
Templomdomb a középkorban címmel jött létre a Zentai Városi Múzeumban az a régészeti kiállítás, amelyet a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának munkatársai álmodtak meg és állítottak össze. Megnyitása egyúttal a zentai csata 327. évfordulója és a Zenta Város napja alkalmából életre hívott rendezvénysorozat első eseménye volt.

A Zenta községhez tartozó Felsőhegyen leletmentő ásatások folytak az elmúlt három évben az úgynevezett Templomdombon. A szakemberek geofizikai felvételek nyomán Árpád-kori templom és temető nyomát keresték és találták meg. Templomsáncra leltek, egy harangtorony alapját ásták ki, sírokat, csontvázakat tártak fel, bronzból készült csatot, harangdarabot, pénzérmét, edényeket hoztak a felszínre. A projektum a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának Régészeti Tanszéke és a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet közös munkája. Az ásatások célja, hogy a fellelt anyagot helyi kulturális értékké nyilvánítsák. A Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet hatáskörébe tartozik, hogy elindítsa a kutatás helyszíne kulturális értékké nyilvánításának folyamatát. Miután ez megtörténik, következhet az ásatások során talált tárgyak feldolgozása, publikálása és megőrzése.
Dr. Silling Léda néprajzkutató, a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet konzervátor tanácsadója elmondta, 2021. szeptember 11-én is itt álltak ebben a teremben, amikor szintén a templomdombi régészeti ásatás volt a téma.
— A 2019 folyamán föltárt lelőhelyről beszéltünk, akkor ugyanis a gázvezetéknek a nyomvonalán leletmentő ásatás folyt, hogy mentsük a menthetőt. Ez mára szisztematikus ásatássá alakult át, vagyis folyamatosan, évről évre zajlik ott a munka. Kolléganőm, Neda Mirković Marić, aki jelenleg Rómában tartózkodik egy konferencián, végezte el azt a feltérképezést Zenta községben is, amelynek a nyomán talán 80-100 új régészeti lelőhelyet fedeztek fel, és megkezdődhetett ezeknek a feltárása, közöttük a Templomdombé is. Ami számomra csodálatos volt ebben a régészeti kutatásban, amellett, hogy az Árpád-kori templomrommal egy Kárpát-medencei körbe illeszkedik, hogy az egyetem által egy nemzetközi, magasabb szintbe is bekapcsolódnak ezek az adatok, ami igazán jelentős — hallottuk Silling Lédától.
A bemutatott anyag és maga a feltárt terület vitathatatlan érték Zenta számára — vélik a szakemberek. A kiállítást méltatta dr. Olga Špehar művészettörténész, a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Karának rendes tanára, majd dr. Perica Špehar archeológus, ugyancsak a már említett intézmény rendes tanára hangsúlyozta a jelentőségét.
A Templomdomb középkori lelőhely Felsőhegy határában terül el, a falutól 1,5 kilométerre délnyugatra, és mintegy 10 hektárnyi területen húzódik. Elsőként Dudás Andor helyi történelemkutató járta be még a XIX. század végén, és kézzel rajzolt térképet készített róla. Korek József 1944-ben megjelent rövid művében tesz említést a helyről, majd több évtizednyi kihagyás után, 2018-ban a régészek ismét dokumentálták a lelőhelyet az Észak-Bácska régészeti térképe projektum keretében. A következő évben a gázvezetés kiépítése során a Szabadkai Községközi Műemlékvédelmi Intézet mentő ásatásai során a középkori település 1250 négyzetméternyi részletét tárták fel. Ezzel egyidőben a templom és a temető területén geomágneses kutatásokat végeztek, melyek segítségével meghatározták a szakrális építmény pontos elhelyezkedését. 2021-ben a Belgrádi Egyetem Bölcsészettudományi Kara megkezdte a templom és temetője szisztematikus régészeti feltárását.
A tárlathoz rendkívül tartalmas, gazdagon illusztrált katalógus tartozik, melyben a többi közt a lelőhely elhelyezkedéséről, a történelmi körülményekről, a településről, a templomról és temetőjéről, valamint a feltárás során alkalmazott korszerű módszerekről olvashatunk. Kiadta a Belgrádi Egyetem bölcsészkara a Köztársasági Művelődésügyi és Tájékoztatási Minisztérium támogatásával, mely intézmény a kiállítást is segítette.
A kiállítás szeptember végéig várja a látogatókat, az érdeklődő polgárokat és a diákcsoportokat is.
Fényképezte: Tóth Lívia