Mindez és némi játék, cukorkaosztás, egy ajándék kifestő, valamint életre szóló élmény is belefér 45 percbe. Ez az Értük — Egyesület a Moravicai Gyerekekért civil szervezet Gördülő Zöldítő — Vajdasági Projektuma.

— Az első körben húsz, a másodikban pedig további öt Tisza menti helyszínre vitték el a programot, és ha sikeresen pályáznak, a Tisza túloldalán levő bánáti iskolák következnének — magyarázza Crnkovity Gábor programkoordinátor, a bácskossuthfalvi Idős Kovács Gyula Általános Iskola igazgatója. — Az Értük szervezet az iskolában jött létre, ez a hordozója a Gördülő Zöldítő — Vajdasági Projektum 2. elnevezésű tervezetnek. Azért 2-es, mert már volt egy programunk, melyet a magyarországi agrárminisztérium támogatott, és ebből tudtuk megvásárolni az eszközöket: egy jurtát, digitális médiafelszerelést, kivetítőt, laptopot, hangosítót. Az első körben húsz interaktív előadást tartottunk az alsósoknak, hiszen számukra szerveztük a foglalkozásokat. Ezt az 1-es projektumot lezártuk, majd a 2019/2020-as tanév első felében szintén a magyar kormány és a Bethlen Gábor Alap támogatásával további öt helyszínre tudtuk elvinni ezt a programot a felszereléssel együtt. Jártunk Martonoson, Magyarkanizsán, Zentán a Petőfi Sándor Általános Iskolában, annak a kihelyezett tagozatán Felsőhegyen, valamint Oromhegyesen az Arany János Általános Iskolában. Négyen készítjük a programot, melyet a 6 méter átmérőjű jurta felállítása előz meg. Kezdetben három óra alatt sikerült boldogulnunk, most már két óra alatt komótosan, nyugodtan elkészülünk vele, a lebontására pedig már fél óra is elegendő. A gyerekeknek Nagy Tibor történész beszél magáról a jurtáról, az ősmagyarságról, elmeséljük, hogy ez miért volt praktikus, hogyan éltek benne, az eszközeiket hol tartották, ki hol ült. Aztán kitérünk arra, hogy az őseink együtt éltek a természettel, majd következik környékünk állatvilágának az ismertetése, és mivel Tibor vadász is, a vadállatokat is ő mutatja be. Az erdő és a mező lakóiról beszélgetünk, képeket vetítünk, állathangokat hallanak a gyerekek, tehát folyamatosan arra késztetjük őket, hogy beszéljenek, amellett, hogy új információkat kapnak. Folyamatos a visszakérdezés, amit cukorkákkal és más apróságokkal jutalmazunk. Aztán van egy környezetvédelmi rész, a szelektív szemétgyűjtésről és az újrafelhasználásról jómagam beszélgetek a diákokkal. Mészáros Boglárka, egyesületünk elnöke a játékokat szervezi, Szabó Kis Csepegi Ella pedig bemutatja a füzetecskét, egy kifestőt, melyet minden tanuló ajándékba kap. Ezt mi állítottuk össze, benne versikékkel, Vajdaság természetvédelmi területeivel, nemzeti parkjával, egy kis térképpel, magyar nyelvre fordítva. Ezzel is az volt a célunk, hogy valami maradjon meg a fejükben élményként, amikor mi elmegyünk. Eddig összesen 417 alsós vett részt ebben a programban. Most arra pályázunk, hogy újabb tíz helységet tudjunk útba ejteni, ezúttal Bánátban. Szeretnénk folytatni, mert úgy érezzük, van értelme, jó visszajelzések érkeztek a tanárok, a gyerekek, az iskolák és a sajtó részéről.

A magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj Általános Iskolában Huszta Erzsébet 17 elsős kisdiák tanító nénije. Azt meséli, már a program elnevezése is felkeltette az érdeklődését, a gyerekek pedig el voltak ragadtatva, végig élvezték az egész előadást.

— Leginkább az állatok érdekelték őket. Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy elég jól informált gyerekeim vannak, Magyarkanizsa meg azért jó helyszín, mert erdő, töltés és rét található a közelében, a szülők segítsége folytán pedig elég sok időt töltenek a gyerekek kint a szabadban. Jó volt az, hogy az állatok csoportját, az állatcsaládokat is megismerték, a környékünkön fellelhető vadállatokról volt szó, hogyan nevezzük a kicsinyeiket, az anyaállatot, az apaállatot, még nekem is tudtak újat mondani. A tananyag jobban alapozhatna a környezet megismerésére, de szerintem egy kicsit tanítófüggő is, tehát ha a pedagógus veszi a bátorságot, és kimozdul a gyerekekkel, akkor többet ismerhetnek meg. Én mindenfelé minden adandó alkalommal megyek velük. Amint beköszönt a jó idő, ismét útra kelünk, mert a közlekedésbiztonsági tanácstól minden elsős egy-egy kerékpársisakot kapott, és Magyarkanizsa közelében van a Baráthok kútja, illetve a Csodakút, mindenképp elbiciklizünk oda a diákjaimmal.

Törteli Telek Márta, a magyarkanizsai iskola martonosi kihelyezett tagozatának tanítónője a negyedikeseivel várta a Gördülő Zöldítőt. Ezúttal nem csak az alsósoknak jutott ki az élményből, a felsősök is néhány percet bent tölthettek a jurtában.

— A gyerekek örömmel és érdeklődéssel fogadták ezt a programot, mert a jurtáról már hallottak a magyar történelmi rész kapcsán a természet és társadalom tantárgy keretében, a csapat érkezése előtt pedig felidéztük a korábban tanultakat. Ami leginkább felkeltette az érdeklődésüket, hogy képek és különféle szemléltetőeszközök segítségével egy prezentáción belül világítottak rá a kollégák erre a korszakra. Abból indultak ki, hogy az ősmagyarok mennyire összhangban éltek a természettel, és hogy csakis a szükséges dolgokat vették el a környezetből, ami pedig nem kellett, azt nem vonták el a természettől, szemben a XXI. század emberével. Furcsa is volt ez a gyerekeknek, akik figyeltek arra, hogy az elejtett állatokat és testrészeiket mire használták, és mennyire találékonyak voltak. Ezek után nagyon sokféle állatot mutattak be a prezentáció segítségével, rengeteg kérdés hangzott el, és kiderült, hogy falusi gyerekekről lévén szó, jó néhány dolgot tudnak. Nagyon aktívak voltak egész idő alatt, az élménypedagógia jegyében telt a foglalkozás, így a tanulók sok mindent megjegyeztek, és mi is nagyon hasznosnak találtuk. Lehet folytatása ennek a napnak, akár a képzőművészet bevonásával, a magyar történelem és az önazonosság-tudat megvilágításával, a gyökereink megismerésével, az őseinkre való visszatekintéssel, hiszen nekünk, külhoni magyaroknak ez nagyon fontos. Emellett a természetvédelem szintén meghatározó és lényeges téma — hallottuk a tanítónőtől.

Még több kép!▼