home 2024. március 28., Gedeon napja
Online előfizetés
Határozott figyelmeztetés Belgrádnak
2004.09.22.
LIX. évf. 38. szám

EURÓPA TÉNYFELTÁRÓ BIZOTTSÁGOT KÜLD! Az Európai Parlament tényfeltáró bizottságot küld Vajdaságba a magyarok elleni atrocitások miatt, a helyi hatóságokat pedig arra sürgeti, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására,illetve a már megtörténtek kivizsgálá...

EURÓPA TÉNYFELTÁRÓ BIZOTTSÁGOT KÜLD! Az Európai Parlament tényfeltáró bizottságot küld Vajdaságba a magyarok elleni atrocitások miatt, a helyi hatóságokat pedig arra sürgeti, hogy tegyenek haladéktalan és hatékony intézkedéseket az újabb esetek megakadályozására,illetve a már megtörténtek kivizsgálására. Ez a határozat múlt csütörtökön Strasbourgban született az Európai Unió képviselő-testületének ülésén, mely sürgősségi eljárásban szavazott a határozatról. A magyar képviselők -- Gál Kinga (Fidesz--MPSZ), Olajos Péter (MDF), Szent-Iványi István (SZDSZ) és Tabajdi Csaba (MSZP) -- kezdeményezésére az Európai Parlament módosítás és szavazatszámlálás nélkül, elsöprő többséggel fogadta el a határozatot. A dokumentumban a testület mély aggodalmát fejezi ki, hogy a szerb hatóságok az estek többségében szemet hunynak az erőszak fölött -- pedig fennáll a továbbterjedés veszélye --, ugyanakkor felszólítja az EU brüsszeli bizottságát és a külügyminiszteri tanácsot, hogy a különböző fórumokon is vessék fel az ügyet Szerbia és Montenegró hatóságainak. A szavazást követően Gál Kinga úgy értékelte: kemény hangú, határozott dokumentum született, amely iskolapéldája a gyors reagálásnak és a magyar érdekérvényesítésnek.
BRÜSSZELI VILLÁMLÁTOGATÁS. Aki atrocitást mond, az hazudik -- idéztük múlt heti számunkban Vojislav Koštunica szerb miniszterelnököt, aki Temerinben, Szabadkán és Újvidéken járt a magyarverések ügyében. Próbálta kisebbnek feltüntetni a bajt, ám vajdasági látogatását követő hétvégén a szerb kormányfő mégis szaladt Brüsszelben. Egynapos látogatása során tájékoztatta Javier Solanát, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét azokról a lépésekről, amelyeket Belgrád tesz a Vajdaságban tapasztalható kisebbségellenes kilengések megfékezése érdekében. A szerbiai kormányfő villámlátogatásának előzménye: három nappal korábban Medgyessy Péter magyar miniszterelnök arra kérte Solanát és Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkárt, hogy figyeljenek oda a magyarellenes kilengésekre, s tegyenek meg minden tőlük telhetőt a helyzet rendezéséért.
Koštunica szerint a szóban forgó incidensek ,,nem nyugtalanítóak', noha egyes túlzó megnyilatkozások nyomán akár problémává is válhatnak. ,,Nem gondolom, hogy ezek a vajdasági esetek bármi módon is veszélyeztethetnék a térség stabilitását, de néha a megfontolatlan, túlhangsúlyozott nyilatkozatok -- amelyek a magyar féltől, Budapestről érkeznek -- hozzájárulhatnak a régi instabillá tételéhez.'
Múlt hétfőn, az uniós külügyminiszterek brüsszeli találkozóján Kovács László, a Magyar Köztársaság külügyminisztere bejelentette: az Európai Unió tagországainak belgrádi nagykövetei, valamint az EU megfigyelőmissziója jelentést készítenek a vajdasági atrocitásokról, és azt az EU külügyminisztereinek következő, októberi ülése elé terjesztik. Magyarországnak nem érdeke, hogy Szerbia és Montenegrót feketelistára tegye, sem az, hogy az etnikai konfliktusból államközi feszültség legyen. Az az érdeke, mondta Kovács, hogy megszűnjenek az incidensek, és a Vajdaságban élő nem szerb kisebbségeket semmiféle veszély ne fenyegesse, jogaik érvényesülhessenek.
SZABADKÁN A VILÁG SZEME. Múlt kedden háromnapos látogatásra érkezett Szerbia és Montenegróba Mádl Ferenc, a Magyar Köztársaság elnöke. Látogatásának első állomásaként Belgrádban az államközösség államfőjével, Svetozar Maroviætyal tárgyalt. Egyetértettek abban, hogy a vajdasági magyarok ellen elkövetett erőszakcselekmények mögött nem a szerb állam vagy az állami politika áll. Mádl Ferenc találkozott Bosis Tadiæ szerbiai elnökkel. A magyar államfő méltatta a szerb elnök viszonyulását, amiért ,,rendkívüli empátiával és érzékenységgel' áll hozzá a vajdasági magyarságot ért erőszakcselekményekhez, és mindent elkövet az incidensek megfékezése érdekében. A magyar államfő szerint mind Szerbia elnökének, mind a szerb államnak érdeke, hogy ,,jól érezzék magukat' az állam területén élő népek, közöttük a kisebbségek is. A Vojislav Koštunica szerb államfővel folytatott beszélgetést követően a magyar államfő Újvidékre, majd Szabadkára látogatott. Szabadkán -- eltérve eredeti programjától -- Mádl Ferenc fölkereste a Sötét családot. Annak a fiúnak a családját, akit néhány héttel ezelőtt a városközpontban megvertek, a múlt szerdára virradó éjjel pedig kést döftek családi házuk ajtajába, s vörös festékkel azt írták rá: halál. Az államfő bátorította és maradásra biztatta a családot. Sötéték azonban elhagyták az országot -- Szegeden kértek menedékjogot.
KISEBBSÉGÜGYI TANÁCS ALAKUL. A szerbiai kormány a múlt csütörtöki ülésén rendeletet hozott a köztársasági kisebbségügyi tanács megalakításáról, melynek feladata: a kisebbségi jogok valóra váltásának és a nemzetek közötti viszonyok állapotának a figyelemmel kísérése. A testületben helyet kapnak majd a Szerbiában élő kisebbségek nemzeti tanácsainak a képviselői és a kormány képviselői, a tanács elnöke pedig a szerbiai kormányfő lesz. A kormányülést követő sajtótájékoztatón a kormányfő, Vojislav Koštunica elmondta, hogy már készül a jelentés a vajdasági magyar kisebbség helyzetéről, s hozzátette: ,,Úgy vélem, ez a dokumentum és azok a tárgyalások, amelyeket az utóbbi időben folytattunk, továbbá a Brüsszelben tartott miniszteri értekezlet üzenetei és a magyar államfő, Mádl Ferenc hasznos látogatása lehetővé teszi, hogy a vajdasági magyar kisebbség helyzetének külön figyelmet szenteljünk.'
LEMONDOTT AZ OKTATÁSI MINISZTER! Szerbiában a hét hírének számít, hogy lemondott Ljiljana Čolić oktatási miniszter. A közvélemény megnyugvással vette tudomásul a miniszter asszony távozását. Keserű szájízzel kommentálja viszont azt a tényt, hogy Ljiljana Èoliæot a kétszeres főnöke -- a kormányfő, és az SDP pártelnöke --, Vojislav Koštunica hagyta csak úgy lemondani, hiszen le kellett volna váltani. Meneszteni kellett volna az immár sorozatban elkövetett botrányos határozatai miatt, amelyek mindenki számára világossá tették, hogy a középkorba akarja visszavezetni Szerbiát. A botránysorozat azzal kezdődött, hogy a miniszter az általános iskola első osztályában kihúzta a kötelező tantárgyak közül az idegen nyelvet (,,károsan hat a kicsiny gyermekek szemléletformálására'). Folytatódott azzal, hogy a fakultatív tantárggyá degradált angolt csak olyan osztályban lehet tanulni, ahol legalább 25 gyerek van, s azt is csak abban az esetben, ha diplomás angol szakos tanára van az iskolának. Aztán száműzte Darwin evolúcióelméletét a nyolcadik osztályos tantervből. Ukázt küldött az iskoláknak, milyen eljárásban kell a szülőket választás elé állítani: hitoktatásra járjon-e a gyerekük, vagy választott tantárgyként a polgári nevelés foglalkozásaira. (A hittan favorizálása nemcsak a procedúrából látszik, hanem abból is, hogy a minisztériumnak nincs szándékában finanszírozni a polgári nevelés tantárgyát előadókat.) Az utolsó csepp a pohárban az volt, hogy a miniszter asszony az általános iskola első osztályában a választott tantárgyak közül a fakultatív tantárgyak közé söpörte A játéktól a számítógépig nevű tantárgyat, mert ,,Nem jó, hogy a hétéves gyereket számítógép sugárzásának tegyék ki'. Antológiába illő mondat ez itt, a XXI. század elején, amikor a világ az ábécé elsajátítása alatt a számítógépes írástudást is érti.
Azt mondják, amikor hírül vette, hogy a kormány elfogadta a lemondását, Ljiljana Čolić sírt. Eddig mi sírtunk kínkeservünkben, amiért Szerbiának olyan oktatási minisztere van, aki úgy kezdte a bársonyszékben, hogy nyomban elvette a pedagógusoktól a továbbtanulás lehetőségét (eltörölte a kötelező továbbképzést), s azzal fejezte be pályafutását, hogy a gyerekektől elvette a számítógépet. (o. i.)

Népszavazás a kettős állampolgárságról!
A magyar Országgyűlés a múlt hétfőn, szeptember 13-án egyhangú szavazással ügydöntő népszavazást rendelt el a kettős állampolgárságról. A referendum kiírását a Magyarok Világszövetsége kezdeményezte, s a népszavazás kiírásához szükséges 200 000 aláírás helyett 274 000 aláírást gyűjtött. Ezeket az aláírásokat az illetékes országos bizottság augusztusban hitelesítette, a parlamentnek pedig -- a házelnök tájékoztatását követően -- 15 napon belül döntenie kellett a népszavazás kiírásáról. A múlt hétfőn ez a döntés -- egyetlen ellenszavazat nélkül -- meg is született. Az esedékes népszavazáson arra kellene válaszolniuk a magyarországi szavazópolgároknak, hogy kedvezményes honosítással kaphassanak-e magyar állampolgárságot azok a határon túl élő polgárok, akik magyar nemzetiségüket magyarigazolvánnyal vagy más meghatározott módon igazolják. Szabadkai látogatása során a Magyar Köztársaság elnöke, Mádl Ferenc kijelentette, hogy most az ő feladata minél előbb kiírni a kettős állampolgárságról szóló népszavazást.
Hozzászólások
Hozzászólások
0
Hozzászólás küldése
1000 karakter áll rendelkezésére
A megjegyzésekben kifejtett vélemények a hozzászólások szerzőinek magánvéleményei, és nem tükrözik az internetes portál véleményét. A megjegyzéseket moderáljuk és jóváhagyjuk az általános szerződési feltételeknek megfelelően.
Támogatóink
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabjuk a tartalmakat és reklámokat, hogy működjenek a közösségi média funkciók, valamint hogy elemezzük a weboldal forgalmát. Bővebben a "Beállítások" gombra kattintva olvashat.
Az oldal sütiket használ, hogy személyre szabja az oldalon megjelenő tartalmat és reklámokat..