home 2024. április 27., Zita napja
Online előfizetés
Interkulturalizmus mint kihívás?
(rpe)
2011.11.02.
LXVI. évf. 44. szám
Interkulturalizmus mint kihívás?

Szabadka tagja az Európa Tanács és az Európai Bizottság által létrehozott interkulturális városok hálózatának. Ehhez a hálózathoz tartoznak még többek között a következő városok is: Amsterdam, Berlin-Neukölln, Koppenhága, Dublin, Genf, a ciprusi Limassol, Pécs, Tilburg, Lisszabon...Október...

Szabadka tagja az Európa Tanács és az Európai Bizottság által létrehozott interkulturális városok hálózatának. Ehhez a hálózathoz tartoznak még többek között a következő városok is: Amsterdam, Berlin-Neukölln, Koppenhága, Dublin, Genf, a ciprusi Limassol, Pécs, Tilburg, Lisszabon...
Október elején ezekből a városokból hívtak meg összesen 25 tanárt és iskolaigazgatót Oszlóba, hogy az interkulturális oktatás elemeit taglalják. A négynapos képzés szervezői a norvég Wergeland Központ és az Európa Tanács Pestalozzi-programja voltak. Ez már a negyedik ilyen jellegű szeminárium volt.
Szabadkát az Egészségügyi Középiskola pedagógusa, Roncsák P. Erika képviselte.
Hogy az interkulturalitás mennyire tartozik hozzá a nyugat-európai oktatás és iskolarendszer mindennapjaihoz, arra álljon itt néhány bizonyíték, melyet a képzésen részt vevő tanárok és igazgatók mondtak el. A berlini, neuköllni középiskola tanulóinak 90%-a bevándorlók (első vagy második generációs) leszármazottja. Az egyik oszlói iskola igazgatója elmondta, hogy 700 tanulójuk 55 különböző anyanyelvet beszél! A nottinghami iskolában is csak 51% az angol fehér bőrű tanulók aránya.
A különféle kultúrák egymás mellett élése azonban nem mindig zökkenőmentes. A neuköllni kollégák beszámoltak arról, hogy számukra a 2006-os év eléggé botrányosra sikeredett. A középiskolában tanító tanárok jelentős csoportja petíciót adott át az önkormányzatnak, hogy a fegyelem hiánya miatt nem tudják vállalni tovább a tanítást! A török és az arab fiatalok szabályosan terrorizálták ugyanis az osztályokat, mindennaposak voltak a verekedések, székek, táskák, szemetesládák repültek ki az ablakon, s az erről készült fotók meg is jelentek a médiában akkortájt.
A média akkor több kedvező változást is beindított. A tanárok saját döntésük alapján átmehettek másik iskolába, s olyanok kerültek a helyükre, akik képzettebbek interkulturális téren és módszertanilag is. Azóta javult a helyzet. A város környezeti és kulturális projektekkel, biztonsági intézkedésekkel, játszóterek és sportpályák létesítésével vagy éppen a házak bejárati övezetének átalakításával igyekszik javítani a lakosság közérzetén.
A tanulóknak menzát, délutáni szabadidős programokat szerveznek, orvosi, egészségügyi és pályaválasztási tanácsot nyújtanak. A feszültséget ökölvívó-tanfolyamokon, sporttal vagy tánccal vezetik le, zenét tanítanak és színházi előadásokat rendeznek. A tanárok között van török és arab származású is, akik megkönnyítik a szülőkkel való kapcsolattartást.
A képzésen részt vett norvég igazgatónő iskolájában például a szülőket is bekapcsolják az iskolai életbe. Mivel gyakran a norvég nyelvet nem beszélő emberekről van szó, ezért az interkulturalitást a nemzeti ételeken keresztül próbálják elmélyíteni. Az anyukák az iskola konyháján saját nemzeti ételeiket készítik, és alkalmi program keretében minden gyerek és szülő megkóstolhatja őket. Ezenkívül nyelvtanfolyamokat indítottak, az iskolába járó gyerekek -- már említett -- 55 különböző anyanyelvén.
A háromnapos képzésen az interkulturális oktatás jelenét és jövőjét tanulmányozták. A zökkenőmentes együttéléshez szükséges tudást, attitűdöket és készségeket határozták meg a részvevők.
Az együttélés ugyanis még nem kommunikáció. Az interkulturalizmus az egymás mellett élés, a saját identitás fejlesztése kulturális értelemben, és annak megmutatása, de a másik kultúra iránti aktív érdeklődés is. Az interkulturális nevelés az előítéletek megszüntetésének legjobb módja, s a nevelésben minden gyermek számára egyforma lehetőségeket kell teremteni.
Meg kell ismertetni a gyerekekkel a különböző csoporthoz tartozók kultúráját, érték- és normarendjét. Meg kell őket tanítani arra, hogy tiszteljék egymás hagyományait, ünnepeit. Ha a tanulók pozitív megerősítést kapnak az iskolától, akkor kialakul bennük a tudat, hogy az iskolától nem kell védeniük személyes és kulturális integritásukat. A másság elfogadása azt is jelenti, hogy mindenki, aki valamilyen etnikai csoporthoz tartozik, megtarthatja nyelvét és kultúráját.
Az oszlói képzésen részt vett tanárok és igazgatók ellátogattak a júliusi egyéni terroristaakció színhelyére is, amely szörnyű tett éppen a norvég multi- és interkulturalitás ellen irányult.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..