Miért kell bevezetni új ételeket?

6 hónapos kor után a babának megnövekszik a vas-, kalcium-, A-, C- és D-vitamin-szükséglete, melyet az anyatej már nem képes teljességgel fedezni. Létfontosságú tehát, hogy fokozatosan változatos étrendhez szoktassuk a gyermeket, így tudunk gondoskodni a szükséges tápanyagokról a fejlődéséhez. Különösen azokban a hónapokban, amikor olyan fontos készségeknek kell kifejlődniük, mint az ülés, mászás, állás és járás. Ugyanannyira fontos tényező a baba emésztőrendszerének, ízlésének kialakulása is, mindezek mellett a kicsinek meg kell szoknia a rágást, nyelést, az új ízeket és állagokat. Ettől függetlenül a szoptatást nyugodtan lehet és kell is folytatni.

Mikor kezdjük el a hozzátáplálást?

A következő jelek egyértelműen arra mutatnak, hogy elérkezett az idő a hozzátáplálás megkezdéséhez: a baba képes ülő helyzetben tartani magát, egy kevés segítséggel; képes irányítani a fejét; megtartja a saját súlyát az alkarján támaszkodva; odanyúl az édesanyja kezéhez, ha abban valamilyen tárgy vagy étel van; gyakran emeli a kezét, egyéb tárgyat, játékot a szájához; felfedezi az ujjait, kezét; kinyitja a száját, ha a kanál megérinti az ajkát; megjelenik a szilárd étel elfogyasztásához szükséges száj- és nyelvmozgás.

Hogyan kezdjük el a hozzátáplálást?

A hozzátáplálási periódus megkezdése egy nagyon „finom és érzékeny” folyamat. Elengedhetetlen annak a figyelembevétele is, hogy az ételek túl korai bevezetése (a baba 6 hónapos kora előtt) hajlamosít az ételallergiára, különösen ha a családban már előfordult ilyesmi. A hozzátáplálást lehet fokozatosan kezdeni gyümölcs- vagy zöldséglevekkel, de akár pépekkel is. Lehetőleg dél körül próbálkozzunk, mindig szoptatás után, semmiképpen se azt helyettesítve, így a baba annyit fogad el az adott ételből, amennyire a szopizáson kívül még szüksége van. Fontos, hogy kezdetben csak egy új összetevőt tartalmazzon az étel, melyet a picinek készítünk, ne keverjük az ízeket. Az új ételekből először mindig csak egy-két kanállal kell adni, és ha nem tapasztalunk változást, rendellenességet, allergiás tüneteket, akkor másnap növelhetjük az adagot, harmadnap pedig a kisbaba már az egész adagot is megeheti. Ha kipróbáltuk az alapízeket (pl. alma, répa, krumpli, sütőtök), és a gyereknek is tetszettek, akkor már kombinálhatjuk is őket.

Mit ne kapjon a baba?

A picit azoktól az ételektől kell óvni, amelyek a felnőtteknek sem tesznek jót. Ne adjunk az ételéhez cukrot, mesterséges édesítőszert, adalékanyagokat, ne fogyasszon nagy zsírtartalmú és fehér lisztből készült ételeket. Kerülendőek mindazok az ételek, amelyek ilyen összetevőket tartalmaznak (édességek, üdítők, kész tejpépek, babadesszert, gyümölcsjoghurtok). Sokkal jobb a gyermeknek, ha a természetes ízekhez szokik hozzá, így már kiskorában sokat teszünk az egészsége érdekében. Még egy nagyon fontos aspektus: fogadjuk el a baba döntését, ha egy új íz nem tetszik neki. Később visszatérhetünk rá, de semmiképpen se erőltessük bele az ételt, mert az káros és veszélyes lehet. Nem szabad elvenni a kicsi kedvét az új dolgoktól, az evés körüli felhajtás ugyanis idevezethet. A fokozatosság elve érvényes a mennyiségre is: ne adjunk egyszerre túl sok ételt, még akkor sem, ha úgy látjuk, tudna még enni, mert ez csökkentheti a szopizások számát és a tej mennyiségét is, ez pedig mind a babára, mind az anyára káros lehet.

A megfelelő élelmiszerek kiválasztásával lehetővé tesszük, hogy gyermekünk élvezze ezt az új periódust, ne alakuljanak ki nála emésztési zavarok, súlyproblémák, illetve allergia. Ahogyan korábban is hangsúlyoztuk, a baba étrendjében továbbra is az anyatej marad a legfontosabb élelmiszer.