondván, hogy a közreműködés ,,abszolúte szükségtelen'. Újságírói kérdésre válaszolva, hogy gratulál-e Milo Ðukanovićnak, Koštunica ezt mondta: ,,Szerbia ebben a pillanatban önmagával foglalkozik. A köztársaságnak most sokkal fontosabb dolga van, mint gratulálgatni vagy elismerni a másik köztársaságot. Az elismerés nem feltétele egy ország létezésének.'
Szóval: a szerbiai kormányfő dúl-fúl. Boris Tadić viszont Solanának is kijelentette: Szerbia elnökeként elfogadja a népszavazás eredményét, s a legjobb kapcsolatok kiépítésére törekszik a jövőben Montenegróval, hiszen ez Szerbia, a térség és Európa érdeke is. Javier Solana a Vuk Drašković külügyminiszterrel folytatott megbeszélés során annak a véleményének adott hangot, hogy ,,ha Szerbia minden tőle telhetőt megtesz, akkor biztosan kézre keríti Ratko Mladićot', hiszen a hágai vádlott kiadatása a szerbség érdeke is.
BLÖFF VAGY KOMOLY? A szerbiai kormányfő a múlt héten kijelentette: mielőbb el kell fogadni Szerbia új alkotmányát. Ez a kijelentés azért érdekes, mert 2000 óta legalább tízszer hangzott el ugyanez a mondat, hivatalosan pedig 2004 áprilisa óta dolgozik az új alkotmány szövegén egy parlamenti bizottság -- amelynek a munkája többször is megszakadt. A Demokrata Párt szóvivője a kijelentés kapcsán azzal vádolta meg Koštunica kormányfőt, hogy nem őszinte, csak kampányfogásból emlegeti az új alkotmányt -- hogy továbbra is hatalmon maradhasson. A politikai elemző, Vladimir Goati igen borúlátó, s ezt mondja: csak a kifejezetten naiv emberek hihetnek abban, hogy a politikai pártok konszenzusával és rövid idő alatt megszülethet Szerbia új alkotmánya. Bojan Kostreš, a tartományi parlament elnöke szerint amennyiben a hír nem kacsa, a ,,bejelentés nem hamis riadóztatás', akkor ,,Vajdaságnak vissza kell kapnia a teljes fokú autonómiáját, beleértve a törvényhozó, a végrehajtó és részben az igazságügyi hatalmat is'. A vajdasági parlament elnöke elvárja, hogy az új alkotmány kidolgozásába bevonják a tartományi parlament, a vajdasági kormány és a nemzeti tanácsok képviselőit is. Azt ugyanis, hogy ha a beleszólásuk nélkül készülő alapdokumentum megint csak erős központosítást irányozna elő, Európa sem nézné tétlenül.
A HÉT HÍRE. Belgrád elkészítette a Kosovo státusára vonatkozó új javaslatot. A belgrádi hatalom tervei szerint Kosovo 20 évre Szerbia része marad ,,nemzetközileg garantált széles körű autonómiával'. Belgrád a következő területeken tartaná meg fennhatóságát: külpolitika, monetáris és vámpolitika, határellenőrzés, emberi jogok védelme, vallásügyek, kulturális örökség védelme. A Belgrád által nagylelkűnek tartott ajánlatra Prištinából azonnal megüzenték: köszönik, de nem kérnek belőle, szóba sem jöhet. A kajánkodók viszont azt mondják: kár volt kimondani, hogy a házasság-fenntartási szerződés 20 évre szól, hiszen Montenegróval a röpke három esztendőre kötött frigy sem vált be!
TILTAKOZÁS ÚJVIDÉKEN. Újvidéken az SZSZP kezdeményezte, hogy az épülő új sugárutat Slobodan Miloševićről nevezzék el. A Zoran Ðinðić hagyatékát ápoló LDP újvidéki szervezete utcai tiltakozást szervezett, a városi képviselő-testület épületében pedig átadta azt a több mint 5000 aláírással ellátott tiltakozó levelet, amelyben a kezdeményezés elvetését, Maja Gojković polgármester asszony lemondását és új helyhatósági választások kiírását követelik. A tiltakozók egy óriási transzparenst is vittek magukkal, amelyen 12 olyan név és elnevezés szerepel, amelyeknek utcákat, sugárutakat és tereket kellene Újvidéken jelölniük. Ezek között van Ivan Stambolić, dr. Zoran Ðinðić és Slavko Ćuruvija neve, s szerepel a Srebrenicaiak utcája, a Vízumsorok, Menekültoszlopok, Kifosztott betétesek elnevezés is.
Kishegyes példát szeretne mutatni
A kishegyesi képviselő-testületben a nemrég lezajlott montenegrói népszavazásról és a Szerbiában élő montenegrói nemzeti közösség helyzetéről tartottak megbeszélést. Részt vett rajta Szügyi István polgármester, Pál Károly, a képviselő-testület elnöke, Danilo Dabović, a községi közigazgatás vezetője és Nenad Stevović, a szerbiai montenegróiak szervezetének, a Krstašnak az elnöke is. A megbeszélésről kiadott közlemény szerint -- melyet Pál Károly, a KKT elnöke írt alá -- megállapították, hogy a montenegrói nemzeti közösség nagysága alapján a második legnagyobb közösség a községben, a magyar után. Ez a tény arra kötelezi az önkormányzat vezetőségét, hogy mindent megtegyen a két nemzeti közösség jó kapcsolata érdekében. A Krstaš elnöke tájékoztatta az illetékeseket, hogy a szerbiai montenegróiak a legrövidebb időn belül elindítják nemzeti kisebbségi státusuk elismerésének folyamatát, s a községi nemzeti tanácsba ez a szervezet javasolja majd a tagokat. Megállapodtak abban is, hogy a montenegrói kisebbség státusának rendezését a községen kívül a tartományban és a köztársaságban is folytatni kell, s mielőbb megalakítani a Montenegrói Nemzeti Tanácsot. A megbeszélés részvevői egyetértettek abban, hogy a kollektív nemzeti jogok keretében mielőbb rendezni kell a montenegrói pravoszláv egyház szerbiai helyzetét is, hiszen ez a vallási szabadságjogok része, ezért Kisegyes község ezt az egyházat a hagyományos egyházak közé sorolta. Kishegyes ebben az esetben is példát szeretne mutatni másoknak a nemzeti egyenjogúság érvényesítése terén.