A szupravezetés 1911 óta ismert, ekkor derült ki, hogy bizonyos anyagok megfelelő körülmények között ellenállás nélkül vezetik az elektromos áramot. Viszont ehhez elég jelentős hűtés szükséges, leginkább —200 °C alá kell csökkenteni a hőmérsékletet, ezt például folyékony héliummal vagy nitrogénnel oldják meg, és ráadásként ezek az anyagok csak elég nagy nyomáson válnak szupravezetővé. A tudósok több mint 110 éve keresnek erre megoldást, és most úgy tűnik, áttörést értek el.
Szobahőmérsékleten működő szupravezetőket jelentenek be a világ különféle pontjain. Az elsőt, a felfedezett anyag színére asszociálva, reddmatternek nevezték el. Ám ezt nem árt némi óvatossággal kezelni, hiszen a Rochesteri Egyetem kutatója, Ranga Dias és csapata már 2020-ban is számolt be olyan forradalmi áttörésről, amely a valóságban nem éppen úgy működött, mint a papíron, ezért a Nature vissza is vonta a megjelent tanulmányt. Ranga Diasék az alutécium nevű ritkaföldfém felhasználásával készítették el az anyagot, melyet 99 százalék hidrogénnel és egy 1 százalék nitrogénnel vegyítettek. Érdekessége, hogy a reddmatternek nevezett anyag meglepő módon eleinte élénkkék volt, de amint magas nyomásnak tették ki, rózsaszínre váltott, és ekkor jelent meg a szupravezető képessége, majd miután elvesztette ezt a tulajdonságát, és fémes állapotot vett fel, élénkvörös lett.
A másik bejelentés, mely ígéretesebbnek tűnik, Dél-Koreából érkezett, és a tudósok LK-99 névre keresztelték. Ők is azt állítják, sikerült létrehozniuk egy szupravezetőt, egy módosított ólom-apatitot, mely nemcsak hogy szobahőmérsékleten működik, hanem — ami fontosabb — normál környezeti nyomáson is. Mivel a megkívánt -200 fokos hőmérséklet folyamatosan csökkent, egyes kutatók már -160, -23 fokot jeleztek, sőt a reddmatter (elméletileg) már 20,5 Celsius-fokon is működik. Mivel a nyomást volt nehéz megoldani, ezért ez az igazi különlegessége ennek a hírnek.
Ez valóban forradalmi áttörés lenne, ha beigazolódna. És annak ellenére, hogy két tanulmány is megerősítette a felfedezés elméleti hátterét, a Kínai Tudományos és Technológiai Egyetem pedig megosztott egy videót, melyben bemutatja, náluk hogyan lebeg mágnesesen az LK-99 — még jobb eredményt elérve, mint a koreaiak —, a tudományos közösség továbbra is szkeptikus, hiszen a mágneses lebegés csak az egyik tulajdonsága a szupravezetőknek. A többi képességükre is kíváncsiak lennénk, a méretezhetőségre és a költséghatékonyságra vonatkozó kérdések pedig még csak ezután jönnek.
Egy ilyen szupravezető hasznos lehetne, feltéve, hogy minden fizikai tulajdonsága megfelelő. Egy újabb mérföldkő lehet az emberiség történelmében, ha a szupravezetők képesek lesznek az elektromosságot ellenállás nélkül továbbítani, szinte nulla energiaveszteséggel.
Jelenleg az előállított áram jó része elveszik a szállítás során, de az elektromosságot veszteség nélkül továbbító távvezetékeknek köszönhetően kevesebb áramot kellene termelnünk, és a kibocsátott hő mennyisége is csökkenne.
Ez a felfedezés — legyünk optimisták, és ne beszéljünk róla tovább feltételes módban — kihatással lesz minden technológiára, mely körülvesz bennünket. Olyan fejlesztéseket tesz majd elérhetővé, amelyektől a számítógépek, a mobilok és az egyéb technikai eszközeink nem melegednének, ezáltal sokkal kevesebb áramot fogyasztanának, és lassabban merülnének le. Gyorsabb, hatékonyabb chipeket lehetne vele készíteni, ami magasabb teljesítményt eredményezne a személyi számítógépeknél, ráadásként pedig a kvantum-számítástechnika is szintet léphetne. Az orvosi MRI-gépekben is használható lenne extrém hűtés nélkül, ezáltal a gép mérete és előállítási költsége is csökkenne. Az LK-99 helyettesíthetné a maglev vonatokban és a fúziós reaktorokban található erős mágneseket.
