,,Beszólásunk'' értelmetlen lenne, ha nem tennénk gyorsan hozzá: mindez azt (is) jelenti, hogy újra visszatalált fészkébe a Tanyaszínház, és már ,,költi, költi...'' az új darabot. Szóval az arató-cséplő gépek szorgos zümmögése, az érett búzakalászok megadó halálsóhaja és az új kenyér igézete mellett Kavillón minden más a Tanyaszínház jegyében zajlik. Felállt az új csapat Csiki Zsolt erdélyi rendező mögött, s június 25-étől elkezdődtek W. Shakespeare: Vízkereszt, vagy bánom is én próbái.

- Fényképezte: Szabó Attila

- Szomorúság és öröm is várt benneteket ebben az évadban. Melyikről kérdezzelek előbb, Öcsi? - tettem fel az első, kézenfekvő kérdést Magyar Attilának, a Tanyaszínház koordinátorának, akit a traktorvásárlás aktuális ügyintézéséből ,,rángattam'' ki néhány percre.
Amikor megérkeztünk, szomorúan láttuk, hogy összedőlt az utolsó, még ép öreg épületünk is. De hát mindig a romokon épülnek az új városok... És mi nagy reményekkel kezdtünk munkához, mivel a kisvárdai fesztiválról díjazottakként tértünk haza. A tavalyi előadásunkkal, a Falurosszával mutatkoztunk be a nagyérdeműnek és a szakmai grémiumnak. Mindannyian jól fogadták. Tavaly azt nyilatkoztam, hogy a 33 év krisztusi megpróbáltatásokkal járt, az idei, a 34. pedig, úgy tűnik, egy új, jelentős korszak előhírnöke lesz. A kőszínházak megmérettetésén ugyanis a Tanyaszínház - mint egy délvidéki magyar színházi unikum - megállta a helyét. Sőt, elismerték! Feltették évtizedes munkánkra a koronát. Ez az elismerés természetesen azt a tanulságot, figyelmeztetést is hordozza magában, hogy még alaposabban, még felelősségteljesebben végezzük a munkánkat. Hiszen a helyzetünk egyedülálló: több vagyunk, mint egy átlagos civil szervezet, de kevesebbek, mint egy intézményesített színház. Mi vagyunk ,,A'' Tanyaszínház, amely kiemelt rendezvénye ugyan a vajdasági magyarságnak, de ez nem mentesít bennünket attól, hogy fennállásunkért továbbra is guberáljunk, kolduljunk. A pénzért meg kell dolgoznunk, és nem engedhetjük meg magunknak a bukást.
- Szóval akaratlanul is kilyukadtunk a legégetőbb problémánál, a pénzhiánynál...
- ...ami hátráltatja a mi terveink, álmaink megvalósítását is. Nekünk minden tervünk, dokumentumunk kész, a Tartományi Nagyberuházási Alap vállalta ezek kivitelezését, de mivel az a kassza is üres, hát az építkezések is leálltak. Ez mindenképp nehezíti a munkánkat, gátolja hosszabb lejáratú terveink, jövőképünk megvalósítását, de hisszük, hogy majd ebből a pangásból is kilépünk. A fészeknek, a művésztelepnek az alapjait megvetettük, a látványtervek szépek, kecsegtetőek, hát majd egyszer tartalommal is megtelnek. Most egy kicsit - mint a színészek általában - a korunk előtt járunk. De ezt is vállalni kell. Sőt lehet, hogy ez a legnagyobb kihívás a számunkra. Mi így törjük Európa felé az utat. Mert tanyaszínház azért nincs minden szárkúpnál...
- Az idei produkcióról, turnéról, csapatról mit mondanál?
- Vérfrissítésül most egy fiatal csíkszeredai rendező dolgozik a főiskolás hallgatóinkkal, akik mellett az idén Kovács Nemes Andor színművész is vállalt szerepet. Csiki Zsolt már dolgozott a Tanyaszínházban Puskás kezei alatt, és visszakívánkozott. Nos, ez már egy jó jel! A csapatban van még néhány erdélyi fiatal színész is. Fontosnak tartom ezt az együttműködést, hogy a két színházépítési mód, a két iskola támogassa egymást, és kölcsönösen tanuljanak is egymástól. Az is nagyszerű dolog, hogy a napokban sikerült beszélgetnem dr. Korhecz Tamással, az MNT elnökével a turnézásról és annak az anyagi költségeiről. Ígéretet kaptunk arra, hogy a szerepléseink egyharmadát az MNT pénzeli majd, illetve meghatározza, hogy merre és hova vigyük el még az előadásunkat. Így némiképp függetleníteni fogjuk magunkat az önkormányzati ,,irányvonalak''-tól. Szó esett arról is, hogy ha lehetséges, az MNT járjon közbe az alapítványoknál azért, hogy a pénzátutalások gördülékenyebben és idejében megtörténjenek. Nekünk ugyanis nincsenek tartalékaink, a traktorba most kell benzin, az embereknek most kell kaja stb. Sugalltam azt is VMSZ-es parlamenti képviselőinknek, hogy próbáljanak az illetékes tartományi miniszternél odahatni, hogy legalább ő is annyira tolja a Tanyaszínház szekerét, mint amennyire pártfogolja pl. a szlovák vagy a ruszin nemzeti színház ügyét... Na, de ez már a következő hónapok, évek terve. Előre kell nézni, nemde? Tudvalevő, hogy a színész mindig egy lépéssel a kora előtt jár.

Szereposztás

Orsino - Kovács N. Andor
Viola - Gergely Katalin (Erdély)
Sebastian - Papp Arnold
Olivia - Koncz Andrea (Erdély)
Mária - Nagyabonyi Emese
Tóbi - Kucsov Borisz
Ábris - Virág György
Malvolio - Gombos Dániel
Feste - Pap Tibor (Erdély)
Fábián - Dévai Zoltán
Antonio - Nešić Máté
Kar - Czumbil Orsolya, Hajdú Tamás, Hegedűs Anikó, László Judit, Lőrinc Tímea, Pámer Csilla, Rutonity Róbert, Verebes Judit
Hang: Gombos Kornél
Fény: Biacsi Endre
Plakát: Markulik Balázs
Díszlet: Szabó Attila
Koreográfus: Fehérvári Péter
Rendező: Csiki Zsolt
Koordinátor:
Magyar Attila - Öcsi

A XXXIV. VAJDASÁGI TURNÉ ÚTVONALA 

július 20-augusztus 15.
VII. 20. Szenttamás
VII. 21. Bácsfeketehegy
VII. 22. Kishegyes
VII. 23. Kavilló
VII. 24. (szabadnap)
VII. 25. Tornyos
VII. 26. Bajsa
VII. 27. Bácskossuthfalva
VII. 28. Völgyes
VII. 29. Nagyradanovác
VII. 30. Kispiac
VII. 31. Horgos
VII. 1. Magyarkanizsa
VIII. 2. Törökkanizsa
VIII. 3. Feketetó
VIII. 4. Padé
VIII. 5. Magyarcsernye
VIII. 6. Szentmihály
VIII. 7. Temerin
VIII. 8. Bácsföldvár
VIII. 9. Óbecse
VIII. 10. Pecesor
VIII. 11. Péterréve
VIII. 12. Mohol
VIII. 13. Ada
VIII. 14. Zenta
VIII. 15. Törökfalu