A hosszan tartó hőség nemcsak a kisgyermekeknek és az idős embereknek okozhat egészségügyi problémákat, hanem gyakran az egészséges emberek szervezetére is rossz hatással van. A szokásosnál magasabb hőmérséklet melegfronti hatást idézhet elő az arra érzékenyeknél: lassulnak a reflexek, hirtelen álmosság, fáradékonyság törhet rájuk. A kánikulában a gyomorfekélyesek állapota is rosszabbodhat, gyakoribbá válnak az asztmatikus panaszok, és lassabban gyógyulnak a gyulladások.

Hőségben rosszullétet okozhat a hirtelen, erőteljes mozgás, ezért a betegek lassan, fokozatosan váltsanak testhelyzetet. A szédülés azt jelzi, hogy nincs elég folyadék az érpályákban, ezt fokozatosan, apránként pótolni kell. A melegből adódó rosszullétek miatt jobb, ha a szívbetegek kánikulában nem vezetnek autót.

Unalomig ismert szabály, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon. A felmelegedő agy fejfájással, hányingerrel jelez, súlyosabb esetekben a test hőmérséklete — akár a láznál — megemelkedik, és végül teljesen felborulhat a hőháztartás: a beteg összeesik, eszméletét veszti.

A forró napokon szervezetünk energiaszükséglete 15 százalékkal csökken. A kalória- és zsiradékdús ételek fogyasztása fokozza az izzadást, a rossz közérzetet, emésztési problémákat okozhat. Ezért naponta inkább többször együnk, és keveset, a napi étrendet pedig lehetőleg kalóriaszegény, könnyen emészthető ételekből állítsuk össze.

Ne együnk meleg leveseket. Ha levesre vágyunk, hideg gyümölcslevest fogyasszunk. Ne ragaszkodjunk a meleg ebédhez és vacsorához. Ne használjunk erős, csípős fűszereket sem, mert ezek fokozzák a verejtékmirigyek működését. A kellemes közérzet eléréséhez hozzátartozhat egy-egy jó minőségű fagylalt vagy jégkrém elfogyasztása is.

A hőség hatására erőteljesebben izzadunk, folyadékot és ásványi anyagokat is veszít a szervezetünk, melyeket feltétlenül pótolnunk kell. A kisgyermekeknél és az időseknél fokozottan kell figyelni a megfelelő mennyiségű folyadékfelvételre (ez nagy melegben akár napi 3 liter is lehet). A napi szükségletet fedezhetjük kefir, joghurt, gyümölcsleves, ivóvíz, különféle ásványvizek, natúr gyümölcslevek, gyümölcstea vagy paradicsom-ivólé, illetve friss zöldség és gyümölcs fogyasztásával.

Ne igyunk alkoholos és magas cukortartalmú, illetve koffeintartalmú italt! Az alkoholos és cukros italok ugyanis vizet vonnak el a szervezetből, fokozzák a szomjúságot, a koffein pedig vízhajtó hatású.

Pótoljuk az izzadással elvesztett sót is, hiszen a vízivás sópótlás nélkül veszélyes lehet!

Nehezebb helyzetben vannak a hipertóniában, szív- és érrendszeri betegségekben szenvedők, esetükben ugyanis nem lehet korlátlan a folyadékfogyasztás. Bár az izzadás miatti folyadékvesztés súlyosabb esetekben szívritmuszavart is okozhat, a nagy folyadékbevitel viszont kórosan terhelheti a szervezetünket. Ezért aranyszabály, hogy óránként egy deci, azaz naponta másfél liter folyadékot szabad inniuk. A szénsavas italok vízhajtó hatásuk miatt kerülendőek, a legjobb a buboréktalan ásványvíz vagy a káliumban gazdag narancslé.

A lázas betegekre különösen oda kell figyelni! Fokozattan ügyeljünk a lázas gyermekek folyadékpótlására! Fontos tudni, ha a testhőmérséklet 38 fok fölé emelkedik, az már káros az egészségre. 39 fok felett hőguta, 40 fok felett életveszélyes állapot következik be.

Tároljuk a gyógyszereinket megfelelő hőmérsékleten! Ha a szobahőmérséklet 25 fok fölé emelkedik, célszerű a hűtőben tartani őket, még akkor is, ha ez nincs ráírva a dobozra!

Házi kedvencek kánikulában

A 30 foknál magasabb nappali csúcshőmérséklet idején a rosszul tartott házi kedvencek rövid időn belül hőgutát kaphatnak, ami hosszú távon pusztuláshoz vezethet. Habár az alábbiakban főleg a kutyákról lesz szó, kánikulában a gazdasági célú házi állatokra is fokozottabban kell ügyelni. Sőt, ne csak a saját állatainkat óvjuk, figyeljünk oda a szomszéd portán tartott állatokra is.

A kutya önszántából soha nem mozogna a tűző napon. Ha mégis ezt kell tennie, akkor ezt nehezebben viselik a nagyobb testű, sötét színű ebek, mint a kisebb, világos színűek. A naptól felhevült aszfaltot is érdemes elkerülni, hiszen ott könnyen égési sérülés fenyegeti a sétáltatott kutya mancsát. Ennek ellenére a nagy nyári hőségben sem szabad megfeledkeznünk a játékról és a sétákról, de ezeket kora délelőttre és késő délutánra időzítsük.

A kutya nem tud izzadni, ami nagy nehézséget okoz számára, mert pusztán a lihegéssel történő hővesztés néha nem elegendő. Ilyenkor az állat keresi a hűvös helyet, padlót, melyre ráfeküdve hűtheti magát. Éppen ezért mindig legyen számára hűvös hely, ahova a napsugárzás elől szabadon el tud bújni.

A kedvencünknek az élelem mellé naponta többször friss ivóvizet kell adni.

Bizonyára mindenki tudja, de nem árt újra meg újra hangsúlyozni, hogy a házi kedvencünket ne hagyjuk egyedül az autóban (még nyitott ablaknál se), hiszen a tűző napon a jármű belső hőmérséklete az egekbe szökhet.

Ha módunkban áll, nedvesítsük be az állat bundáját, úsztassuk, és legfőképp ne kívánjunk tőle „csúcsteljesítményt”. Ha hideg vízzel megmossuk a lábát, azzal segíthetünk neki, hogy gyorsabban lehűtse a testét.

Ha azt látjuk, hogy kedvencünk túlhevült: intenzíven liheg, a nyelve állandóan kilóg a szájából, és a színe sötétebb a megszokottnál, meleg tapintatú a bőre, esetleg dülöngél vagy elájul, azonnal vigyük hűvös helyre, itassuk meg (ha tud inni magától), tekerjük körbe egy bevizezett törülközővel. Ha rövid időn belül nem rendeződik a helyzet, vagy elveszti az eszméletét, akkor azonnal forduljunk állatorvoshoz!

Ne feledjük: a háziállatokért a gazdák a felelősek. Egy kis odafigyeléssel mindenki számára pozitív élményekkel vészelhető át a nyári forróság.

Forrás: weborvos összeállítás, www.hellovidek.hu