„Piros, nagy köd-tályogok közül / Sunyított rám a csalfa Nap, / Midőn így szólék: / Kelj föl és légy szabad” (Ady Endre: A föltámadás szomorúsága — részlet).
Ezen a napon hunyt el 1919-ben Budapesten, a Terézvárosban Ady Endre, a XX. század egyik legjelentősebb magyar költője, illetve adta vissza lelkét a Teremtőnek 1945-ben Balf községben (ma Sopron város településrésze) Szerb Antal neves írónk, irodalomtörténészünk és műfordítónk.
Budapest, Fiumei úti sírkert — 2022. február 15.
Budapest — 2020. január 27.
…
Ugyancsak ezen a napon hunyt el 2011-ben Bihari Sándor József Attila-díjas magyar költőnk is.
Budapest, Kispest — 2022. augusztus 30.
Bihari Sándor 1932. augusztus 17-én született a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Kisgyőrben. Főbb művei: a Vándor neonfényben (1963), Utóhang a megpróbáltatáshoz (1965), Kaptárkövek (1967), Lélegzet (1977), Summa (1988), Minden dolgok közt (1992), Kettesben az idővel (2001).
1966-ban József Attila-díjat, 1994-ben Salvatore Quasimodo-emlékdíjat, 1995-ben Szabó Lőrinc irodalmi díjat, 1996-ban Tekintet-díjat kapott, 2002-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével tüntették ki. Kispest díszpolgárává 2007-ben avatták.
(Külső hivatkozás: Wikipédia)
Bihari Sándor költőnk emléktáblájának fénybe írt lenyomatát egykori (1980 és 2011 közötti) kispesti lakhelyének faláról „hoztuk magunkkal”.
Fényképezte: Martinek Imre
