* Jelko Kacin, az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője nemrég a Szerb Parlament Integrációs Bizottságának vendége volt Belgrádban. Miről esett szó a tárgyaláson?
— Kacin valójában azért látogatott el hozzánk, hogy továbbítsa az Európai Parlamentnek az üzenetét: az EU továbbra is támogatja Szerbia integrációs erőfeszítéseit. Másrészt nyomatékosította, hogy Brüsszelben jelentős és világos döntéseket várnak a hónapok, illetve évek óta húzódó kérdésekkel kapcsolatosan. Tehát döntést várnak Kosovo, Vajdaság autonómiája, az igazságügyi reform és még jó néhány dolog kérdésében. Jelko Kacin egyébként hamarosan visszatér Belgrádba, mivel szeptember végén ismét összeül a szerbiai integrációs bizottság és az Európai Unió Szerbiával foglalkozó delegációja. Kacin reményét fejezte ki, hogy a szerb kormány esetleg szeptember végéig meghoz néhány, az európai integrációval kapcsolatos fontos döntést. Ha viszont ezek a döntések elmaradnak, akkor az integrációs folyamat valószínűleg holtpontra kerül.

* A szerb politikusok évek óta azt hangoztatják, hogy Kosovo elismerése nem feltétele az európai uniós csatlakozásnak. Most mégis úgy tűnik, hogy igen. Vagy az Európai Unió képviselői változtatták meg a véleményüket, vagy a szerb diplomácia nem mondott eddig igazat. Mi az igazság ez ügyben?
— Az igazság tulajdonképpen az, hogy az Európai Unió nem azt kérte eddig sem Szerbiától, hogy ismerje el Kosovo függetlenségét ugyanolyan módon, ahogyan ezt egykor Szlovénia és Horvátország esetében tette. E két ország esetében először diplomáciai jegyzékkel, majd további diplomáciai kapcsolatok létesítésével, azt követően pedig kölcsönös nagykövetcserével ismerte el a függetlenséget. Most azonban nem erről van szó. Senki sem várja el Szerbiától, hogy nagykövetet küldjön Prištinába és azt sem, hogy kosovói nagykövetség nyíljon Belgrádban. Az Európai Unió viszont mindenképpen elvárja Belgádtól, hogy fogadja el azt a kilencvenes évek vége óta fennálló tényt, miszerint Kosovo szuverén állam, továbbá, hogy Belgrád rendezze kapcsolatait Prištinával. Németország — az Európai Unió egyik legbefolyásosabb államaként — például  olyan típusú egymás mellett élést vár el Szerbiától, mint amilyen a két német állam esetében a II. világháborút követően megvalósult. A két állam ugyanis elismerte a másik létezését, de államként soha sem ismerte el egymást. Ennek ellenére számos nemzetközi szerződést írtak alá, és évtizedekig békésen éltek egymás mellett.

* A Kosovóval kapcsolatos referendum kiírása mennyire lenne ésszerű, illetve megfontolt döntés? Mint ismeretes, a szerb kormány a polgárokat kérdezné meg arról, hogy Kosovót vagy az Európai Uniós csatlakozást választanák-e inkább.
— Szerintem ez a kilencvenes évek végén feltett, az akkori szerb kormány által forszírozott kérdéshez lenne hasonló. Akkor az volt a kérdés, hogy megengedhető-e a nemzetközi megfigyelők szerbiai, avagy kosovói jelenléte, azaz beengedi-e az ország a megfigyelőket vagy sem. Mindenki tudta, hogy az színjáték volt, és ebben az esetben is ezt sejthetjük. Hiszen a feltenni tervezett két kérdés egyike esetében létezik csupán reális alternatíva, a másik esetében nem. A kérdésnek, hogy „Támogatja-e ön az európai integrációs folyamat folytatását?” — még lenne értelme. A második viszont, hogy „Támogatja-e a Kosovóért folytatott küzdelmet, az európai integrációval szemben?” — irreális. Szerintem az első kérdésre lehetne válaszolni, a másodiknak viszont nem látom értelmét, hiszen a Kosovóért folytatandó küzdelem nem lenne más, mint egy örökkévalóságig tartó, kilátástalan harc.

* Külpolitikai szempontból lényeges hír, hogy Vuk Jeremićet, a Tadić-kormány külügyminiszterét az ENSZ-közgyűlés elnökévé választották. Kinevezését azonban Belgrádban nem sokan támogatták. Miért?
— Ez az ügy többé-kevésbé lecsengett Belgrádban, miután a kormány jelentősen csökkentette Vuk Jeremić költségvetési keretét. Magával a kinevezéssel nem lenne semmi gond, ha az országban nem a közismert állapotok uralkodnának, hiszen az ENSZ-közgyűlés elnöke népszerűsítheti saját országát. Egy világszervezetben betöltött minden jelentős tisztség ugyanis az ország hasznára válhat. Az viszont, ahogyan a volt külügyminisztert megválasztották, pontosabban ahogyan Szerbia részt vett a tisztségéért folytatott küzdelemben, már nem arra mutat, hogy ez sikertörténet lesz. Történt már ugyanis egy kellemetlen diplomáciai konfliktus. Litvánia például részben megszakította diplomáciai kapcsolatait Szerbiával, mert tulajdonképpen a legesélyesebb jelöltjét szorította ki Jeremić az ENSZ Közgyűlésének elnöki székéből. Ezért a balti tagállam nem hajlandó ratifikálni a Szerbia és az Európai Unió közötti társulási egyezményt. Szerbia egész egyszerűen nem vette figyelembe azt a diplomáciai íratlan szabályt, hogy nem célszerű jelöltet indítani az elnöki tisztségre abban az esetben, ha egy ENSZ-tagállam már évekkel ezelőtt megnevezte saját jelöltjét.

* Elkezdte munkáját az új összetételű szerb parlament. Milyen fontosabb törvények várnak megtárgyalásra az előttünk álló időszakban?
— Pillanatnyilag a költségvetés témakörét érintő törvények vannak napirenden, pontosabban a költségvetés módosítása. Azt még nem tudjuk, hogy a költségvetés vitáját követően milyen törvénycsomag megtárgyalására kerül sor, de valószínűnek tartom, hogy az igazságügyi törvénycsomag lesz a következő, mert az igazságügy, illetve az igazságügyi szolgáltatások területén teljes káosz alakult ki az utóbbi időben. Számos ügyészt visszahelyeztek tisztségébe, akiket korábban eltávolítottak, és a bíróságok székhelyeinek, azaz a bírósági hálózatok újraszervezésének kérdése is napirendre kell hogy kerüljön. Szóval rendet kellene teremteni az igazságügyben is.