Jöjj, szeress!

Kedves olvasó,

Alábbi cikkünk weboldalunk előző változatából automatizálva került áthelyezésre, így szövegformázási és megjelenítési hibák előfordulhatnak. Megértésüket köszönjük!

Jöjj, szeress!

A Szegedi Szabadtéri Játékokon a 2011-es évad második bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb operettje, az operaházak repertoárján is gyakran szereplő A víg özvegy volt. A darabot igazi közönségkedvencekkel, monumentális díszletek között állította színpadra a San Diegóban élő Kozma Pét...

A Szegedi Szabadtéri Játékokon a 2011-es évad második bemutatója Lehár Ferenc egyik legnépszerűbb operettje, az operaházak repertoárján is gyakran szereplő A víg özvegy volt. A darabot igazi közönségkedvencekkel, monumentális díszletek között állította színpadra a San Diegóban élő Kozma Péter rendező, aki az elmúlt tizenöt esztendőben csak operát rendezett, így különleges kihívásnak tartotta ezt a munkát.

Szabó Attila fotói

A történet alapját a gazdasági krízis adja: egy elképzelt dél-kelet-európai országnak, Pontevedrónak az államcsőd elkerülése érdekében szüksége van a dúsgazdag özvegy, Glavari Hanna vagyonára. A ragyogó asszony hosszú évek után újra találkozik fiatalkori szerelmével, Danilovics Danilóval. Mindketten változtak az évek folyamán: a nő gyanakvó lett és kemény, a férfi cinikus és lump. A múltbeli tévedések és a jelenbeli sértések viszont nem hagyják, hogy a két egymásnak teremtett ember könnyen megtalálja az utat a másikhoz. Más szavakkal: egy férfi szeret egy nőt, de nem meri megmondani neki. A nő is szereti a férfit, de úgy tesz, mintha nem szeretné, és nagy, ámde megjátszott örömmel fogadja más férfiak udvarlását.
A történet kortalan, hiszen a fő szála az emberi kapcsolatokról szól, a szerelemről, és arról, hogyan élik meg a különböző korosztályok az örök háborút férfi és nő között. Az emberek a nagyoperett születésének évében, 1905-ben, csakúgy, mint ma is, megpróbáltak boldogok lenni.
A díszletet, melynek központi eleme az oldalára dőlt és darabokra esett Eiffel-torony, a Jászai Mari-díjas Zeke Edit tervezte. Az események hangulatát a felvonásonként változó fehér-fekete, zöld, majd vörös-arany jelmezek is szemléltetik, amelyek szintén az ő munkái.
A Nemzet Színészei közül ketten is fellépnek: Haumann Péter alakítja Báró Zéta Mirko nagykövetet, Molnár Piroska Kromov tanácsos (Szacsvay László) feleségét. Bajor Imre játssza Nyegust, Csákányi Eszter a konzul (Földes Tamás), Hernádi Judit pedig a katonai attasé (Gárday Gábor) nejét. A címszerepet Herczenik Anna, Danilót Kálmán Péter, Valencienne-t Keszei Bori énekli. Rosillon francia attasét Boncsér Gergely, a két diplomatát pedig Vida Péter és Mészáros István alakítja.
A dramaturg Böhm György, a koreográfus Kozma Attila, a karmester és zenei vezető Kesselyák Gergely volt. Közreműködött a Szegedi Szabadtéri Játékok Ének- és Tánckara, valamint a Szegedi Szimfonikus Zenekar.

Címkék: Jöjj, szeress!

Képgaléria

Cikkünk további képei

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Körkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Facebook

Támogatóink