A Manojlović-palota freskói

A korzó egyik legszebb épületét, a Đinđić-plató melletti mezőzöld csodát Samko Manojlović az 1880-as években építette neoreneszánsz stílusban, Titusz Macskovics szabadkai főépítész tervei alapján. Ez a különleges ház hűen kifejezi a család gazdagságát, előkelőségét, méghozzá nemcsak díszes, míves homlokzata miatt, rajta például mitológiai alakzatokkal, Hérával, Zeusszal, hanem a beltéri freskókkal is.

— Ezek a freskók szabadon megnézhetőek, ha megnyitjuk az épület kapuját, és felmegyünk a lépcsőn, tekintsünk fel a mennyezetre, Blaskovics-Bátori Mihály freskóművész 140 éves remekműveire — ajánlja Tóth Borisz idegenvezető.

A Klein-ház díszei

A Sárgaháztól egy keskeny utca választja el Váli Gyula szabadkai főépítész neoreneszánsz palotáját. Több rétegben színes habarccsal festette le a ház burkolatát, melybe aztán különleges technikával kültéri freskókat, mitológiai alakzatokat vésett. Ezek ma már alig láthatóak.

— Jobbról bal felé haladva a 6. tetőtartó oszlop (konzola) alatt látható egy hosszú szakállú férfiarc, mely akár Zeuszt is ábrázolhatja. Ez az utolsó arc, melyet láthatunk, elképzelhetjük, milyen pompázatos látványt nyújtott egykor, hiszen az egész felső emelet ilyen díszes volt — mutogatja lelkesen Borisz, és hozzáteszi, szerinte itt van Szabadka egyik legszebb erkélye.

1906-ban a ház a Klein család tulajdonába került, és ama ritka épületek közé tartozik Szabadkán, amelyek még napjainkban is az eredeti család tulajdonában állnak.

A Vojnits-palota lóistállóiból lett mozi

— A korzót uraló piros épület is egy neoreneszánsz palota. A Bajsáról származó Vojnitsék a legbefolyásosabb család volt a XIX. században Szabadkán — meséli az idegenvezető, majd visszatér a ritkaságszámba menő XIX. századi, kétemeletes Vojnits-palotához. A korzóról látszódó nagy kapu a lovaskocsi-bejárat volt, és ahol az egykori mozi állt, az volt az istálló. — A palotában több bérlakás kapott helyet, ám csak Vojnitsék saját otthonában volt külön gyerekszoba, ami akkoriban luxusnak számított. Az udvarra belépve nézzék meg a neogótikus árkádokat is, csodálatosak, stílusuk visszarepít bennünket Nyugat- és Közép-Európába.

Danilo Kiš, akit az mentett meg a holokauszttól, hogy édesanyja vallása szerint keresztelték

А „munkaközvetítő” épülete előtti szoborpark Csáth Géza és Munk Artúr mellett a magyar zsidó családban született Danilo Kiš emlékét is őrzi.

Az apuka magyar zsidó volt, az anyuka pedig ortodox vallású, montenegrói származású. Kiš műveit elsősorban a gyerekkori sérelmek pecsételték meg, többek között a holokausztban elveszítette az édesapját, az ő életét pedig az mentette meg, hogy az anyukája akaratából még gyerekként ortodox templomban keresztelték meg, pedig hagyományosan az apja után zsidónak kellett volna lennie. Nagyon keveset élt Szabadkán a család, néhány éves volt, amikor elköltöztek — részletezi Jelena Stojsavljević idegenvezető, aki ajánlja, hogy a városi könyvtárból kölcsönözzük ki a Fövenyóra című regényt (Peščanik, 1972), A holtak enciklopédiája novelláskötetet (Enciklopedija mrtvih, 1983), illetve a Korai bánat (Rani jadi: za decu i osetljive, 1970) művét.

Az Idegenvezetők Világszövetségének javaslata alapján 1990 óta február 21-e az idegenvezetők világnapja, azzal az elképzeléssel, hogy legyen ez a nap az, amikor ingyenes sétákkal kedveskednek a polgároknak az útikalauzok.

— Ez a divat megérkezett Belgrádba már jó néhány évvel ezelőtt, aztán átvették az újvidékiek is, Zágrábban is csinálják, Rijekában, Budapesten, Szegeden... Szabadka eddig kimaradt, ezért Jelenával kitaláltuk, hogy készítsünk egy különleges programot. Mivel városunkban az épületek többsége az Osztrák—Magyar Monarchia idejében épült, és nagyon sok olyan épület van, amelyet a klasszikus idegenvezetési sétákon sem mutatnak be, úgy igyekeztünk összeállítani a programot, hogy ezek közül is megnézzünk néhányat, hiszen csodálatosak, szépek, talán kevésbé megőrzöttek, elfelejtettük őket, viszont nagyon sok mondanivalójuk van. A városi múzeum jóvoltából sikerült a csoportunkkal ingyenesen bejutni a városházába, illetve a Zsinagóga Alapítvány jóvoltából a zsinagógába is.

Hagyományos Szabadka-néző túrák szerdánként 10 és szombatonként 13 órától vannak, találkozó a városháza főbejáratánál.

Roncsák Alexander felvételei

Még több kép!▼