Ukrajna: pénzbüntetés a kettős állampolgárságért?
Az ukrán parlament törvénymódosítást fogadott el, amelynek értelmében ezentúl pénzbírsággal sújtják Ukrajnában azokat, akik eltitkolják kettős állampolgárságukat. A módosítás így lényegében megerősíti a kettős állampolgárság tilalmát. Az állampolgársággal foglalkozó egyes jogi rendelkezések módosításáról szóló törvényt a 450 fős parlament 264 képviselője szavazta meg. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke érthetetlennek és a kisebbségekkel szembeni barátságtalan lépésnek tekintette az ukrán parlament döntését a kettős állampolgárság büntetéséről. Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár szerint a magyar kormány is megdöbbenéssel értesült arról, hogy Ukrajnában pénzbüntetéssel akarják sújtani azt, aki felveszi más ország állampolgárságát. Répás Zsuzsanna kiemelte: „Ez azért is érthetetlen, mert nincs összhangban az ukrán valósággal. Ukrajna nyugati szomszédjai közül többen biztosítják az állampolgárság felvételének lehetőségét az ott élő nemzeti kisebbségeknek, de számuk elenyésző ahhoz képest, hogy az ország keleti részében százezrekre vagy milliókra tehető azok száma, akik orosz állampolgársággal rendelkeznek.”

Orbán Viktor nem szeretne újból az Európai Néppárt alelnöke lenni
Orbán Viktor magyar miniszterelnök inkább a Kereszténydemokrata Internacionáléban vállalna jelentősebb pozíciót a jövőben az Európai Néppárt helyett. Havasi Bertalan miniszterelnöki sajtófőnök közölte: „A döntés fő oka, hogy a magyar miniszterelnököt nemrégiben ismét megválasztották a Kereszténydemokrata Internacionálé alelnökének, és a kormányfői munka mellett inkább erre a megbízatására kíván az eddigieknél is jobban koncentrálni.” Az Európai Néppártot (EPP) egyébként 1976-ban hozta létre az Európai Közösség 7 országának 11 kereszténydemokrata pártja. Jelenleg több mint 70 európai kereszténydemokrata és konzervatív pártot tömörít. Az Európai Parlamentben az EPP-nek van a legnagyobb (271 tagú) frakciója. A Fidesz 2002 óta teljes jogú tagja a szervezetnek. Orbán Viktor pedig az EPP 2002. októberi kongresszusa óta a szervezet egyik alelnöke.

Robert Fico: Nem lehet megváltoztatni a Benes-dekrétumokat!
A szlovák miniszterelnök Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel koccintott jó fajta pálinkával a többségben szlovákok lakta Pilisszentkereszt településen. A találkozó a magyar—szlovák együttműködésről, a két ország viszonyáról, valamint a szlovákiai magyar és a magyarországi szlovák kisebbség helyzetével kapcsolatos kérdésekről szólt. A kisebbségek helyzetéről a szlovák miniszterelnök elmondta, hogy szerinte a róluk való gondoskodás főként annak az államnak a belügye, amelyben az adott kisebbség él. Robert Fico egyben kitért a második világháború után a csehszlovákiai magyarokat kollektív bűnösként kezelő, Csehországban és Szlovákiában jelenleg is érvényben levő Benes-dekrétumok kérdésére is. Egy újságírói kérdésre azt válaszolta, hogy a szlovák kormány álláspontja szerint a dekrétumok megváltoztathatatlanok, az ezzel kapcsolatos felvetések szerinte inkább a vegyes bizottságokra és a történészekre tartoznak, számára sokkal fontosabbak az emberek megélhetését befolyásoló gazdasági ügyek.

Slotát leváltották
Slota már nem az Szlovák Nemzeti Párt elnöke, miután Andrej Dankot választották a nacionalista párt új vezetőjének. Ezzel lezárult egy korszak a szlovák politikai paletta szélsőjobb oldalán. Ján Slota ugyan távozik a párt éléről, de hagyott magának kiskaput. Slota tehát nem vonul ki teljesen a párt életéből, mivel valószínűleg tiszteletbeli elnök lesz, ráadásul vétójoggal. Slota, mint ismeretes, a szlovákiai szélsőjobb ikonikus figurája volt, aki inkább szalonképtelenségéről volt közismert, mind politikai érdemeiről. Sosem fogta vissza magát nyilatkozataiban, és gyakran tetteiben sem. Habár ő maga nem verekedett úgy, mint politikai kortársa, Vladimír Mečiar, nem vetette meg az alkoholt, és nem tisztelt sem rendőrt, sem külügyminisztert, sem újságírót, pláne nem politikus kollégáit.

Balkáni milliárdosok klubja
A Wealth-X által végzett felmérésben vizsgált 45 európai ország közül 260 multimilliomosával Horvátország a 23. helyen végzett, ezzel pedig maga mögé utasította a többi egykori jugoszláv tagállamot. Szerbiában 90, Szlovéniában 70 dúsgazdag él. Horvátországban tehát 260 olyan multimilliomos él, akinek vagyona egyenként meghaladja a 30 millió amerikai dollárt. A gazdagok számát tekintve Horvátország még az olyan olajóriásokat is megelőzte, mint Irak (215 multimilliomos) vagy Líbia (60). Az arab olajkirályoknál is gazdagabb horvátok összesen több mint 30 milliárd amerikai dollárt érő részvénnyel, ingatlannal, műtárggyal rendelkeznek. Európában a legtöbb dúsgazdag Németországban van, szám szerint 15 770. A második helyen Nagy-Britannia áll 10 515, a harmadikon Svájc 5595 multimilliomossal.