Idősek a fiatalokról

Érdekes adatokat közölt nemrég az UNICEF a világban uralkodó szegénységről, különös tekintettel a gyerekekre és az idős emberekre. Eszerint a világon 1,3 milliárd ember él a létminimum alatt, ami azt jelenti, hogy egy családnak átlagban napi 1,25 dollárból kell megélnie, tehát mintegy 146 millió öt éven aluli gyermek éhezik. Az éhezők aránya a lakosság számához képest 2008-ban 6,1, 2009-ben 6,9, 2010-ben pedig 9,2 százalékot tett. Sajnos, Szerbiában csak néhány tizeddel jobb ez az arány. Nálunk 140 000 kisgyermek él a létminimum küszöbén, illetve alatt. 2008-ban minden 14., tavaly pedig már minden 8. gyermek éhezett.
Nemrég még az volt az általános gyakorlat, hogy a munkanélküli vagy keveset kereső házastársak gyermekeit a nagyszülők segítették, de ez a módszer egyre nehezebben alkalmazható, mivel a nyugdíjból élő idős emberek jövedelme, vásárlóképessége állandóan csökken. Ezt jól érzékelteti az adat, hogy a lakosság 17,3 százaléka nyugdíjas korú, a legjobb erőben levőké, tehát a fiataloké pedig 19,2 százalék.
A világban az idős férfiak 47, a nők 24 százaléka dolgozik és keres. Ez az arány nálunk, férfiakat és nőket egybevéve, mindössze 23,8 százalék.
Íme egy összehasonlítás: Norvégiában a nyugdíjas korú emberek kétharmada termelőmunkát végez, nálunk csak egyharmada — főleg földművesek és iparosok. Meg kell azonban állapítani, hogy Norvégia — hála a hozzá tartozó tengermeder kitűnő kőolaj- és gáztartalmának — ma már Európa leggazdagabb országainak egyike, mi viszont ilyesmivel nem dicsekedhetünk, sőt azt is eladtuk potom pénzért, amivel rendelkez(t)ünk. Ezenkívül idős embereink közül igen sokan vállalnának munkát — ha lenne. Sajnos, ilyen gondokkal a fiatal generáció is küszködik, a rosszul végzett magánosítás következtében, mert a rabló módon szerzett gyárak, termelőüzemek nagy részét tönkretették az új tulajdonosok.
Mostanában igyekszik napirendre tűzni a kormány az ország gyáriparának újraélesztését — ebből azonban az idős korosztálynak aligha lesz haszna.

Röviden

A MAGÁN-NYUGDÍJPÉNZTÁRAK minden negyedévben korrigálják a járulékok összegét azok számára, akik igénybe veszik szolgáltatásukat. Így tehát azok az emberek, akik a legkisebb, azaz 21 216 dináros nyugdíjra tartanak igényt, februárban, márciusban és áprilisban havi 4667 dinár járulékot fizetnek. Van azonban az országban öt olyan előfizető, aki öreg korára havi 303 085 dinárt szeretne kapni: az ő járulékuk havi 66 678 dinár. Ennél sokkal reálisabbnak tűnik azokat említeni, akik 30 000-40 000 dinárra számítanak, mert az ő járulékuk 7 és 8,5 ezer dinár között mozog.
VAJDASÁG NYUGDÍJBIZTOSÍTÓJA az idén 4560 munkaviszonyból eredő, 256 szabadfoglalkozású és 154 földművesnyugdíjast juttat ingyenes gyógyüdüléshez, erre a célra 66,8 millió dinárt hagyott jóvá. Érdemes megemlíteni az itteni lakosság tartomány-patriotizmusát, mivel legtöbben a vrdniki, a magyarkanizsai és az apatini (Junaković) fürdő szolgáltatásait veszik igénybe — tavaly több mint 2000 személy kereste föl őket ezúton. Ennek megfelelően a tartomány Szalánkemén, Apatin és Magyarkanizsa fürdőjét 1,8, a melencei Rusandát pedig 1,5 millió dinárral támogatja — amit azok idős vendégeik kényelmének fokozására kötelesek felhasználni.
NAGYBECSKEREK IS CSATLAKOZOTT azokhoz a városokhoz, amelyek ingyenes buszjegyhez juttatják 65 évesnél idősebb polgártársaikat, s erre a célra az idén ötmillió dinárt hagyott jóvá. Érdekes azonban, hogy ezt a kedvezményt nemcsak az egészséges idős emberek használhatják ki, hanem — koruktól függetlenül a rokkantak, a dialízisre járó betegek, a szervátültetésben részesült emberek, a vakok és a siketek, sőt a kísérőik is, ha a kedvezményezettek segítségükre szorulnak.