Szent II. János Pál pápa (kalendáriumi ünnepnapja: október 22.)

104 zarándoklat során 129 országot látogatott meg, két alkalommal Magyarországot is felkereste. Összesen 1 271 000 km-t tett meg, vagyis harmincegyszer körbeutazta a földet. Írt 14 enciklikát, 15 apostoli intelmet, 11 apostoli törvényt, 45 apostoli körlevelet, 30 motus propriót és rengeteg beszédet, elmélkedést. 482 személyt avatott szentté és 1338-at boldoggá. Szent II. János Pál pápasága annyi gyümölcsöt hozott, hogy erre csak életszentségében találunk magyarázatot. Abban, hogy Mária által Totus tuus volt, egészen Krisztusé.* (forrás: Rózsadombi imádságoskönyv, 343. oldal; Budapest, 2019.)

A Szentatyát ábrázoló köztéri szobor fotója Szarajevóban készült.

Kapisztrán Szent János (kalendáriumi ünnepnapja: október 23.)

Az itáliai Capestranóban született 1386. június 24-én és Újlakon halt meg 1456. október 23-án. Magyarország és a tábori lelkészek védőszentje. Tehetséges és kiválóan képzett jogtudós volt, ám a Perugia és Malatesta közti háborúban elfogták és börtönbe vetették. Élete gyökeresen megváltozott, s belépett a ferences rendbe, a szigorú, ősi regulát élni akaró ún. obszerváns irányzat tagja lett. Vándorprédikátorként bejárta Európát, és negyven éven át prédikált latinul, Krisztus nevével lelkesített, a hit tisztaságáért harcolt. Életében csodálatos gyógyító erejéről beszéltek, csodáit jegyzőkönyvek őrzik. (...) Élete utolsó szakasza Magyarországhoz köti. Felismerte, hogy Európa és a kereszténység jövője Magyarország megsegítésén múlik, s a legszélesebb körű törökellenes összefogást sürgette. Hősiesen harcolt, ott volt a nándorfehérvári győztes csatában. Amikor a török sereg elmenekült, örömében így kiáltott föl: Ez az a nap, melyet az Úr adott nékünk, örvendjünk és vigadjunk rajta! (...) Az újlaki kolostorban halt meg, sírjánál csodák történtek. Teste a hódoltság idején nyomtalanul eltűnt. 1622. július 16-ától az egész ferences rendben boldogként tisztelték.* (forrás: Rózsadombi imádságoskönyv, 277. oldal; Budapest, 2019.)

A Kapisztrán Szent János életét bemutató tablót [az 1954. július 13-án elkészült alkotás a torontálvásárhelyi születésű Jeges Ernő (1898. január 12. — 1956. november 16.) festőművész, a szentendrei művésztelep egyik megalapítójának a munkája.] a Budapesten, a II. kerület Tövis utcájában keresendő, 1949 és 1950 között újjáépített ferences rendi templomban fotózhattam le. 2020 februárjában.

Egyébként a legelső építkezési kapavágás előtti időszakban, és ezen adat is több hiteles forrásból megerősített történelmi origó, a rózsadombi telek a verseci származású Herczeg Ferenc írófejedelmünk tulajdona volt.