Honvédelembe bújtatott toborzás

Honvédelembe bújtatott toborzás

Néhány hete röppent fel a hír, hogy visszatér az iskolákba a honvédelem. Legalábbis ilyen formában terjedt az információ.

Az igazság viszont az, hogy a negyedikes középiskolások számára szerveznek egy 11 témát és 4 iskolaórát felölelő előadást, képzést. Ezek során azonban nemcsak azt tudhatják meg a fiatalok, hogy például katasztrófahelyzetben mi a teendő, hanem azt is, hogy mi a szerb katonaság feladata, hogyan szabályozza az ország a katonakötelezettséget — és hogyan lehet valakiből hivatásos katona vagy tiszt.

December 18-ai keltezéssel, az első félév vége előtt, karácsony tájékán kapta meg a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnázium igazgatója a bő egyoldalas tájékoztatást. Novák Károly Attila szerint nem szokványos és nem is túl jó ötlet, hogy a végzősök második félévébe próbálnak meg belezsúfolni még valamit az illetékesek, és az sem, hogy erről az iskolákat is későn értesítették, vagyis nem a tanév elején vagy még az előtt. Azt viszont hozzáteszi, legyünk reálisak, nem árt alapdolgokat tudni katasztrófahelyzetekben. Leszögezi azonban: ő maga, pacifista lévén, ilyen dolgokért nem tud lelkesedni, és ez a generáció is elég távol áll a katonaság gondolatától, hiszen már abba született bele, hogy nincs sorkatonai szolgálat.

— Eléggé későn jött a döntés, december végén kaptuk meg a tájékoztatást az oktatási minisztériumtól, akkor tudomásul vettük, hogy be kell zsúfolni a tantervbe egy négyórás beszélgetést, képzést, előadást az előírt információk átadására. Hogy pontosan miről is szól majd ez a négy óra, azt még nem tudjuk. A második félév elején, január 25-én keresett fel a katonai ügyosztály képviselője, és elmondta, hogy márciustól kell tervezni ezt az aktivitást, és az iskolára van bízva, hogy több alkalommal kerít-e erre sort, vagy összevonva az osztályokat akár egyszeri négy órában szervezi meg a foglalkozást, a katonaság képviselőinek a jelenlétében. Hogy jövőre ezt hogyan képzelik el, arról hivatalosan még nem hallottam semmit, de szerintem egy új tantárgy már nem fér bele, nem lehet elvárni a fiataloktól, hogy rendszeresen még tovább maradjanak az iskolában, az osztályfőnöki órákat sem lenne szabad ezzel kitölteni, főleg negyedikben és a második félévben nem lenne fair. Most nem lesz jegy, nem lesz felmérés, tehát különösebben nem terheli le a diákokat, bennünket sem a szervezéssel. Úgy tudom, a középiskola-igazgatóknak februárban szerveznek meg egy gyűlést, akkor talán kikristályosodik, hogy mi vár ránk ezen a téren. Próbálunk flexibilisen hozzáállni a dologhoz, amennyire lehet. A sikere, a fogadtatása viszont az anyag tartalmától függ majd. Maximum négy órában nem hiszem, hogy túl mélyreható ismereteket kaphatnak a diákok. Legyünk azonban reálisak, nem árt alapdolgokat tudni katasztrófahelyzetekben. Van, amit nem lett volna szabad kivenni a tantervből, hiszen alapszinten ismerni kell bizonyos információkat, mert ezáltal egy-egy helyzetben bárki életet menthet vagy kárt tud elhárítani. Nagyon remélem azonban, hogy nem lesz olyan helyzet, amikor használni kell ezeket az információkat. A mostani fiatalok egyébként is egy olyan rendszerben nőttek fel, amikor már nincs sorkötelesség, nincs háborús helyzet, ezek mind pozitív fejlemények. Ez a generáció eléggé távol áll a katonaság gondolatától, főleg nyelvi gimnázium lévén, vagy említhetném akár az általános tagozatunkat, mindkettőn főleg lányok vannak (persze léteznek most már női hivatásos katonák is, nem erről van szó), és nem hiszem, hogy nagyobb köröket mozgatna meg ez a gondolat, és valaki hirtelen a hivatásos katonai pálya mellett dönt.


Novák Károly Attila, Szögi Barbara, Szabó Viktória Hargita, Muhi Anikó és Apró Lídia

Két negyedikes középiskolás lánnyal is beszélgettem, Szabó Viktória Hargita és Szögi Barbara rögtön azzal kezdték, nem tudnak túl sokat arról, milyen témákkal kell majd foglalkozniuk. Azon viszont meglepődtem, amikor elmondták, egyik osztálytársuk, barátnőjük éppen katonai pályára készül — Belgrádban szeretne továbbtanulni. Az influenzajárvány (mely egyébként hivatalosan még nem tört ki, pedig rengetegen betegek) sajnos őt is leterítette, holott szívesen meghallgattam volna az ő véleményét is. A két lány úgy gondolja, nem a legjobbkor merült fel az ötlet, rengeteg dolguk van középiskolás életük utolsó hónapjaiban, és egyébként is egy kicsit megkéstek ezek az információk.

— Lehet, hogy nem ez a legjobb kor erre. Talán a fiatalabbakat kellene megszólítani, a nyolcadikosokat és az elsősöket — mondja Viktória. Barbara pedig hozzáteszi, nekik valamilyen formában már van belátásuk ezekbe a témákba, a fiatalabbaknak viszont nincs. — Az osztályfőnöktől tudtuk meg néhány napja, hogy milyen előadásokat fogunk majd hallgatni, ám bővebb információt igazából tőle sem hallottunk. Mi sem néztünk utána, negyedikesként más is van, amivel most foglalkoznom kell. Egyébként az elsősegélyen kívül egyebet nem tanultunk, de sokat tudunk mindarról, ami a katasztrófahelyzettel kapcsolatos, nem annyira idegen ez nekünk. Viszont nem a tanároktól, hanem az internetről tájékozódtunk — részletezi Viktória.

— Az elsősegélyvizsga előtt otthon szó volt erről, a szüleimmel beszélgettünk, elmondták, ilyenkor mi a teendő — fűzi hozzá Barbara.

— Lányok vagyunk, minket ez annyira nem izgat. A fiúk pedig megijedtek, hogy ugye nem a katonaságról lesz szó, hogy menniük kell. Nem nagyon akarnak menni… — mondja Viktória, amikor arról kérdezem őket, mi jutott eszükbe a honvédelem szó kapcsán, aztán pedig arról is beszélgettünk, foglalkoztatja-e őket a téma, ha egy-egy katasztrófa vagy akár merénylet híre eljut hozzájuk.

— Igazából ez bárhol megtörténhet, nem mondhatjuk, hogy nálunk nem. Amikor hallok róla, elgondolkodom, hogy bármelyik nap bármelyik pillanatában ez velünk is előfordulhat — feleli Barbara.

— Sok mindentől függ, hogyan reagálnánk. Amíg nem kerül az ember abba a helyzetbe, nem tudhatja. De persze jó, ha tisztában vagyunk vele, mit kellene tenni, viszont ettől még egyáltalán nem biztos, hogy ez akkor és ott segíteni is fog — teszi hozzá Viktória.


Szalai Attila illusztrációja

Két negyedikes osztályfőnökkel, Muhi Anikóval és Apró Lídiával is beszélgettem.

— Nagyon meglepett, valójában azt sem tudom, hogy honvédelem lesz-e a téma. Az osztályomat értesítettem, hogy a hazaszeretetről fogunk beszélni osztályfőnöki órákon, ők sem igazán értették, hogy az iskolába miért vonják be a katonaságot. Kíváncsiak vagyunk, mit fog ez az egész végül tartalmazni. Kívülről szeretnék segítséget kérni, a szakemberek sokkal több információt tudnának nyújtani, hiszen mi sem tanultunk erről. A fiatalok érettségire, felvételire, nyelvvizsgákra, bankettre készülnek, a gimnazisták szakdolgozatot írnak, emiatt ez szinte semennyire sem fér bele az életükbe. Okosabb lett volna a negyedik osztály első félévében foglalkozni ezzel, ha már muszáj — összegezte Anikó.

— Teljesen szokatlan, hogy a második félévben új anyagot vezetnek be, még ha ez most nem is tantárgy, de a következő évtől az lesz. Ezek főként lányos osztályok, két-három fiú, ha akad tagozatonként, nem is tudom, hogyan lehetne ezt úgy feldolgozni, hogy számukra érdekes legyen, vagy hol tudnák ezeket az információkat hasznosítani. A gyerekek egyébként, úgy vettem észre, máshonnan már értesültek erről, kérdezgették, mire lesz ez jó. Jobb lenne, ha külső szakemberek tennék ezt meg helyettünk — ismétli meg Lídia is az általános véleményt, majd hozzáteszi, ő a háborús generációhoz tartozik, végigélte az akkor történteket, és furcsának találja, hogy hirtelen ilyen témákat kell feldolgozni.

Az oktatási minisztérium a védelmi minisztérium javaslatára döntött úgy, hogy a negyedikes középiskolások „gyorstalpalót” kapjanak hazaszeretetből és honvédelemből. Az igazgatóknak küldött tájékoztatóban az is szerepel, hogy a vonatkozó törvény szerint a középiskolások a polgároknak már abba a kategóriájába tartoznak, amelyet az oktatási rendszer által gyakorlati tudással kell felvértezni az ország megvédésére egy esetleges rendkívüli vagy háborús helyzetben.

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Riport rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Honvédelembe bújtatott toborzás
Riport
Honvédelembe bújtatott toborzás
Riport
Facebook

Támogatóink