Március 14-én, pénteken délben In memoriam gróf Batthyány Lajos címmel Magyarország első felelős miniszterelnökének emléktáblája előtt tisztelegtek a városháza oszlopcsarnokában.

A forradalom és szabadságharc eseményeiről Bognár Zsolt, Zenta Község Önkormányzatának művelődéssel és oktatással megbízott tagja beszélt. Az alkalmi műsort a zentai Petőfi Sándor Általános Iskola diákjai mutatták be, majd az egybegyűltek elhelyezték az emlékezés virágait. Az eseményen jelen voltak az önkormányzat, Magyarország belgrádi nagykövetsége, a Magyar Nemzeti Tanács és a helyi pártok képviselői, valamint a helyi intézmények vezetői.

Március 16-án, vasárnap a Felsővárosi köztemetőben főhajtásra és tiszteletadásra gyűltek össze a zentaiak az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc áldozatainak emléksírhelyénél. Ünnepi beszédet mondott Kormányos Katona Gyöngyi, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet igazgatója. Közreműködött Sóti Sára, a Thurzó Lajos Általános Iskola versmondója és Fendrik Hédi népdalénekes.

A megemlékezés a Petőfi Sándor Általános Iskola udvarában folytatódott, ahol koszorúkat helyeztek el a Petőfi Sándor-szobornál, mely a Magyar Nemzeti Tanács támogatásával készült el 2024-ben.

Burány Hajnalka

Az ünnepi műsort „S a büszke láng az égig felcsapott” címmel a művelődési ház nagytermében tartották meg. A Himnuszt Fendrik Hédivel énekelték el a jelenlévők, majd Csallóközi Eszter, Magyarország szabadkai főkonzulátusának főkonzulja Orbán Viktor magyar miniszterelnök ünnepi üzenetét olvasta fel. Beszédet mondott Burány Hajnalka, Zenta község polgármestere, aki hangsúlyozta, március 15-e nem csupán történelmi események emléknapja, hanem a nemzeti összefogás szimbóluma is. Egy olyan pillanat, amikor a magyar nemzet egységbe kovácsolódott, hogy kiálljon azokért az értékekért, amelyek alapvetően meghatározzák közösségünket: a szabadság, a méltóság és a közjó iránti elkötelezettség. Ez a nap arra emlékeztet, hogy közös jövőnk építésében mindenki hozzájárulása fontos.

Csallóközi Eszter

— A vajdasági magyarság is a nemzeti összetartozás szellemében él. Az itteni emberek számára a szabadságvágy nem történelmi emlék, hanem a mindennapok része. Hűség az anyanyelvhez, hagyományaink ápolása és az a közösségi erő, mely összeköt bennünket. Ezek azok az értékek, melyek megőrzése a legnehezebb időkben is megtartotta a közösséget. A vajdasági magyarság számtalanszor bizonyította, hogy a szabadság eszméje nem csupán a múlt emléke, hanem a jövő és a jelen formáló ereje. Az itteni közösség mindig hű maradt a gyökereihez, miközben nyitott volt a párbeszédre és az együttműködésre is. Az 1848-as eszmék ma is élnek bennünk és abban a töretlen hitben, hogy egy összetartó közösség minden problémát, bajt képes együtt leküzdeni. Az 1848-ban megfogalmazott célok a mai ember számára is érvényesek — hallottuk Burány Hajnalka polgármestertől, aki azt is hozzátette, a szabadság kivívása egyszeri esemény, megtartása azonban folyamatos küzdelem és mindennapos harc. A szabadság nem egy kor kiváltsága, hanem örök érték, melyet minden nemzedéknek védenie kell. Nem fegyverrel, hanem hittel, kitartással és összefogással.

A Jó magyar vagyok című ünnepi összeállításban fellépett a zentai Bodor Anikó Hagyományápoló Egyesület Parázs táncegyüttese és Szabó Némedi Ádám, a Thurzó Lajos Általános Iskola tanulója. Közreműködött ifjabb Csasznyi Imre, valamint az Ispiláng táncegyüttes kamaracsoportja, az óbecsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör Kiscimbora kamaraegyüttese és a szabadkai Duhaj zenekar. A koreográfiákat és a műsort Cseszák Korcsik Anikó és Cseszák Balázs szerkesztette, a verseket Pék Domonkos Ibolya tanárnő tanította be.

A közönség Vörösmarty Mihály Szózat című költeményét Sóti Sára versmondó előadásában hallgatta meg, a műsor a Duhaj zenekar koncertjével fejeződött be.

Az ünnepi rendezvénysorozat fő szervezője és támogatója Zenta Község Önkormányzata és a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ volt.

Március 15-e alkalmából a község több településén, Felsőhegyen, Tornyoson, és Keviben is szerveztek ünnepséget.

A szerző felvételei