Könnyed beszélgetések, egymás üdvözlése, pacsik és puszik a Zentai Magyar Kamaraszínház épülete előtt, bentről már hangpróba zajai szűrődnek ki, zenészek és zenei stílusok találkoznak a tehetségkutatón, hogy a szakmai zsűri előtt megcsillanjon tehetségük, megmutassák, mit tudnak. A könnyűzenei tehetségkutatót a ZentArt és a Paksi Művészetekért Egyesület szervezte. A szakmai zsűriben Ruff Ferenc, a Paksi Amatőr Pop-Rock-Jazz Fesztivál és a tehetségkutató fő szervezője, Horváth Tamás, a Malomfesztivál szervezője, a Zentropia vezetője, Nagy Géza, a balatonboglári „Helyiérték” egyesület önkéntese, a Babel Camp ügyvezető igazgatója, Sóti Norbert és Szabó Szebi, a szegedi Miracle Sound Studió alapítói, stúdiómérnökei, Gábor Zoltán, a Zentai Zeneiskola igazgatóhelyettese és énektanára ültek.

Sóti Juli, a szervezői csapat tagja, a Sin Seekas együttes frontembere elmondta, ez egy olyan tehetségkutató, ahonnan senki nem megy haza csak negatív kommentekkel. Ez a tehetségkutató egy fontos lépcsőfok, neves szakemberek előtt mutatkozhatnak meg a zenekarok, és fontos beszélgetések folynak egész nap.

— Elsősorban meghallgatják, min lehet javítaniuk, hiszen a fellépések után azonnal elmondja véleményét a szakmai zsűri, de ezután a szünetekben, a zenei átállásokban is van lehetőség őket megkeresni, kérdezni vagy csak kötetlenül beszélgetni. Nekünk, szervezőknek az a célunk, hogy minél több vajdasági zenekar alakuljon, és íródjanak új dalok. Persze nehéz megtalálni az inspirációt, hiszen a pénzkereset ebből igen kicsi, s a fellépési lehetőség sem túl sok, de szerintem egy zenésznek a saját lelke, az önkifejezés miatt kell dalokat írnia, zenét csinálnia. Nekem több zenész mondta már, hogy milyen jól tettem, hogy idejében elindultam a saját utamon, mert ahogy az idő múlik, az ember egyre nehezebben hiszi el, hogy bárki kíváncsi arra, amit ő csinál. Bár szerintem akkor is csinálni kell, ha nem másnak, magadnak — mondta Juli, majd hozzátette, örül annak, hogy az idén olyan zenekarok is érkeztek, amelyeket még nem láthattunk fellépni egy klubkoncerten sem, és nagyon színes a paletta. Külön örömét fejezte ki, hogy az idén egy színészekből álló zenekar is nevezett a tehetségkutatóra. — Ha én kezdő zenész volnék, biztosan neveznék mindenféle tehetségkutatóra. Ráadásul mi éppen ennek a budapesti verzióját nyertük meg, a Hangfoglaló Tehetségkutatót. Végigjártuk ezt az utat, és ez nagyon sokat segített abban, hogy most ott tartsunk, ahol. A mentorok tanácsai, melyeket kaptunk, akár a megjelenés, akár a hangzás, a dinamikai váltások terén, igen hasznosak voltak, ezért csak ajánlani tudom minden zenekarnak. Vannak, akik szkeptikusak a tehetségkutató szó hallatán, mert egy megasztáros valami jut eszükbe, de a ZentArtot inkább nevezném vajdasági zenei szemlének — magyarázta Juli.

Petković Oliver, a ZentArt Könnyűzenei Tehetségkutató fő szervezője arról mesélt, mennyire fontos támogatni a fiatal zenészeket, s arra buzdítani őket, hogy írjanak és komponáljanak saját dalokat.

— Vannak díjaink, persze, s ez is sokat számít egy zenekarnak, de azt gondolom, ami a legfontosabb, hogy élő egyenesben kapnak a zsűritől kritikát a produkciójukra. Pozitívat és kevésbé pozitívat egyaránt. Bántó véleményt soha nem fogalmaz meg a zsűri, ez nem erről szól, hiszen itt egy baráti közösség alakul ki, ahol mindenki mindenkit szeret, és elfogadó vele. Persze azért valamit fel kell mutatni, és az építő jellegű kritikát is el kell tudni fogadni — mondta Oliver, aki maga is muzsikált zenekar(ok)ban, s elmondta, sajnálja, hogy akkoriban nem volt hasonló rendezvény, hiszen biztosan benevezte volna akkori zenekarát. — Én mindig ösztönöztem a többieket, hogy írjunk saját dalokat, de nem nagyon találtam együttműködőre, maradt a Paranoid és a Born to be wild, mely engem ma már nem érdekel. Vannak zenekarok, melyek nagyon jól csinálják, én tisztelem is őket ezért, de személy szerint már nem mozgat meg egy feldolgozásokat éneklő zenekar. Sokkal inkább szeretek például a Malomfesztiválon az Akácos Színpad körül bolyongani, és találkozni olyan együttesekkel, amelyekről még nem is hallottam, és iszonyatosan jó zenét csinálnak, csak saját számokat adnak elő. Kevés fiatal zenél Vajdaságban, egyre kevesebb, de optimistának kell maradnunk, hiszen ma is jelent meg olyan zenekar, amelyről korábban nem is hallottam. Mindenkit arra buzdítok, hogy írjon saját számot, téma van dögivel. Főleg egy ilyen világban, amilyenben élünk. Mert miről szól a rock- és a popzene? A szerelemről, vagy valami lázadás jelenik meg benne, főleg, ha rockról beszélünk. És ki lázadjon, ha nem a fiatalok, akikben ott a változtatni akarás igénye? Ha pedig ezt a művészet által fejezik ki, az a legjobb forma, legyen az zene, színház, festészet — fejezte be mondanivalóját Oliver, majd szélvészként el is sietett, hiszen a következő zenekar már muzsikára készen ült a hangszerei mögött, folytatódott a verseny.

Szabó Szebi is a zsűri soraiban foglalt helyet, őt a legvégén kérdeztem. Elmondta, ő zenekarokkal, zenével foglalkozik, a Miracle Sound Stúdió egyik vezetőjeként objektíven tudta nézni a fellépő zenekarokat, és már van érzéke ahhoz, hogy megtalálja azokat a pontokat, amelyek értékesek egy zenében, s ez alapján eldönti, hogy valami jó vagy nem.

— Én vajdasági kötődésű vagyok, de már régóta Magyarországon élek, s annak különösen örültem, hogy tudjuk a vajdasági zenekarokat támogatni ezzel a rendezvénnyel, és talán egy kicsit újraéleszthetjük itt a muzsikálás és a zene szeretetét, mert azt érezzük, hogy Vajdaságban sajnos kevés a zenekar, több kellene. Hátha az ilyen rendezvényekkel tudjuk motiválni a fiatalokat és az idősebbeket, hogy vágjanak bele a zenélésbe, alapítsanak együttest, és írjanak dalokat — mondta. 

A verseny véget ért, következett a vendégzenekar, a Dado & Dol Magic Crew koncertje, s amíg a tagok zenéltek, a zsűri is meghozta végső döntését. A díjátadón Ruff Ferenc szólt a zenekarokhoz, örömét fejezte ki, hogy az idén is itt lehet, és hogy láthatja, fejlődnek a zenekarok, egyre jobb a felhozatal és a minőség. Ezen a ponton emelte ki a zentai zeneiskolában működő gitár, zongora és ének szakokat, szerinte ez az egyetlen járható út.

— Nekem van egy véleményem az alternatív zenészekről, akiknél sikk nem tudni játszani a hangszerükön. Én azonban nagyon fontosnak tartom a hangszeres tudást. Oliver is, én is végiggyakoroltuk az életünket, hogy valamilyen szinten megtanuljunk gitározni, a többi kollégánk a többi hangszeren szintén. A zene olyan kapcsolat az emberek között, amely közelebb hoz, erről sokat beszéltünk zsűrizés közben. S arról, hogy közösséget kell építeni. Márpedig a zenészeké egy nagyon összetartó közösség — mondta, majd zárszóként hozzátette, mindenki kap majd díjat, hiszen ezzel is szeretnének lendületet adni a zenekaroknak, hogy ne hagyják abba, amit csinálnak. 

Miletity Tivadar egy ajándékcsomagot és egy páros bérletet nyert a 2025. évi Malomfesztiválra. Juhász Sípos Aranka a családi belépő mellett fellépési lehetőséget is kapott a Malomfesztiválon.

Az Álompolgárok zenekar felvehet egy számot a Miracle Soundnál, majd pedig be is mutathatja a 2025. évi Malomfesztivál nyitókoncertjén, emellett felléphet a Légrádi Antal-rockfesztiválon.

Az Electric Karma a Peron tehetségkutatón léphet fel, emellett két számot is felvehet a Miracle Sound stúdiójában. A diákzsűri pontjai megegyeztek a szakmai zsűri pontjaival, ami az első három együttest illeti, a harmadik helyen az ACT végzett, mely felléphet a Paksi Amatőr Pop-Rock Jazz Fesztiválon és a Gerjeni Duna-Rock motorostalálkozón, emellett Paks város ajándékcsomagját is hazaviheti. Második a Gordanov Blues Getto, mely a Jazz és Borfesztiválon lép majd fel Balatonbogláron, és vendégül látja a Paks FM, emellett a tagok Paks város ajándékcsomagját is megkapták. A tehetségkutató győztes zenekara pedig a Berries lett, mely bekerült az Öröm a zene! országos tehetségkutató döntőjébe, megnyerte a Paks FM rádió reklámkampányát, dalok játszását és stúdióbeszélgetést, valamint Paks város ajándékcsomagját.

Boldog zenészeket látni mindig jó, s az is, ahogy egymásnak is őszintén tudtak gratulálni a díjátadó végén. Jómagam is csak a zsűrit tudom idézni, legyen még több vajdasági zenekar, legyen még több dal!

Fotó: A szerző felvételei