Talán a leghíresebb mű Muszorgszkij Egy kiállítás képei című darabja. A zseniális orosz szerző Viktor Hartmann építész képeit szemlélve fogott tollat egy tíztételes zongoradarab megkomponálásához. Nagyon kedvelem e művet, mivel apai ágon családom is Hartmann névre hallgat, így rokoninak tekintettem a kompozíciót. A zenetörténet nagy vesztesége, hogy a képsorozat sajnos nem maradt meg az utókornak, de egy kis képzelőerővel magunk előtt láthatjuk Róma katakombáit, a gazdag és a szegény zsidót vagy Kijev város nagykapuját. A művet később Maurice Ravel hangszerelte, s azóta ez a változat a világ hangversenytermeinek visszatérő műsorszáma.

A kiváló olasz zeneszerző, Respighi Három Botticelli-kép című szerzeményét az utóbbi időben nagyon sokat hallhatjuk. Igen, a kiváló zeneszerzőt megihlették a Magyarországon is ismert alkotások: A tavasz bájos kavalkádja, a Három királyok látogatása, a mágusok egy romos reneszánsz palota előtt találkozhatnak a Kisdeddel, és a Vénusz születése, melyen az istennő lobogó hajjal lép ki az óriáskagylóból.

Botticelli: Királyok imádása (The National Gallery, London)

Respighi más alkalommal is kimutatta a festészet iránti érdeklődését, így Rachmaninov Etűd-tablóiból többet meghangszerelt. A kiváló magyar muzsikus, Kocsis Zoltán követte példáját, erről egy 2015-ben írt műsorajánlóban így vall: „De legalább ilyen erős illusztratív asszociációkat kelt a többi darab is: a c-moll etűdöt (Op. 39 No. 1) állítólag Arnold Böcklin — a Rachmaninov képzeletét többször megmozgató szimbolista német festő — Hullámok játéka (Spiel der Wellen) című, nimfák és szatírok mitológiai jelenetét megörökítő festménye inspirálta; nekem azonban a zene jóval »viharosabb«, mint amit a festmény első ránézésre sugall.”

A katonaságnál szerveztem egy énekkart, ahol általában jól megtanulható műsorszámokat gyűjtöttünk csokorba, s gondosan felépített programunkkal számos helyen felléptünk. Az egyik sikerdarabunk volt Palestrina Egy márványszoborhoz című kórusműve. A zene fejedelmét elbűvölte egy antik szobor, s érzéseit zenébe is öntötte.

A magyar mestereket se hagyjuk ki. Liszt Haláltáncát a pisai Nagy temető falán található freskó, A halál diadala ihlette. A zenemű a gregorián dallam, a Dies iræ zseniális — helyenként szinte játékos — feldolgozása, minden zongorista bravúrszáma.

Arnold Böcklin: Hullámok játéka (1883, Neue Pinakothek, München) Forrás: Wikimedia