November 1-jén egy napon ünnepeljük az összes szentet, vagyis valamennyi megdicsőült lelket, akikről sokaságuk miatt a kalendárium külön, név szerint nem emlékezhet meg. November 2-án elhunyt szeretteinkre emlékezünk, az ő lelkük váltságáért imádkozunk.

Alkalmi jegyzetünkhöz ezúttal is egy családi örökségül kapott, sajnos igencsak megkopott és leveleire hullott ősrégi imádságoskönyvből kölcsönöztük a vonatkozó fohászokat. Többszörösen is értékmentő szándékkal. S persze a fotók ezúttal is változatlanul a Bánságban készültek.

Mindenszentek napjára

Oh nagy Isten! kit imádva áld a mennyei sereg,

Kinek méltó dicséretet tiszta lelkek zengenek:

Most a minden szentek által, kiket együtt tisztelünk,

Száll dicső színed elébe szívből jött dicséretünk.

Tégedet kérünk először, boldogságos Szűzanya!

S titeket oh tiszta lelkek, Angyalok kilencz kara.

Kérjétek a tisztaságnak és szentségnek Istenét,

Hogy megtartsa tisztaságban szívünk minden érzetét.

Oh dicső szent Pátriárkák, Próféták, Apostolok!

Kiknek érdeme az égben oly dicső fénynyel ragyog:

Kérjetek nekünk malasztot, hogy az égi fény, a hit,

Áldja, szentelje s vezesse éltünk minden lépteit.

Fényes martyrkoszoruval ékes vértanusereg!

S szent hitvallók, kik hitünkért oly sokat küzdöttetek:

Nyerjetek nekünk kegyelmet, hogy oly állandók legyünk,

Hit- remény- és szeretetben, mint ti, kiket tisztelünk.

Tiszta Szűzek, Isten égi kertjének virágai!

Özvegyek, sz. Asszonyokkal, mennyország gyémántjai.

Gyámolítson pártfogástok, és Isten malasztot ad,

Érdemtekben látva legszebb kincseket, s virágokat.

Mindnyájan, dicsőült Szentek! kiket örök szeretet

Kapcsol hozzánk, kik e földön élünk vándoréletet...

Oh segítsen odajutni kegyes könyörgésetek,

Hol ti az Istent imádva, vég nélkül örvendtek.

Halottak estéjén

• a temetőbe menve énekeltetik –

Oh irgalmas Atyánk! kérve-kér tégedet,

A szívünkben égő testvéri szeretet:

*Adj örök nyugodalmat a megholt híveknek,

Hogy láthassák színét te szent Fölségednek.

Te vagy a szeretet végtelen tengere,

Te vagy az irgalom mennyei kútfeje.*

Ne hagyd elkárhozni, Uram! a lelkeket,

Kik egykor magukon viselték képedet.*

Ingyen-kegyelmedből nyerték az életet,

Engedjen üdvöz is nekik szereteted.*

Te, ki nem halálát, de üdvét akarod

A bűnös embernek, adj bűnbocsánatot.*

Kihez menjünk Uram! ha te nem könyörülsz?

Ki a bűnös lelkek veszélyén nem örülsz.*

Te vagy a gyarlóság segítő gyámola,

És a hív küzdőknek te vagy a korona.*

Te kezedben tartod az életet s halált;

Ki tehozzád futott, az életet talált.*

Azért bár rettegjük te nagy hatalmadat,

Mégis bízván, kérjük örök irgalmadat.*

Irgalmadról akkor tettél igéretet,

Midőn a legelső emberpár vétkezett.*

Te, ki megmenteni az embert akarád,

Az igért Megváltót neki meg is adád.*

Eljött a jó pásztor, s halálig szenvedett:

Keresvén keresé, ki már-már elveszett.*

Oh! ne nézd az embert, ne nézd a vétkeket,

Hanem a testté lett igaz szeretetet.*

Az Isten Báránya azért lett áldozat,

Hogy megengesztelje méltó haragodat.*

Az Ur Jézus Krisztus szent vére hullása,

Irgalmat esdeklő szeretet szólása.*

Igazságos Biró! tekintsd a drága vért,

Mit egyszülött Fiad ontott az emberért.*

Tekintsd szent halála örök érdemeit,

S az ő szűz Anyjának esedezéseit.*

Irgalom oltára lett a vérző kereszt.

Melynél buzgó néped sírva s epedve esd.*

Szabadítsd meg Uram! a szegény lelkeket,

Kik még itt vétkökért nem tettek eleget.*

Szenvedéseiknek legyen enyhülése,

Az Ur Jézus Krisztus nagy kínszenvedése.*

Keserves kínjokban adjon vigasztalást,

És adja meg a várt boldog feltámadást.*

Add meg örök Atya, Fiú és Szentlélek!

Mit buzgó híveid benned bízva kérnek.*