A II. világháború befejeztével az egykor több mint 6000-es lélekszámú szabadkai zsidóságból mindössze 1050-en tértek vissza a haláltáborokból, a munkaszolgálatból, a deportálásból. 1945 után újabb csapás érte a helyi zsidóságot: államosítás címén az új néphatalom elvette a földjeit, gyárait, mindenét. A fiatalság nagy része külföldön telepedett le. Ekkor a zsinagóga állapota folyamatosan romlani kezdett, vele együtt az orgona is megrongálódott, egy része eltűnt. A megmaradt maroknyi zsidó közösség 1979-ben a városnak ajándékozta a zsinagógát, a felújítás reményében, az épületet 1987-ben nyilvánították műemlékké.

A magyar kormány támogatásának köszönhetően 2018-ban a szabadkaiak több évtizedes álma valósult meg, befejeződtek a zsinagóga épületének rekonstrukciós munkálatai, most pedig az orgona átadásával véget ért a teljes körű felújítás. A hangszer újjáépítését Magyarország Nemzetpolitikai Államtitkársága támogatta 57 millió forinttal.

A megújult orgonát ünnepi hangverseny keretében adták át. A hangszeren Borbély Zoltán orgonaművész játszott a Szabadkai Filharmónia több tagjából álló alkalmi vonószenekarral, Paskó Csaba karnagy vezényletével. A közönség Bach és Zimmer műveit is hallhatta. Az est vendégeit dr. Pásztor Bálint, a Zsinagóga Alapítvány igazgatóbizottságának elnöke köszöntötte.

— Nagyon sokan rengeteget dolgoztak az elmúlt években annak érdekében, hogy ma újra ilyen legyen a zsinagóga, és az orgona hangjai is felcsendülhessenek. Amikor a zsinagóga épült, olyan emberek voltak a polgármesterek, akik vezetőként a város több évszázados történelmében a legnagyobb nyomot hagyták: Mamuzsity Lázár és dr. Bíró Károly. Most pedig mi, az utódok arra vagyunk hivatottak, hogy ezt az épületet, amely elsősorban Magyarország Kormánya, másrészt a különféle szerbiai támogatásoknak köszönhetően megújult, megőrizzük és tartalommal töltsük föl.

— Ez egy hosszú munkafolyamat volt. Először is ki kellett kutatni az orgona történetét, mely hangszerből valójában csak egy rom maradt meg a karzaton. Szerencsére tudtuk, hogy Wegenstein építette, ezért analógiákat kellett keresni, hasonló orgonákat tőle. Időközben az is kiderült, hogy a szegedi zsinagóga orgonájának mintájára készült, ami nagy segítség volt. Apró Tibor nagyszerűen végezte el a helyreállítást, minden egyes elemet kézbe vett, csiszolt, javított, pótolt — hallottuk a tervek kidolgozójától, Hajdók Judit orgonaművésztől.

— A hangszer 80 százalékban új, 20 százalékban régi. Azok az eredeti alkatrészek, amelyek megmaradtak, megmenthetőek, restaurálhatóak voltak, újra be lettek építve. Bevallom, egy új orgonával valamivel könnyebb lett volna a dolgom, hiszen nincs megkötve az ember keze, szabadon tervezhet. 2015-ben költöztem vissza Budapestről, Topolyán dolgozom, és amióta itthon vagyok, illetve a szakmában tevékenykedem, nyugodtan kijelenthetem, hogy ez volt a legnagyobb kihívás — mondta Apró Tibor orgonaépítő mester.

Fotók: Dinovizija