A kis hableányÉppenséggel azért mégsem mindegy, milyen jelmezt öltünk magunkra, főképpen pedig csemetéinkre - akiket nemcsak agyonbecézgetünk, babusgatunk, kényeztetünk..., de akiknek nemritkán már karon ülő koruktól kezdve a lába elé rakjuk teljes valónkat. Hogy azt talán soha többé fel ne...
 |
| A kis hableány |
Éppenséggel azért mégsem mindegy, milyen jelmezt öltünk magunkra, főképpen pedig csemetéinkre - akiket nemcsak agyonbecézgetünk, babusgatunk, kényeztetünk..., de akiknek nemritkán már karon ülő koruktól kezdve a lába elé rakjuk teljes valónkat. Hogy azt talán soha többé fel ne vehessük. Mert ugye, már zsenge tanodás korukban (ha nem előbb) hónuk alá nyúlnak azok a túlharsogott gyermekjogok, amelyekkel sokszor épp az őket oktatni és nevelni hivatott pedagógusok tudnak bármit is kezdeni. Beszélhetnénk a hiányos neveltetésről, a néhai pionírfogadalom szövegébe oly frappánsan belekomponált tisztelem az öregeket és az idősebbeket kitételről. Esetleg a tízparancsolat negyedik paragrafusáról is, ha a poénkodó ősök itt-ott nem veszítették volna már el a kezdetek kezdetén a nekik járó tiszteletet! Beszélhetnénk, ám a kiömlött tej fölött nem búslakodni kell(ene), hanem feltörölni, hogy ne húzzuk szanaszét a házban, digitális kütyüinkkel pedig a nagyvilágban! Bár a szomszédos házfalon ott vi(cso)rít ékesszólóan a grafiti (You Never Stop the Madness - Az őrületet sohasem állítod meg!), mégis reménykedünk. Hogy nem hiába a jobb érzésűek által emelt szó!
 |
| Mi lesz vacsorára? |
Itt a farsang, és áll a bál... Ilyenkor búslakodni, holmi komor dolgokkal pepecselni nemcsak bűn, hanem kár is. Vagy talán mégsem, hiszen tagadhatatlanul TÚL ALACSONY A KERÍTÉS! Egy lánclevélben érkezett világhálós ,,bélyegalbum" a kelleténél jobban bepörgött, és vérlázító képeihez a feladó csak annyit fűzött: nem mindenki való szülőnek...
