* Jókai Mór születési neve Ásvai Jókay Móricz volt. Tóth Lőrinc volt az, aki Jókay Mór úrként címzett neki egy levelet. Jókait kezdetben bosszantotta a név, de később barátja, Petőfi unszolására kezdte el használni azt az irodalmi életben is. Az y-t az 1848. március 15-ei események után módosította i-re, ezzel is hangsúlyozva, hogy nem kíván élni nemesi származása előnyeivel.

* Személyiségét már fiatal korában erős képzelőerő jellemezte. Ez gyakran félénkséggel társult. Gyerekként annyira félős volt, hogy szülei alig engedték ki a házból. Legjobban a nagy szakállú zsidóktól, a kutyáktól és az élve eltemetéstől rettegett.

* Fiatalon gyerekeket tanított rajzolni, és több olajképet festett, például Petőfiről is. Hobbik egész sorát művelte: tornázott, vívott, lőtt, rajzolt, festett, elefántcsontból kis szobrokat faragott, szőlészkedett, gyümölcsöt termesztett, értékes tengeri csigákat gyűjtött lelkesen, 8 cm-es távcsövével rendszeresen kémlelte a csillagokat.

* Mindennap reggel 6-kor kelt, és délelőtt 10-re már kész is volt az aznapi írói munkával.

* Az iskolai évei alatt meg volt győződve arról, hogy tüdővésze van, mert gyakran erős mellfájás kínozta. Miután befejezte az iskolát, hazatért Komáromba, majd édesanyja levegőváltozásra hivatkozva Kecskemétre küldte, ahol jogi tanulmányokba kezdett. A vidékbe is nagyon beleszeretett, későbbi visszaemlékezéseiben így ír erről az időszakról: „Itt lett belőlem ember! Itt lett belőlem magyar író!” A mellkasi fájdalmai végül teljesen megszűntek.

* Bár ügyvédként végzett, csak egyetlen pert sikerült megnyernie — fel is hagyott az ügyvédkedéssel.

* Nemcsak az 1848. március 15-ei eseményekben volt jelentős szerepe, hanem a további történésekben is részt vett. Gyűléseken, demonstrációkon és a nemzetőrségben is megjelent, illetve az Életképek című lappal is ezt az ügyet támogatta, így az politikai kiadvánnyá alakult át.

* Első feleségét, Laborfalvi Rózát március 15-én a Nemzeti Színházban ismerte meg. A színpadon éppen a Bánk bánt adták elő, ahol a színésznő Gertrúd királyné szerepét játszotta, Jókai pedig felszaladt szónokolni. Augusztus 29-én házasodtak össze, és ez volt az egyik oka annak, hogy régi jó barátsága megszűnt Petőfivel: sem a költő, sem Jókai családja nem helyeselték házasságát, mert Róza idősebb volt nála, és volt egy házasságon kívüli gyermeke is.

* Ő volt az első magyar író, aki a regényei honoráriumából nagypolgári stílusban élhetett.

* Szerkesztőként két párbajban is részt vett: karddal Bulyovszky Gyulával, aki megsebesült a párbaj közben, és pisztollyal Pulszky Ferenccel, de ezt a párbajt mindketten sértetlenül megúszták.

* 1853-ban a Sváb-hegyen telket vett, melyből saját maga varázsolt gyönyörű kertet és szőlőt, sőt még házat is épített oda. Később pedig Balatonfüreden vett villát, ahol a nyarait töltötte. Itt született meg az egyik legismertebb és legolvasottabb alkotása is, Az arany ember.

* Halála estéjén ágyban fekve zsebóráját hozzáigazította a lakásban található többihez, majd azt mondta, aludni akarok, és meghalt. Sírjára — végrendelete szerint — házának kapufélfájából kellett fejfát csinálni.

(Forrás: www.helloveb.hu, www.feol.hu)