A Kárpát-medencében őshonos növény Rácz János szerint „az emberrel együtt bejárta a világot. Rendkívül alkalmazkodó és termékeny.” A növény felső virágos-leveles hajtásait gyűjtjük 20-30 cm nagyságban.
A termése kicsi, szív alakú, és az érett termésben mag csörög. Számtalan népi elnevezése a népi gyógyászatban való széles ismertségéről tesz tanúbizonyságot: gezemice, büdös szaporafű, Kisjézus táskája, paptarsoly, pásztorostora, istentáskája, porcogófű, szívkésfű, szűkesfű, békalencse, békatarsoly, csapka, porcogófű, szentgyörgyvirág, véráztatófű.
Dr. Zelenyák János lekéri plébános (1908) így ír a pásztortáskáról: „Terem parlagokon, mívelt talajon az egész országban. A legrégebbi idők óta igen jó neve van, és méltán. Külső vérzések elállítására kiválóan alkalmas. Orrvérzésnél az összezúzott füvet az orrlyukba rakjuk. Véres vizeletnél, hosszadalmas havi vérfolyásnál, aranyérnél a fű erős főzete mindig jó orvosság. Külsőleg a leveleket és a fű kipréselt levét a külső vérzések elállítására szokták használni.”
Méliusz Péter 1578-ban kiadott Herbáriumában így említi: „Belső hasznai: A száraz levelét ha veres borban főzzöd, vagy esővízben, akiben a tüzes acélt megoltották, hasfolyást megállat. Aki vért vizelik, meggyógyul, asszonyember vérét megállatja, minden belső betegséget gyógyít. Ezen haszna, ha vizét veszed, azzal élsz sokszor. Külső hasznai: Ha e pásztor erszényének a vizes, succusát, kifacsart vizét az orrodba szívod, megállatja az orrod vére járását, sebet gyógyít. Ha csak kezedbe tartod is, ezen haszna, az orrod vérét megállatja.”
A bükki füvesember, Szabó Gyuri bácsi véleménye a pásztortáskával kapcsolatban: „Erről a növényről érdemtelenül keveset lehet olvasni a gyógynövényes könyvekben. A vérkeringést serkentő hatásánál fogva nagyon sokoldalúan felhasználható gyógynövénynek ismerem. Ma a világon nagyon sokan szenvednek magas vérnyomásban, és az igaz, hogy a pásztortáska nem a legjobb vérnyomáscsökkentő, de a vérkeringés gyorsításán keresztül tisztítja az ereket. Ha tehát 80% galagonya virágos ágvégéhez teszünk 20% pásztortáskát, akkor egy kiváló vérnyomáscsökkentő és értisztító teát tudunk készíteni. Akinek a lábában az erek nagyon el vannak meszesedve, és már nehezen tud járni, igyon meg minden reggel és este egy-egy csésze pásztortáskateát. A teakészítéskor használt és leforrázott füvet ne dobja ki, hanem éjszakára, felmelegítve tegye oda, ahol görcsöl, és hagyja rajta a dunsztkötést reggelig.”
Hatóanyagai a többi közt a cserzőanyagok, ásványi sók, flavonoidok, szaponinok, B1-, B2-, B3- és C-vitamin. Igen gazdag káliumban, mely a szív megfelelő működését segíti elő. Nyugtató hatása miatt idegeskedés esetén is lehet belőle fogyasztani, és a nőgyógyászati panaszokat is enyhíti, főleg, ha más gyógynövényekkel társítjuk.
Csillapítja a klimax során fellépő kellemetlen és már-már elviselhetetlen tüneteket. A pásztortáska ízületi fájdalmak esetén is hatásos lehet. A húgyúti fertőzések is orvosolhatóak vele, hiszen fertőtlenít is. Enyhíti a menstruációs fájdalmat, csillapítja az erős menstruációs vérzést. Fogyasztását már egy héttel a menstruáció megindulása előtt el lehet kezdeni, de a menzesz alatt is meg lehet inni belőle naponta két csészével. Szoptatás és várandósság idején azonban nem ajánlott a fogyasztása. Füvesemberek a pásztortáskateát javasolják izomsorvadásban vagy Parkinson-kórban szenvedő betegeknek is.
Ebből a gyógynövényből ülőfürdőt is készíthetünk. Áztassunk be 5 liter vízbe 250 gramm gyógynövényt, másnap melegítsük fel, de csak annyira, hogy kellemes meleg legyen. Az ülőfürdőt vérző aranyérre ajánlják. A népi gyógyászatban a palástfűvel együtt a női bajok áldásos gyógynövényének tekintették. Nyugtatja a méhizmokat, ezáltal csökkentve a fájdalmat. Minden izomfájdalomnál használ a pásztortáskából készült tinktúrával való bedörzsölés.
A pásztortáska az ehető növények közé tartozik. Zsenge levelei finom fűszeres ízük miatt salátákba keverve kiválóak, ezenkívül jelentős vértisztító hatása is van, melyre az évnek ebben a részében nagy szüksége van a szervezetünknek. Borsóízű leveleiből leveseket, spenótszerű mártásokat készíthetünk.
Pásztortáska-főzelék mezei sóskával
Azonos mennyiségű pásztortáskát (leveleket) és mezei sóskát egy kevés zsíron, fedő alatt puhára párolunk, majd liszttel megszórva, húslével felöntjük. 1 pohár tejfölt és néhány szétnyomott, főtt burgonyát adunk hozzá.
Pásztortáska-saláta
A fiatal növényeket gyökerestül gyűjtjük. Otthon gondosan megtisztítjuk, megmossuk. A gyökereket eltávolítjuk. A levélrózsákat apróra vágott hagymával, ecettel, olajjal ízesítjük. Ha a levelek már öregebbek a kelleténél, akkor tanácsos őket apró szeletekre vágni, és úgy fogyasztani.
Pásztortáskavagdalt
Csirkét sós vízben, gyökérzöldségekkel puhára főzünk, kicsontozunk. Apróra vágott hagymát zsírban megpárolunk, 2 nagy marék pásztortáskát összevagdalunk, majd a hagymával együtt tovább pároljuk. Ha puha, 1-2 evőkanál liszttel megszórjuk, a húslével felöntjük. Kapribogyóval, tejföllel, szerecsendióval, sóval, egy pohárnyi savanykás fehérborral, borssal ízesítjük, tálalás előtt 1 tojássárgájával és a csirkevagdalttal gazdagítjuk.
„Gyűjtögetni nem nevetséges és ódivatú rögeszme. Mindenekelőtt: életbölcsesség. Semmi áron se mondjatok le arról, hogy mindig legyen időtök gyümölcsöt, gyógynövényt, virágot szedni, gyűjteni! Hajoljatok le a földig, és emelkedjetek az égbe utánuk!” (Maurice Mességué)
