Stratégia a schengeni térség megerősítésére

Az Európai Bizottság a schengeni térség megerősítésére irányuló stratégiát mutatott be, melynek célja, hogy hatékonyabbá tegye az Európai Unió külső határainak felügyeletét, továbbá hogy fokozza a térség belső védelmét úgy, hogy nem korlátozza az övezeten belüli szabad mozgást. Ylva Johansson belügyekért felelős uniós biztos a stratégiát bemutató sajtótájékoztatón elmondta, hogy az EU-nak az az érdeke, hogy kívülről ellenállóbbá és biztonságosabbá váljon, belülről pedig még szabadabbá. A javaslat fényében a bizottság 2027-ig egy 10 000 fős parti és határvédelmi egységet hozna létre a Frontex keretében, a kívülről érkező fenyegetések, a többi közt az illegális migráció elhárítása végett. Egyszersmind szúrópróbaszerű ellenőrzéseket tenne lehetővé arra vonatkozólag, hogy a schengeni övezethez tartozó tagállamok helyesen alkalmazzák-e a schengeni megállapodás szabályait, melyek szavatolják a térségen belüli szabad mozgást. A testület azt is el szeretné érni, hogy a belső vagy a külső határokon felmerülő gyanús eseteket azonnal, akár a tagállamok jóváhagyása nélkül is kivizsgálják.

Az unió lakosságának fele nem elégedett

A tagországok lakosságának 50 százaléka nem elégedett a koronavírus-járvány okozta válság enyhítésére tett európai uniós intézkedésekkel — derült ki az Eurobarométer legújabb felméréséből. Az EU közvélemény-kutató intézete által 2021 márciusa és áprilisa között végzett kutatás főbb megállapításai szerint a megkérdezettek 58 százaléka a járványügyi korlátozások egészségvédelmi előnyeit fontosabbnak tartotta, mint a korlátozások által keletkezett gazdasági károkat. Ezt az álláspontot a felmérés szerint a legtöbben Máltán, Svédországban és Franciaországban képviselték, míg legkevesebben Magyarországon, Lettországban és Bulgáriában. A válaszadók 45 százaléka a válság miatt bizonytalannak érzi helyzetét, mindössze 37 százalék reméli, hogy „a dolgok jóra fordulnak”. A kutatás szerint az uniós polgárok 44 százaléka elégedett az uniós tagállamok közötti szolidaritással. Ebben a kérdésben a magyar, litván, máltai és cseh megkérdezettek között mérték a legmagasabb helyeslést, míg a legalacsonyabbat Spanyolországban, Németországban, Belgiumban és Franciaországban.

Külön emojit szeretnének a rozénak

Saját emojit kér a rozénak az Észak-olaszországi Rozébor-készítők Egyesülete az amerikai Unicode konzorciumtól. „Ha barátainkkal a WhatsAppon, az Instagramon vagy a Facebookon borokról írunk egymásnak, akkor használhatjuk a vörösboros kehely, a két koccintó pezsgőspohár vagy a pezsgősüveg emojiját, viszont teljesen hiányzik a rozét képviselő ikon” — idézte Franco Cristoforettit, a Chiaretto és a Bardolino konzorcium elnökét a WineNews.it olasz borszaklap. Cristoforetti szerint a rozé évtizedeken át háttérbe szorult, és a hátrányt még most is szenvedi, noha néhány éve az egész világon óriásira nőtt a kereslet iránta. Az olasz borászok kérésére a veronai Paffi stúdió készítette el a Pink Wine elnevezésű emojit, mely két, rozéval töltött, koccintó borospoharat ábrázol, felettük egy szintén rózsaszín szívvel. A kérést aláírásgyűjtéssel is meg akarják támogatni, a kampány június 21-én, az olasz rozé nemzeti napján indul, maga Cristoforetti lesz az első aláíró.