home 2024. június 21., Alajos napja
Online előfizetés
Játék és Fabula
Szerda Zsófia
2023.11.19.
LXXVIII. évf. 46. szám
Játék és Fabula

Na, nem tíz percben, hanem tizenöt évben, hiszen pontosan ennyi ideje működik a Szabadkai Fabula Rasa Gyermekszínjátszó Grund a Népkör MME-ben, és nevelt fel már többgenerációnyi fiatalt, szerettette meg velük a színjátszást és a színházat.

Ralbovszki Csaba és Greguss Zalán 2008-ban kezdték el irányítgatni az ifjú vajdasági Al Pacinókat és Meryl Streepeket. Most, hogy tizenötödik évét ünnepli a Grund, több programmal is készülnek: vetítésekkel, nyílt próbával, beszélgetésekkel.

Az első programpont pedig egy beszélgetés volt, a fent említett két színész úrral, akik sok éven keresztül egyengették a Fabula útját. Ralbovszki Csabát és Greguss Zalánt Nyári Ákos és Budimčević Krisztián faggatták, a csapat jelenlegi vezetői. Tizenöt még gombócból is sok — tudtuk meg az elején Ákostól, aki ezzel a frappáns mondattal máris felhangolta az estet, majd játékos feladatokkal színesítették a beszélgetést. Az első feladat pedig rögtön érkezett is: Csaba és Zalán mutassa be egymást. Csaba elmondta, a Fabula alapítása előtt is baráti kapcsolatban voltak, jól ismerték egymást, sokat járt Zalánékhoz, ahol egyszer úgy megfürdette Lilla lányukat, hogy nem látszott ki a habból.

— Zalán nagyon elkötelezett volt a Fabula Rasa mellett, s azt mondanám még el róla, hogy ő egy nagyon jó ember. Jól kiegészítjük egymást.

Zalán is néhány személyes infóval kezdte, például, hogy mindketten szeretik a Jamiroquai zenéjét, ő pedagógiát végzett, ezért ő volt a komolyabb, Csaba pedig a mókamester a munka során.

— Jól összetalálkoztunk mi ketten a Fabulában, sok szép év van mögöttünk — mondta Greguss Zalán.

S vajon miért mondtak azonnal igent a felkérésre? Csaba döntését megelőzte egy élmény Mezei Zoltánnal, aki megkérte, kísérje el a Széchenyi István Általános Iskolába, ahol diákszínjátszó-csoportot kell majd alakítania, aztán óra végén bejelentette, jövő szombattól Ralbovszki Csaba a tanárotok, jót fogtok dolgozni, s készítetek egy előadást.

— Azt mondta, neki erre most nincs elég ideje, elevenítsem fel az akadémián tanultakat, és menni fog. S el is készült az Aladdin és a csodalámpa. Utána érkezett a felkérés a Népkörtől.

Zalán fejében összefolynak az emlékek, hogy pontosan mikor találkoztak Csabával, de egyszer csak ketten voltak. Két színészt kértek fel, hogy ha az egyikük nem ér rá, ott legyen a másik. S a csapat nevét is azonnal kitalálták. Legyen benne a mese és a grund, hiszen ez a gyerekek játszótere.  

Zalán középiskolásként találkozott először a színjátszással, a KSZV-n minden évben felléptek, melyet akkoriban még a Népkörben szerveztek meg.

— Az első színpadi szereplésem a Népkör színpadán volt, és húsz évvel később felkértek, hogy vezessek ugyanitt színjátszó csoportot, tehát nem is volt kérdés számomra, hogy elvállalom.

Az első próbára mindketten emlékeznek, hiszen megvolt a tagtoborzás, és leesett az álluk, amikor megjelent negyvenhat gyerek, különféle korosztályúak.

— Összenéztünk, hogy ajaj, most mi lesz, rengetegen vannak, de elkezdtünk játszani velük, visszavedlettünk mi is gyerekekké, és elkezdődött a csoda — mesélik. A Fából vaskarika című előadás volt az első, melyet színre vittek.

A beszélgetést itt egy játékkal akasztotta meg a két moderátor, dátumok mellé kellett illeszteni előadáscímeket, majd felsorolni az összes többit, évek szerint. Szükség volt egy kis agytornára, de végül sikeresen sorba rakták az előadásokat. Néhány a sorból: East Balkan, Rovarok, A Pál utcai fiúk, A dzsungel könyve, Csongor és Tünde, Paravarieté, Páratlan Páros, Hair, Semmi, és még sok-sok előadás fémjelezte a két színész korszakát a Fabulánál.

A darabválasztásnál fontos volt, hogy a gyerekek számára is izgalmas anyagot dolgozzanak fel, Csaba elmondta, szerették a zenés előadásokat, így mindent jól megspékeltek zenével, tánccal.

— Tasnádi István drámaíróval jó viszonyban vagyunk, öt bemutató is készült a szövegeiből. Küldözgette nekem a jobbnál jobb szövegeket, volt miből választani. De figyelembe vettük azt is, hogy azoknak, akik a csapatban vannak, milyen szerepeket lehet kiosztani — mondta Zalán.

Ismét játék következett, fotórészleteket kellett felismerniük, melyek egy-egy jelmez- vagy díszletdarabot ábrázoltak. A találgatás közben is folyamatosan anekdotáztak, például kiderült, hogy több előadás díszletéhez is használták Csabának az építkezéséből fennmaradt, feketicsi diófából készült deszkáit.  

Ezután egy kicsit komolyabb témára váltottak a moderátorok, arra voltak kíváncsiak, volt-e olyan pont a sok év alatt, amikor azt mondták, elég volt.

Csaba a leválást említette: — A kicsikkel dolgoztam éppen, valamit magyaráztam Norbinak, majd odébb fordultam, és mondtam a másiknak, majd a harmadiknak, mire pedig Norbihoz visszafordultam, ő már az öltözőben lógott a radiátorcsöveken, és másodperceken belül a másik kettő is ott volt. Hát ekkor kértem meg Zalánt, hogy ha lehet, én csak a nagyokkal foglalkoznék, a kicsikhez nincs türelmem, nem tudom őket kontrollálni.

Zalán a COVID időszakában jött rá, hogy milyen jó, ha van egy szabad szombatja, s ekkor már érezte, hogy ami benne volt, azt már belerakta a huszon-egynéhány előadásba. S már nem értette a mai gyerekek nyelvezetét, hiszen szerinte mások, mint annak idején, ezért is jó, hogy korban hozzájuk közelebb állók vezetik a csapatot.  

Persze azóta is itt vagyok, segítek, fényezek, hangosítok, ha kell, Hemivel (G. Erdélyi Hermina — a szerző megj.) még megcsináltuk a Semmi című előadást, én elkezdtem a Homokozót, de utána elengedtem. Úgy éreztem, most már a következő generáción a sor — mondta Zalán.

Ehhez a gondolathoz Csaba is csatlakozott. Elmondta, ő is érzett hasonlót, de a Fabula mindig is a szíve csücske lesz, mert ez egy óriási időszaka az életének, s örül, hogy nincs vége, most azok vezetik, akik 2008-ban még kis színjátszókként voltak tagjai a csapatnak.

A Fabula rengeteg fesztiválra és vendégjátékra utazott az évek során, tagjai több díjat is bezsebeltek. Csaba megjegyezte, nem értette, miért, de a zsűri valahogy mindig szétcincálta őket, mert a gyerekek nagyon jól csinálták, amit csináltak, de máshogy kezelték őket, keményebb kritikával illették a csapatot, amit nem mindig érzett igazságosnak. Zalán kifejtette, soha nem a díjakért vettek részt a fesztiválokon, s nem is buzdították a gyerekeket arra, hogy a díjért játsszanak. A találkozásokért volt jó megmérettetni magukat, emellett megnézhették egymást, ismerkedtek, és később többen más színjátszó csoportokban is játszottak.

A gyerekekből kiskamaszok, majd kamaszok lesznek, mely természetes folyamattal Csaba és Zalán is találkoztak, de nem vettek észre különösebb változást.

— Ti mindig rosszalkodtatok, és csintalanok voltatok, a kamaszkor nem lepett meg bennünket. Például a nyírbátori utazás, ahová két előadást vittünk, emlékezetes volt, mert negyven gyerekre vigyáztam egyedül — mondta Zalán. — Megbeszéltem velük, hogy a kicsik figyelnek a nagyokra, s csak akkor mehetnek el, ha én elengedem őket, és van velük egy nagyobb gyerek, a nagyok pedig vigyáznak a kicsikre, nem engedik el őket, csak ha én elengedtem. És működött. A többi csoportvezető csak nézett, hogy milyen könnyen megbirkózom a helyzettel. Szót fogadtak, és jó élmény volt az utazás — mesélte.  

Ismét játékra invitálták a két csoportvezetőt, ezúttal hangfelvételek alapján kellett beazonosítaniuk előadásokat.  

Zárszóként Csaba elmondta, folyamatos tanulás volt számára a fabulás időszak. A kimondott instrukciókat, mondatokat és tanácsokat ő maga is újra megtanulta.

— S a legjobb az egészben az volt, amikor láttam, hogy megcsinálják, amit kérek, s a jelenet elkezd élni. Számomra ez egy folyamatos tanulás volt.

Ákosnak és Krisztiánnak azt kívánták, hogy legyen számukra is olyan szép utazás a fabulás korszakuk, mint amilyenben nekik volt részük. Ehhez sok türelmet és tanulást is kívántak.

S hogy ne maradjunk játék nélkül a beszélgetés végén sem, a fiúk egy mozdulatsort kértek egy szabadon választott fabulás koreográfiából Csabától és Zalántól, akik ezt ügyesen, egy kis csavarral meg is oldották.

Fényképezte: Szerda Zsófi

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..