Sokan hajlamosak sokallni a határon túlra szánt anyaországi támogatást, vagy esetleg felróni, megkérdőjelezni a szükségességét, pedig aki tisztában van a pontos adatokkal, összegekkel, az tudhatja, hogy bizony akár a teljes összeg is mikromennyisége az ország költségvetésének. Ha pedig még azt is hozzátesszük, hogy igencsak jelentős számú határon túli is részt vesz a magyar költségvetés ''kialakításá”-ban, és hogy a támogatásra szánt összeg jelentős része tulajdonképpen visszakerül az országba, akkor igazán nem kell sajnálni az anyagi támogatást az évtizedek óta nehéz sorsban élő határon túli magyarságtól.
A jelenlegi kormány - talán mindezt figyelembe véve - egy erdélyi származású miniszteri biztost nevezett ki a határon túli magyarok támogatása ügyével. Ezentúl tehát az év végéig a szatmárnémeti származású Ulicsák Szilárd miniszteri biztos tekinteni át a nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter megbízásából a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő költségvetési forrásokat, és ő tesz majd javaslatot a jövő évi költségvetési keretre is. Semjén Zsolt a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló jogszabály alapján nevezte ki év az végéig Ulicsák Szilárdot erre a tisztségre. A miniszteri biztos áttekinti a 2010. évi határon túli magyar, valamint a határon túli magyar kapcsolatokkal összefüggő előirányzatokat és egyéb költségvetési forrásokat, beleértve a többi tárcának is az e kapcsolatok támogatásra szánt pénzeszközeit is. Feladata továbbá, hogy egyeztessen a tárcák e tárgyban érintett képviselőivel. A miniszteri biztos feladata és hatásköre a 2011. évi költségvetésben a határon túli magyarok programjainak végrehajtását és nemzeti intézményeik működését lehetővé tevő pénzeszközök megtervezése, a támogatási rendszer újragondolása, valamint javaslattétel a 2011. január 1-jén induló új, átláthatóan működő struktúra kialakítására.
Ulicsák Szilárd megválasztása után azt javasolta, hogy a jövő évi költségvetésben a gazdaság teljesítőképességéhez és a megnövekedett határon túli feladatokhoz igazítva növekedjen a külhoni magyarság támogatására fordítandó teljes keretösszeg. Pontosan a következőképpen fogalmazta meg mindezt: ''A jövő évtől szeretnék kiszámíthatóvá tenni a határon túli intézmények normatív támogatását.” Ulicsák Szilárd, aki szeptember közepétől felel miniszteri biztosként a határon túli magyar előirányzatokért, kifejtette: ,,Most - minden tárca idevonatkozó forrásait beleértve - nagyjából a központi költségvetés kiadási főösszegének 1 ezreléke az a teljes összeg, amelyet a határon túli magyarok támogatására fordítanak.”
További elképzeléseivel kapcsolatban elmondta, hogy a határon túli intézmények feladatainak meghatározása végett szeretne egy pontos kritériumrendszert kialakítani. Tervei szerint ehhez célzott és kiszámítható normatív támogatást nyújtanak. Kitért arra is: szeretnék megakadályozni, hogy a nagyobb intézmények kiszorítsák a kisebb civilszervezeteket, iskolákat, kisebb egyházi intézményeket a Szülőföld Alaphoz forduló pályázók közül.
Ulicsák Szilárd azt azt is hangsúlyozta, hogy jobban ki kellene használni az uniós tagságból fakadó előnyöket is, mivel a teljes magyarság mintegy 90 százaléka uniós állampolgár is. És mint fogalmazott, a sikeres pályázatok lebonyolítása végett ezentúl mindenféleképpen a határ menti közös együttműködést kellene előtérbe helyezni.