Harmincadik jubileumához és egyúttal mérföldkőhöz is érkezett ez év őszén a szabadkai Q képzőművészeti csoport. Az egyesületet Török István alapította nyolc alkotótársával együtt 1983-ban azzal a céllal, hogy felkarolja és segítse az amatőröket, az akadémiai képzésben nem részesült alkotókat.
Az évek során számtalan rendezvényt — baráti összejöveteleket, tanácskozásokat, néprajzi és irodalmi esteket, gyerekprogramokat — tartottak, sokan megfordultak a közösségben, és a csoport is sok helyen megfordult bel- és külföldön egyaránt. A sors fintora, hogy az alapító személyén kívül ma már senki más nincs velük a valamikori gárdából, mind elmentek, kicserélődtek, helyükre fiatalabbak léptek.
Rendkívül fontos helyet töltött és tölt be ma is kezdeményezésével Török
István, aki kezdeti lelkesedését nem feledve, nemes célja által vezérelve figyelemre méltó pontossággal találta meg azt az arany középutat, amelyet járva saját alkotófolyamata és a csoport érdeke sem szenvedett csorbát.
Az alapítónak az elmúlt három évtized alatt készült alkotásaiból október 4-én a Török-alkotóházban nyílt retro-spektív kiállítása. Ezt a válogatást szemlélve nyomon követhetjük Török kísérletező tevékenységének főbb állomásait, betekintést nyerhetünk az alkotó tematikai, technikai, stílusbeli sokszínűségébe, valamint tetten érhetjük személyiségének azt az oldalát is, amely kivételes érzékenységgel reagál az őt körülvevő dolgokra, folyamatokra és jelenségekre, s ez a vásznakon is megjelenik. Bizonyos fokig akcionizmus — vagy ahogyan ő mondja —, az aktualizmus az, amit a festőállvány előtt folytat, hiszen a közvetlen politikától távol maradva ugyan, de az aktuális történésekről alkotott véleménye — ha nem is első ránézésre, de — mindig kiolvasható a keze nyomán. Egyfajta szellemi telhetetlenség hajtja, ez készteti arra, hogy ne közömbösen menjen el bizonyos dolgok mellett, hanem legyen késztetése, bátorsága véleményt formálni róluk, még ha olykor a művészet szemszögéből prózaibb dolgokról van is szó.
Török ilyen szellemben vezette a Q csoportot is, amely október 7-én a Szabadegyetem földszinti kiállítótermében tartotta meg évzáró tárlatát. Harminc év azonban hosszú idő, és noha lélekben gyarapodott is, a szervezői és a csoportvezetői munkába kissé belefáradva arra a döntésre jutott, hogy visszalép erről a tisztségről, s ezt a döntését a saját kiállításán történt bejelentése után a csoport évzáró tárlatán is megerősítette. Mint mondta: számos váddal kellett azóta szembenéznie, noha eddigi munkáját sem kötelességből, hanem jó szándékból tette, ezért nem érzi felelősnek magát, az egyesület további munkájához pedig a legjobbakat kívánta.
Az elmúlt harminc év nemcsak Török számára életre szóló élmény, hanem mindazok számára is, akik valamilyen módon keresztezték a csoport útját, hiszen a Q csoport kétségkívül mély nyomot hagyott a vajdasági képzőművészeti színtéren. Sokan ennek köszönhetik, hogy egyáltalán elkezdtek festeni, és azt is, hogy lehetőségük nyílt kiállítni, képzőművészekkel megismerkedni, és művésztelepen is részt venni. Ezért pedig köszönet jár mindazoknak, akik valamilyen szinten ennek az alkotásnak a részesei voltak, elsősorban az alapítónak, Török Istvánnak, akinek ezúton is további sikeres munkát kívánunk.