
„A pedagógus nem lehet elkeseredett, megtorpant ember, mert a pedagógusnak egyetlen karizmája van: a jövőbe vetett hit optimizmusa” (Karácsony Sándor).
Budapest, Józsefváros — 2022. július 19.
Ezen a napon született Földes településen 1891-ben Karácsony Sándor pedagógiai, filozófiai író, egyetemi tanár, a magyar filozófiai gondolkodás egyik legeredetibb alakja.
Karácsony minden műve pedagógiai fogantatású, nagyon sokszor újrafogalmazza magában a nevelés meghatározását. A pedagógia — vallja — nem más és nem több, mint tudomásul venni azt a tényt, hogy közösségi életünkben gyermekek is vannak. A gyermekekkel életközösséget kell vállalni. Ez a szeretet jegyében történik. A katedráról csak tanítani lehet. Erről le kell szállni, mert innen csak a tömeget látni. A nevelés fő tárgya az egyén, mi több, a személyiség. A nevelés közösségi jellegű. A nevelés csak akkor lesz sikeres, ha az egyéniség sértetlen marad, ha megőrzi autonómiáját. Karácsony szerint a nevelés kulcsa: A „másik ember”.
(Külső hivatkozás: Wikipédia)
Karácsony Sándor 1952. február 23-án hunyt el Budapesten. Domborműves emléktáblája az egykori Magyar Királyi Állami Zrínyi Miklós Reálgimnázium falán található, ahol 1919 és 1927 között tanított.
…
Ezen a napon hunyt el 1933-ban Budapesten Kacziány Ödön életképfestő.
Szeged — 2022. december 5.
A Marosvásárhelyen született (1852. január 7-e) mester neve „mellesleg” 1876 szeptemberétől datálva (egy tanév erejéig) a zentai községi gimnázium tanári karának névjegyzékében is fellelhető. Ami pedig az alkotói munkásságát illeti, nos, a 312 cm átmérőjű körben elképzelt és megvalósított, olaj-vászon technikával készült mennyezeti pannóját Szegeden, a vasútállomás várótermében (Indóház tér) csodálhatjuk meg.
Az ideiglenes védettségű besorolással bíró, Baccháns lakoma címmel felruházott mű (fotónkon) 1902-ben készült.
Budapest, VIII. kerület, Tavaszmező utca 15—17. A bronz dombormű Rajki László szobrászművész alkotása.
Fényképezte: Martinek Imre