Határzár

Határzár

Orbán: kénytelenek vagyunk megvédeni a déli határt, de ez nem Szerbia ellen irányul — Vučić: a kerítés nem ronthatja el a jó magyar-szerb viszonyt

A magyar-szerb kormányülés után

Orbán: kénytelenek vagyunk megvédeni a déli határt,
de ez nem Szerbia ellen irányul 

Magyarország kénytelen megvédeni déli határait, de ez a lépés nem irányul Szerbia és a szerb nép ellen — jelentette ki Orbán Viktor kormányfő szerdán Budapesten, a magyar-szerb kormányülés után Aleksandar Vučić szerb miniszterelnökkel tartott sajtótájékoztatón.

Orbán Viktor hangsúlyozta: Magyarország a legális határátkelőhelyeket fenntartja, azokat bővíteni, fejleszteni akarja, vagyis „határátkelőhelyeket nem zárunk le, de a törvénytelen határátlépéseket minden eszközzel meg fogjuk akadályozni".

Magyarország mára „harapófogóba” került, mert nemcsak délről érkeznek „a népvándorlás újabb hullámai", hanem nyugati országok részéről is az a szándék, hogy illegális határátlépőket küldjenek vissza Magyarországra. Ezért „bármennyire is nem esik jól, bármennyire is ismerjük a következményeit, mégis kénytelenek vagyunk Magyarország déli határait megvédeni” — fogalmazott a miniszterelnök.

Igyekezett azonban biztosítani szerb kollégáját — folytatta -, hogy ez a lépés nem irányul Szerbia ellen.

Megerősítette: a magyar kormány álláspontja szerint nem menekült-, nem is gazdasági bevándorlási kérdésről van szó, hanem egy újabb kori népvándorlásról, amely nem zárul le egyhamar. A kormányfő szerint ugyanis illúzió, hogy az afrikai válságövezetekből csak addig érkeznek Európába emberek, amíg azok a területek nem pacifikálódnak. „Ez nem így van", „ha hagyjuk, akkor milliós, sőt tízmilliós, sőt százmilliós számban is elképzelhető egy modern népvándorlás” — mondta.

A határzárral kapcsolatos szerb újságírói kérdésre Orbán Viktor azt válaszolta: azért beszélnek ideiglenes határzárról, mert nem szeretnék, ha örökre így maradna, nem elválasztani akarják a két országot, hanem a határőrizet feladatának akarnak megfelelni.

A kerítésügyet — közölte — a magyar kormány határőrizeti kérdésnek tekinti, nem pedig emberi jogi, külügyi vagy a kétoldalú kapcsolatok kérdésének. Aki jó szándékkal jön Magyarországra, felkeresheti a legális határállomásokat, de úgy nem lehet ide jönni, hogy az első itt megvalósított lépés törvénysértést valósít meg — fejtette ki.

Hangsúlyozta, hogy a jó szerb-magyar kapcsolatokat, amelyekben ez az ügy kétségkívül problémát okoz, próbálják menteni és fenntartani.

Üdvözölte egyúttal a keddi osztrák-magyar-szerb belügyminiszteri megállapodást, de az szerinte csak részleges megoldás, mert nem tudja feltartóztatni a népvándorlást, de csökkentheti a nyomást.

Orbán Viktor elismerően beszélt a szerb gazdaságról, szerinte a számok azt mutatják, sikerült Szerbiát pénzügyileg és gazdaságilag stabilizálni. A kormányfő Magyarország elementáris érdekének nevezte, hogy Szerbia stabil ország legyen, egy instabil szomszéd ugyanis nagy kockázat lenne. Ha nem stabil Szerbia, nem stabil Magyarország, és a két ország kapcsolata nem kiegyensúlyozott, akkor a Nyugat-Balkán krízistérséggé válik — tette hozzá.

Az általa sikeresnek minősített kormányülés témáiból megemlítette az energetikát is, kiemelve: az lenne a legjobb, ha a 2019-ben Ukrajnán keresztül már nem érkező orosz gáz kiváltására létrejönne egy stratégiai gázvezeték, amely Törökország felől, Szerbián keresztül Magyarországra — és így Közép-Európába — szállítaná az energiahordozót.

Ezzel összefüggésben megjegyezte: „miközben a legerősebb kritikákat kell elviselni az Oroszországgal való még oly halvány együttműködés következményeképpen is", aközben európai óriáscégek „aggály nélkül” írnak alá olyan megállapodásokat, amelyek hosszabb távon biztosítják az Oroszországból érkező gázt Nyugat-Európának. Szerinte ez „bennünket bátorságra kell, hogy sarkalljon", mert jól látható, hogy a tűréshatárok nem ott vannak, ahol azt sokan gondolják. Igenis meg kell találnunk az orosz energiaforrások Európába, Közép-Európába és Magyarországra juttatásának új útvonalait — jelentette ki.

Orbán Viktor gazdasági ügyekben tudatta azt is: hamarosan megnyílik az Eximbank belgrádi irodája, Szabadkán és Újvidéken a kereskedőház kirendeltségeket állít fel, és Magyarország az év második felében a szerb fővárosban is szeretne kereskedőházat nyitni.

Szólt továbbá arról, hogy a Belgrád-Budapest-vasútvonal megépítése „a legszebb reményekre ad okot", a megvalósíthatósági tanulmányokból látszik, hogy a legnehezebb tengelynyomású tehervonatok is közlekedhetnek majd az új pályán.

Az oktatási, kulturális együttműködés kérdésében a kormányfő arról tájékoztatott, hogy Magyarország 50 szerb diáknak biztosít ösztöndíjat, de ezt a számot szeretné tovább növelni. Közölte azt is: a magyar kabinet 500 millió forintot szavazott meg a szabadkai zsinagóga belső felújítására.

Elmondta azt is, hogy elfogadta a meghívást a következő évi — Szerbiában tartandó — együttes szerb-magyar kormányülésre.

A vajdasági magyarokkal kapcsolatos kérdésre Orbán Viktor azt felelte: Szerbia részéről egy olyan nagyvonalú, az európai sztenderdeket meghaladó, baráti elbánásban volt része a magyar közösségnek az elmúlt időszakban, ami egyáltalán nem általános a Kárpát-medencében. Szerinte a barátságra és a békés együttműködésre törekvést jól mutatja, hogy a Budapestre érkezett szerb kormánydelegációnak tagja lehetett Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a magyar delegációnak pedig tagja volt a Magyarországon élő Alexov Lyubomir szerb parlamenti szószóló.

A tájékoztató előtt Orbán Viktor és Aleksandar Vučić
szándéknyilatkozatot írt alá a két ország infrastrukturális kapcsolatainak fejlesztéséről. Ezt követően a két kormány képviselői együttműködési megállapodást kötöttek a magyar-szerb oktatási, tudományos és kulturális munkatervről, aláírták a szerb európai uniós integráció támogatásával kapcsolatos dokumentumot és egy egyetértési nyilatkozatot a két külügyi tárca között.

Vučić: a kerítés nem ronthatja el
a jó magyar-szerb viszonyt

Szerbia büszke rá és elégedett azzal a jó viszonnyal, amely Magyarországhoz fűzi; sok energiát fektettek ennek megteremtésébe, és ezt nem ronthatja el a magyar-szerb határra tervezett határzár — mondta Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök szerdán Budapesten.

A magyar és szerb kormány együttes ülése után az Orbán Viktor miniszterelnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Aleksandar Vučić kiemelte: nehéz időkben még fontosabb, hogy egy ország baráti kapcsolatot ápoljon a szomszédaival, és Magyarország Szerbia „nagy barátja". Szerbia azt szeretné, ha továbbfejlődnének kapcsolatai Magyarországgal, ugyanis még sosem volt ilyen jó a két ország viszonya — vélekedett. Hozzátette: a múltat maguk mögött hagyták, most már a jövő felé kell fordulni.

Bár Szerbia nem örül a kerítésnek a magyar-szerb határon, bízik benne, hogy sikerül rendezni a szerb-macedón határon kialakult helyzetet, és ebben Magyarország is segít — közölte. Mint mondta, Magyarország azt a magyarázatot adta, hogy nem Szerbia miatt emeli a kerítést, hiszen a két ország kapcsolatai barátiak, és Magyarország a területét, az érdekeit védi.

A várható bevándorlók száma valóban ijesztő, ezért közös fellépésre van szükség a szerb-macedón határon — közölte. Arról is beszámolt, hogy kedden 650 illegális bevándorló szerbiai belépését akadályozták meg Macedónia felől, és folytatják ezt a munkát magyar és osztrák segítséggel. Valóban óriási népvándorlás tapasztalható Közép-Európa felé, és ezt az áramlatot nehéz megállítani. Szerbia nyilvántartásba veszi az illegális bevándorlókat, bár ők már korábban átlépték az EU határát, Szerbia nem az első állam az útvonalukon, de korábban senki sem vette őket nyilvántartásba, több határon már átjutottak — magyarázta.

A szerb kormányfő úgy vélte, közös mechanizmust kell kialakítani az EU-val a probléma kezelésére.

Hangsúlyozta: Szerbia örül Magyarország minden sikerének, mert a sikeres, fejlett, stabil Magyarország előfeltétele annak, hogy Szerbia is sikeres, fejlett, stabil legyen.

Aleksandar Vučić az infrastrukturális projektekről szólva kifejtette: kulcsfontosságú a Budapest-Belgrád vasútvonal korszerűsítése, elkötelezettek e projekt megvalósítása mellett, ugyanis ez kapcsolatot jelent Közép- és Nyugat-Európával, valamint Magyarországnak is jobb összeköttetést Délkelet-Európával. Hozzáfűzte: július 16-ig kell az érintett minisztereknek és a szakértői bizottságoknak a kínai partnerekkel összedolgozni a megvalósíthatósági tanulmányokat, Belgrád már elkezdett dolgozni a kivitelezési terven, így az év vége előtt elkezdődhet az építkezés, és három-három és fél év múlva megvalósulhat a projekt.

Megjegyezte: a mostani megbeszélésen szó volt a Baja-Szeged-Szabadka vasútvonalról, a tiszai folyami határátkelőről és közúti határátkelőkről is.

A szerb miniszterelnök az energetikai együttműködéssel kapcsolatban megköszönte Magyarország támogatását, hogy Szerbia felől érkezzen a déli gázvezeték, üdvözlik, hogy Magyarország Szerbia irányából akar hozzájutni a gázhoz.

Arra is kitért, hogy a magyar kormány tagjaival beszéltek a magyar cégek szerbiai befektetéseiről is. 35 magyar cég vesz részt a szerbiai privatizációban, és jó lenne, ha nemcsak a Vajdaságban tennék ezt magyar vállalatok, hanem Szerbia más részein is — mondta. Hozzátette: fontos érdek, hogy minél több magyar cég vegyen részt sikeresen a privatizációban.


Nyitókép: MTI Fotó: Kormány.hu/Botár Gergely

Szeretne értesülni, ha új cikk jelenik meg Világkép rovatunkban? Iratkozzon fel értesítőnkre!

E-mailben értesíteni fogjuk Önt az új cikkekről. Feliratkozáshoz kérjük adja meg a nevét és az e-mail címét.

Hozzászólások

Kapcsolódó cikkek

Határzár
Világkép
Határzár
Világkép
  • István Márta
  • 2020.05.16.
  • LXXV. évfolyam 20. szám
Facebook

Támogatóink