Dr. Varga László, a Vajdasági Magyar Szövetség parlamenti képviselője a következőképpen foglalta össze gondolatait erről a kérdésről.
* Készül a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény Szerbiában. A törvénytervezet szeptemberben kerülhet a parlament elé. Mit kell erről pontosan tudnunk, mik a legújabb fejlemények ebben az ügyben, azonkívül miként függ össze az uniós tárgyalásokkal és a szervezethez való közeledéssel?
- A vagyon-visszaszármaztatás és a kárpótlás az egyike azoknak a kötelezettségeknek, amelyek teljesítésével 2000 óta minden demokratikus kormány tartozik az ország polgárainak. A legutolsó határidő, amelyet a kormány saját magának megszabott, de nem tett neki leget, az június 30-a volt. Még 2010 decemberében fogadta el ugyanis az uniós tagjelöltséghez szükséges feltételeket tartalmazó akciótervet, abban pedig a vagyon-visszaszármaztatásról szóló törvény elfogadása határidejének végső dátumaként 2011. június 30-a szerepel. Ami jelenleg aktuális, az az, hogy elkezdte a munkáját az a munkacsoport, amelynek feladata a kárpótlási törvény tervezetének előkészítése. A törvény-előkészítő csoport munkája nyomán jó néhány alapelem látszik körvonalazódni, de az egyik legfontosabb az, hogy csak az elvett vagy elkobzott vagyonnak a visszaszármaztatását irányozza elő. Azokra az esetekre, amelyekben úgy történt igazságtalanság vagy jogsértés a második világháborúban, illetve utána, hogy nem vagyoni kár keletkezett belőle (például ha letartóztatott, megölt, fogva tartott vagy elüldözött a munkahelyéről valakit az akkori hatalom), nos, azokra az esetekre ez a törvény nem fog kiterjedni. Pedig számos országban a kommunista rendszer idején történt igazságtalanságok jóvátételének kötelezettségét is törvény szabályozza.
A törvény másik körvonalazódni látszó eleme az, hogy egy vegyes modellt fog előirányozni. Ez azt jelenti, hogy mindazok a vagyontárgyak, amelyek természetben visszaszolgáltathatóak, azokat úgy is fogja az állam visszaadni. Ugyanakkor az is világosan látszik, hogy ez a kárpótlási kategória csak azokra a vagyontárgyakra vonatkozik, amelyek kapcsán semmilyen vita vagy jogviszonysértés nem merülhet fel. Magyarán: csak azon tárgyak esetében lesz természetbeli kárpótlás, amelyek problémamentesen adhatóak vissza, tehát jelenleg az állam használja, nincs más tulajdonosa, nem építettek rá valamit. Jelenleg az valószínűsíthető, hogy a nem ebbe a kategóriába tartozó vagyontárgyak esetében értékpapírbeli kárpótlás lesz. Vélhetőleg a régi devizabetétek kárpótlásához hasonlóan egy hosszú lejáratú, különféle időpontokban beváltható értékpapírcsomagot kapnak majd az igénylők.
Azt azonban még nem tisztázták, hogy hol húzható meg a határvonal, és melyek lesznek azok a pontos kritériumok, amelyek alapján el lehet majd dönteni, mely vagyontárgyak visszaszármaztatása tekinthető problémamentesnek, és melyeké nem.
Azt pedig, hogy a végleges szöveg pontosan milyen lesz és mikorra esedékes, hogy elkészül, egyelőre nehéz megjósolni. Több időpont is felmerült, de az uniós tagjelöltség szempontjából nagyon fontos volna mielőbb elfogadni az erről szóló törvényt. Az Európai Unió számára ugyanis nagyon fontos ez a kérdés, mivel mind az elkövetett igazságtalanságok orvoslása, mind pedig a jog és a vagyonbiztonság megteremtése roppant lényeges feltétele az uniós csatlakozásnak. Ezért szorgalmazza tehát az unió ezeknek a kérdéseknek a mielőbbi megoldását. Úgy tűnik, hogy július végére elkészül a törvénytervezet, majd nyilvános vitára bocsátják, szeptemberben pedig elfogadhatja a kormány, és továbbítja a parlamentnek. Ennek az időpontja viszont megjósolhatatlan. Ami biztos: október 12-éig, amikor is az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza a Szerbia tagjelöltségéről szóló véleményét, a törvényt el kellene fogadni. A vajdasági magyarok aspektusából van még egy igen lényeges szempont: hogy a második világháború folyamán és az utána elkövetett bűncselekmények, a magyarok elleni megtorlások is bekerüljenek a kárpótlások keretébe. Köztudomású ugyanis, hogy három Sajkás-vidéki település lakosságát a kollektív bűnösség elve alapján büntették meg, megfosztva őket a teljes vagyonuktól. E kollektív jogsértés kárpótlása mindenképpen sajátos elbírálást követel. Főként emiatt és más okokból is a VMSZ azt tervezi, hogy hamarosan közvitára bocsátja a vagyon-visszaszármaztatás kérdését.