Versenyképes az összes húsmarhafajtával, sőt a nehéz hasított felek termelésében szinte legyőzhetetlen. Nagy a fejlődési erélye, jó a gyarapodási készsége és nagy tömegű az izomzata. Ezért tartozik a világon a legelismertebb és legkeresettebb fajták közé. Szinte minden mesterséges termékenyítő állomáson megtalálható, és a kereskedők charolais fajtával igyekeznek kielégíteni az igényes piacaikat.  

A charolais a XVIII. században alakult ki Franciaországban a helyi hegyi tarka marha és a durham (a shorthorn elődje) fajta felhasználásával. Eredetileg hármas hasznosítású volt: fejték, igázták és a húsát fogyasztották. A XX. század elejétől fokozatosan vált kizárólag húshasznúvá.  
Nagy testű, 650—750 kg-ig is gazdaságosan hizlalható. Egyes bikák akár 1800 kg-ra is megnőhetnek, míg a legnagyobb tehenek az 1400 kg-ot is megközelíthetik. A legjelentősebb franciaországi kiállításokon rendszeresen találunk 1600 kg-os bikát és 1300 kg körüli tehenet.  
Jó tulajdonságai miatt az 1950-es évek elejétől kezdődött elterjedni a világban. Mára csaknem száz országban tenyésztik, így teljesen eltérő éghajlati, domborzati viszonyok között is. A fajta bebizonyította, hogy bár nem igénytelen (a jobb körülményeket meghálálja), de tűrőképes: gyenge csapadék- és legelőviszonyok között, magas hőmérsékleten és hegyi terepen is legyőzi versenytársait. A nagyon széles, nagyon izmolt, úgynevezett hentes típus az intenzív legelőkön, viszonylag kisebb gulyákban, apró legelőszakaszokon tartva állja meg leginkább a helyét. Minél hosszabb a törzs és a lábak, annál inkább képes az állat rendszeresen hosszabb gyaloglásra a legelőn a takarmány és a víz felvétele érdekében. A mellkas keskenyedése és az általános izmoltság mérséklődése úgyszintén növeli az alkalmazkodóképességet. Húsmarhaszerű tartásmódban a teheneket egy 2,5—3 hónapos, tavaszra időzített ellési ciklusban elletik. Ez a ciklusosság teszi lehetővé a tenyésztési, tartási, állategészségügyi stb. technológiák tervszerű és koncentrált, egyúttal folyamatos kivitelezhetőségét. A technológia következetes végrehajtása elősegíti a nagyobb borjúszaporulatot és végső soron a jövedelmezőséget.  

Európában a húsmarhát ciklikus elletéséből is következően kb. 18—24 hónapos korban vonják tenyésztésbe. Az ellés lefolyása hasonló az összes nagy testű szarvasmarháéhoz. Az újabb nemesítési eredmények hatására a fajta könnyebben ellővé vált. Mint minden gyarapodási és gyarapodás által befolyásolt mutató, az ellés lefolyása is függ a környezet hatásaitól. Megfelelő tartás (technológiába illesztett jártatás, pl. itatók távolabbra helyezése révén) és takarmányozás (különösen az ellés előtti három hónapban) esetén nincs okunk ellési nehézségektől tartani. Az állatok korcsoport, vemhességi állapot és kondíció szerinti csoportosítása és szakszerű takarmányozása hozzájárul a komplikáció nélküli ellésekhez. A fajta előnye a többi húsfajtával szemben elsősorban a hizlalásban elért súlygyarapodás során és a vágóhídon mutatkozik meg. Számos kísérlet szerint a hizlalási eredményei kiemelkedő fölényt mutatnak a húsmarhafajták között. A csontoshús-kitermelés átlagosan 64%, de akár a 70%-ot is elérheti.

A charolais a legmagasabb színhúsarányt mutató fajták között található. A faggyúsodása nagy súlyban is kismértékű. A világ ötcsillagos minősítésű főszakácsai is szívesen dolgoznak a húsával, és mivel az telt ízvilágú és puha, a legmagasabb igényeket is kielégíti.

Szerbiában és szűkebb pátriánkban, Vajdaságban is egyre népszerűbb. A régebben szimentáli fajtát hizlaló gazdaságok — legalábbis azok, amelyek megmaradtak az ágazatban — szinte mind áttértek a charolais fajta tartására. Elmondhatjuk, hogy a fajta szerbiai tenyésztői központja itt, Vajdaságban van, Törökfalu határában. Ide érkeznek a Magyarországról behozott állatok, itt töltik el az állategészségügyi előírás szerinti szigorú karanténidőt, és innen szállítják őket a megrendelőkhöz Szerbia-szerte. Elmondható, hogy az országban lévő 25 000 húsmarha közül ebből a fajtából mintegy 2500 jószág található, és a szám állandóan növekszik. A meglévő tenyészetek igen jó áron értékesítik a növendék vagy vemhes üszőket, de a felhizlalt hízóbikákért a felvásárlók is sorban állnak. Annak ellenére, hogy itt nálunk a marhahúsfogyasztás igen alacsony szinten van, a sztékminőséget forgalmazó mészárszékek és éttermek bevétele az utóbbi években ugrásszerűen megnövekedett. De a külföldi jószág- és marhahús-kereskedők is igen érdekeltek a charolais vágóállatok felvásárlásában. Főleg Törökországba és Kínába szállítanak.

A közeljövőben várhatóan még inkább felgyorsulnak ezek a folyamatok, egyre több marhatenyésztő választja majd ezt a fajtát, és ahol a legelők az út menti régiókban vannak, ott mi is gyönyörködhetünk a zöld legelőkön sétáló sárgásfehér jószágokban.