Egeresi Sándor és Stevan Krstić a helyszínen

Nem tudni pontosan, hogy mikor tűnt el Csúrogon az egykori sintérgödörből az 1944-45-ös megtorlások magyar áldozatainak emlékére emelt fakereszt. A hozzátartozók, a megemlékezés szervezői: Teleki Júlia, a Légvári házaspár, Katalin és Sándor közvetlenül január 23-a előtt ellenőrizték, hogy állnak-e még a keresztek a mindenszenteki, halottak napi megemlékezés óta. Egy magyar televízió január 24-ére jelezte érkezését, és azt is, hogy forgatni szeretnének a dögtemetőben, ahol 67 évvel ezelőtt az ártatlanul kivégzett magyarokat elföldelték. A Légvári házaspár vette elsőnek észre, hogy a kereszteket kitörték, az egyiket megcsonkították, a másikat pedig vélhetően elvitték.
Sírgyalázásnak minősítette mind az újvidéki, mind a zsablyai rendőrség az emlékhelyen elkövetett rongálást, miután a polgári bejelentést követően elvégezte a helyszínelést, majd feljelentést tett ismeretlen tettes(ek) ellen. Még aznap a helyszínen járt Egeresi Sándor, a Vajdasági Képviselőház elnöke, Stevan Krstićnek, az újvidéki rendőrség parancsnokhelyettesének a kíséretében. Mindketten erélyesen elítélték az emlékhely meggyalázását. Egeresi kiemelte: ''A belügyminisztériummal való jó együttműködés a biztosíték arra, hogy mielőbb fény derüljön arra, mi történt. Hogy a szégyenteljes, vandál cselekedet elkövetőit mielőbb elfogják, és méltón megbüntessék. Az esetet nem minősíthetjük magyar, szerb, cigány, szlovák vagy bármely más áldozat elleni támadásnak. Ez Vajdaság minden polgára, illetve az együttélés ellen irányul.”
Nem ez az első eset, hogy ugyanezen a helyen meggyalázzák a síremléket, erősítette meg Krstić parancsnokhelyettes. A korábbi években is érkeztek bejelentések ehhez hasonló incidensekről. Mint mondta, ,,az ilyen esetek nem használnak senkinek sem, sokkal inkább ártanak mindenkinek Vajdaságban''.
A fő gondot Teleki Júlia szerint az okozza, hogy az általuk megjelölt darabka földet a dögtemetőben -- ahol 1994 óta minden évben megemlékeznek -- hivatalosan nem ismerték el kegyhelynek. Csúrog Zsablya községhez tartozik ugyan, de szerinte legalább Vajdaság szinten is emlékhellyé kellene nyilvánítani, s meghatározott területen emlékparkot létesíteni az 1944 őszén ártatlanul kivégzett magyarok iránti tisztelet jeléül. Itt tudnák fölállítani a maradandó emlékművet is.
A tavalyi megemlékezésen reménykedtek még, hogy lassan eljön az idő, amikor ezt hivatalosan jóváhagyják az illetékesek. Először történt meg, hogy nem kellett új keresztet állítani! Megvolt még a megcsonkított, valamint a 2009-ben emelt kereszt is... Az újabb rongálást nem tudják mire vélni, hiszen január 23-án két razziára emlékeztek: az 1942. és az 1945. évire. Csúrogon, 66 évvel ezelőtt ezen a napon űzték ki otthonaikból a magyarokat. A kereszteket az ezt megelőző napokban törhették ki, de nem tudhatják, van-e összefüggés az események között. Ezt az igazságügyi szerveknek kellene megállapítaniuk. A rendőrség, mint ahogyan a Képviselőház elnökének irodájából értesültünk, e hét elejére ígérte a tájékoztatót a történtek földerítésének eddigi menetéről.