home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Huszonöt éve roppant össze Vukovár
Talpai Lóránt
2016.11.27.
LXXI. évf. 47. szám
Huszonöt éve roppant össze Vukovár

Emlékezés az örökláng emlékműnél — Európa egyre kevésbé biztonságos — Újabb csernobili szarkofág épült — Gyorsvasútvonal épül Moszkva és Tatárföld között — Szlovéniában találkozik először Trump és Putyin?

Emlékezés az örökláng emlékműnél

Huszonöt évvel ezelőtt, 1991. november 18-án fejeződött be a horvátországi Vukovár szerb ostroma, mely augusztus 25-én kezdődött. Az 50 000 fős város a földdel vált egyenlővé a harcok következtében. Az egykori esztelen vérontásnak „köszönhetően” a kilencvenes években számos magyar ember is a délszláv nemzetek harcának frontvonalában találta magát, akár a Jugoszláv Néphadsereg kényszersorozott tagjaként, akár a szlavóniai magyar falvak védőjeként. Szentlászlón, az Árpád-kori magyar faluban, csakúgy mint Vukovár városában, hasonló tragikus eseménysorozatra került sor. Vukováron minden év november 18-án megemlékeznek a szerb ostrom áldozatairól, a helyi kórháznál megtartott ünnepség után a részvevők öt és fél kilométeres sétát tesznek a háború áldozatainak emlékét őrző temetőig, ahol megkoszorúzzák a szimbolikus síremléket, az örökláng emlékművet.

Európa egyre kevésbé biztonságos

A terrortámadásokban meghalt személyek száma tavaly meghétszereződött az előző évhez viszonyítva a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési szervezet országaiban. Mindez a Gazdaságért és Békéért Intézet által végzett felmérésből derült ki. 2014-ben még 77-en váltak terror áldozatává, ez a szám azonban 2015-ben már 577-re emelkedett ezekben az államokban. Csak a 2015. november 13-án Párizsban végrehajtott terrorakcióban 130 ártatlan ember vesztette életét. A világ egészét nézve tavaly kevesebben haltak meg terrortámadásokban, mint egy évvel korábban. Így is ijesztő azonban az az adat, hogy 2015-ben majdnem 30 000-en estek áldozatul a terrornak — ez tízszázalékos csökkenésnek felel meg egy év alatt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a világ több térségében sikeresebben léptek fel a helyi biztonsági erők a terrorral szemben. Elsők között lehet említeni Nigériát, ahol a Boko Haram terrorszervezetet egy kis területre sikerült visszaszorítani. Az Iszlám Állam is jelentős területeket veszített Irakban és Szíriában.

Újabb csernobili szarkofág épült

Befejeződött az új acélszarkofág építése a világ eddigi legsúlyosabb nukleáris szerencsétlensége által sújtott csernobili atomerőműben, a szakemberek megkezdték a létesítmény „rátolását” a sérült atomreaktorra. Az árkád formájú szerkezet várhatóan száz éven át nyújt majd védelmet a radioaktív sugárzás ellen. Az ukrán környezetvédelmi minisztérium közlése szerint a munkálatok várhatóan négy napig tartanak, összesen 33 órát vesznek igénybe. Az építményt 327 méterrel kell „odébb tolni” az erre a célra épített síneken, hogy teljesen befedje a sérült 4-es energiablokkot. A hosszabb távú védelmet nyújtó modern szarkofág építését a francia Novarka konszern végezte, a munkálatok 2011 áprilisában kezdődtek. A költségek fedezéséhez Ukrajna az elmúlt években jelentős támogatásokat kapott az Európai Uniótól, az Európai Fejlesztési és Újjáépítési Banktól, európai államoktól, továbbá Oroszországtól, az Egyesült Államoktól, Kanadától és Japántól is.

Gyorsvasútvonal épül Moszkva és Tatárföld között

Kínai cégekhez hasonlóan néhány német vállalat a Moszkvát és Kazánt összekötő nagysebességű vasúti pálya kivitelezésében szeretne részt venni. A Deutsche Bahn, a Deutsche Bank és a Siemens konzorciuma 2,7 milliárd euróval társulna az összesen több mint 15 milliárd eurós projektum finanszírozásához. Az összeg előteremtéséről már folynak a tárgyalások a konzorcium tagjai, az Euler Hermes hitelbiztosító, valamint a kereskedelmi bankok között. A német vállalatok 800 millió euró közvetlen tőkebefektetésre is ígéretet tettek. A 700 kilométeres vasúti pálya építésében egyébként kínai vállalatok is milliárdos összegekkel vesznek részt. Az akár 400 kilométer/óra sebességet is elérő szerelvényekkel az utazási idő 14 óráról 3,5 órára csökkenhet Moszkva és Tatárföld fővárosa között.

Szlovéniában találkozik először Trump és Putyin?

Donald Trump leendő amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő első találkozójára Szlovéniában, a first lady szülőhazájában kerülhetne sor. Minderről Vjacseszlav Nyikonov orosz képviselő beszélt a Rosszija 1 orosz állami televíziónak. A képviselő szerint a családi kapcsolatok döntőek lehetnek abban, melyik ország láthatja először vendégül a két elnököt. „Melanija Trump Szlovéniában született, nagyapja szovjet partizánként Fehéroroszországban harcolt a megszállók ellen” — mondta Nyikonov. Hozzátette, hogy Szlovéniában nincs oroszfóbia. Nyikonov — aki Vjacseszlav Molotovnak, az egykori szovjet diplomácia vezetőjének az unokája — júliusban elkísérte Putyint Szlovéniába, ahova Borut Pahor szlovén államfő meghívására érkezett. Mindazonáltal George W. Bush amerikai elnök is Szlovéniában találkozott Putyinnal megválasztása után először, abban az időszakban, amikor Oroszország és a Nyugat között még nem volt ennyire feszült a viszony.

Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..